Mediáció

Mediáció

Sziasztok!

Több, mint fél év telt el a legutóbbi bejegyzésem óta.
Igazából elég lusta volta- mondhatnám, hogy nem volt ihletem- és nem akartam ezzel a dologgal foglalkozni.
A minap viszont egy kedves barátom unszolására- miért nem blogolsz már!?- „rátévedtem” az oldalra és meglepetéssel nyugtáztam, hogy ez alatt az idő alatt sokan látogattátok meg a blogot, úgyhogy úgy döntöttem, hogy folytatom.
Egy kicsit változik a koncepció.
A jövőben a témák közé felkerülnek azok, amelyekkel munkám során találkozom és úgy gondolom ,hogy közérdeklődésre tarthatnak számot.

Így jutottunk el a címben szereplő témához a mediációhoz.

Ez a kicsit sejtelmes kifejezés- melynek semmi köze a köznyelven ismeretes médiumokhoz- nem tekint jelentős múltra vissza – a büntetőeljárásban 2007. óta alkalmazható- a magyar jogtörténetben.
A mediációs eljárás egyfajta közvetítői eljárás, melynek során a büntetőjogban a terhelt kedvezőbb eredményben bízhat a felelősségre vonása tekintetében, mintha nem élne ezzel a lehetőséggel.

A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (Be.) 221/A §-a a következőképpen rendelkezik:

A közvetítői eljárás
221/A. § (1) A közvetítői eljárás a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), a közlekedési (Btk. XIII. fejezet), illetőleg a vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetőleg önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás.
(2) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.
(3) Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha
a) a Btk. 36. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,
b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,
c) a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint
d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.
(4) A közvetítői eljárás tárgyában hozott határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével, valamint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazságügyi hivatallal is közölni kell. Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(5) A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.
(6) A közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény állapítja meg.
(7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk. 36. §-a (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk. 36. §-a (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja.

Nézzük meg egy fiktív eset kapcsán, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Tételezzük fel, hogy közlekedési balesetet okozunk, amelynek során súlyos- 8 napon túl gyógyuló -, esetleg maradandó sérülés, vagy egészségromlás lép fel.

Büntető Törvénykönyv (Btk.) 187. §-a így rendelkezik erről:

Közúti baleset okozása
187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget.

Mint azt a fentebb idézett (Be.) jogszabályhelyből láthatjuk, ennek a tényállásnak az esetében a Btk. XIII. fejezetébe tartozó voltára tekintettel a közvetítői eljárásra nyílik lehetőség.

A baleset után megérkezik az idézés nekünk, mint gyanúsítottnak és elmegyünk a rendőrségre. Nem árt, ha már ekkor viszünk magunkkal ügyvédet- vagy olvassuk ezt a blogot- és jelezzük, hogy szeretnénk az ügyet közvetítői eljárásra „terelni”.

Ehhez szükség van arra, hogy a jelzésen túl beismerő vallomást tegyünk. Ez persze nem egyfajta „bűnvallás”, ahol minden balhét elviszünk. Itt arról van inkább szó, hogy a felelősséget elismerjük.

Emellett szükség van arra is, hogy nyilatkozzunk arra nézve, hogy a sértett által elfogadott módon és mértékben hajlandóak és képesek vagyunk a sérelmét (sértettnek) jóvátenni.

A rendőr – ha megfelelően jó szándékú, vagy az ügyvédünk eléggé rámenős- nem beszélt le minket a közvetítői eljárásról, most pedig továbbküldi az ügyészségnek – akinek egyébként joga lenne a vádemelésre- az aktánkat azzal, hogy hozza meg a döntést a mediációval összefüggésben.

Amíg várakozunk a válaszra, addig elmondom, hogy miről is van szó.

Az egész közvetítői eljárás lényege az, hogy az állam bizonyos esetekben hajlandó , az egyébként kizárólag őt megillető büntetőjogi igényének érvényesítéséről.
Ezt persze nem önzetlen jó szándékból teszi, hanem azért, mert költségkímélő, mert hatékonyabb büntetési eszköz lehet ( elősegíti a jövőbeni jogkövető magatartást), a gondatlan elkövető- nem megrögzött bűnöző- az esetleges szabadságvesztés büntetéskor nem esik ki a „termelésből” és persze nem utolsó sorban a sértett kapja meg jóvátételként- természetbeni, pénzbeli, esetleg vegyesen- azt, amint az állam pénzbüntetésként beszedne.

Amíg ezen gondolkoztunk, addig az ügyész megvizsgálta az aktánkat, megkérdezte a sértettet, hogy hozzájárul e ahhoz, hogy közvetítői eljárásra utalja az ügyet.
Tételezzük fel- mert addigra már mi tényleg megbántuk amit tettünk és többször hívtuk telefonon, meglátogattuk a kórházban, vittünk banánt,stb.-, hogy a sértett hozzájárult ehhez.
Ezután újabb idézés érkezik- ekkor már rutinosak vagyunk- , de nem a rendőrségtől, hanem az ügyészségtől (alapos munkát végeznek).
Bemegyünk és elmondjuk azt, amit a rendőrségen is (lásd feljebb).
Ezt követően – reményeink szerint- az ügyészség levélben értesít arról,hogy a büntetőeljárást max. 6 hónapra felfüggeszti és közvetítői eljárásra utalta az ügyünket.

Magáról a közvetítői eljárásról egy másik – tehát nem a Be.- jogszabály, a 2006. évi CXXIII. Törvény rendelkezik.

A mediátorok az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatának munkatársai (ami jó hír, hogy nem feltétlenül jogászok, tehát lehet, hogy van szívük)

Újabb idézést kapunk, amin a sértettel együtt kell megjelennünk.

Ennek a tárgyalásnak az a célja – a Be. alapján is-, hogy a sértett és a gyanúsított között megállapodás jöjjön létre.

Ha minden sikerül- mindent tevékenyen megbántunk és ezt a sértett elfogadta- a mediátor kedvező jelentése alapján az ügyész megszűnteti a büntetőeljárást.

Erre a következő jogszabályhely alapján van lehetősége (kötelezettsége):

Tevékeny megbánás
Btk.36. § (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Sokan azt gondolják, hogy esetleg a sértett által kért összeg- amely akár százezres nagyságrendű is lehet- túlzó és ezért nem vállalják az eljárást, hanem inkább végigmennek a bírósági eljáráson.

Az ő figyelmüket szeretném felhívni arra, hogy az ügyvédi megbízási díj, a bírói gyakorlat során alkalmazott pénzbüntetés és a sértett polgári igénye kapcsán megalapozottan felmerülő kártérítési összeg együttesen jelentősen meghaladhatja a sértett által kért pénzt.

És akkor még az elhúzódó eljárás sokszor embert próbáló nehézségeiről nem is beszéltünk.
Ja és még valami.
Jó lelkiismeret, nyugodt alvás!