“Bűnszövetkezet”

„Bűnszövetkezet”

Sokszor találkozunk a médiában ezzel a kifejezéssel, pl.:XY –t és társait „bűnszövetkezetben” elkövetett csalással vádolja az ügyészség.
Itt szeretném nyomatékkal jelezni, hogy ezt a terminus technicust a jog nem ismeri.
Talán a korábbi időkből továbbélő termelőszövetkezet (TSZ) fogalma ment át egy kis nyelvújításon (Mindenki beleadja a maga tehetségét és eszközét a közös cél elérése érdekében….).
Ennek apropóján nézzük meg, hogy milyen, úgynevezett társas bűnelkövetési alakzatokat ismer a hatályos bűntető törvénykönyvünk és, hogy kik a bűnelkövetők egyáltalán.

A bűncselekmény elkövetői a tettesek és a részesek.

Hogy tovább bonyolítsam a helyzetet a tettesek a tettes a közvetett tettes és a társtettes (nem tettestárs!), míg a részesek a felbujtó és a bűnsegéd.

Tettes:

Btk.20.§(1)„Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.”

Tehát például a lopás esetében – idegen dolog elvétele mástól, azért, hogy azt jogtalanul elsajátítsa- ő az, aki tudja, hogy az a „dolog” valaki másé, elveszi attól a mástól és az a szándéka- tudván-tudva, hogy ehhez nincs joga -, hogy az a sajátjává váljon.
Tehát minden elemét saját maga valósítja meg a bűncselekménynek, senki nem segít neki és tételezzük fel, hogy maga a briliáns terv is az ő végtelen képességű koponyájából pattant ki.

Közvetett tettes:

Btk.20.§(2)„Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.”

Ha az előbbi példát továbbgondoljuk, akkor tételezzük fel, hogy „akadémikusunk” kitalálja, hogy „dolog elleni erőszakkal” lop el valamit (betör a közértbe bizonyos tudatmódosító szerekért).
Azt az első terepszemle alkalmával szomorúan konstatálja,- az elmúlt évek mozgásszegény életmódja, egészségtelen táplálkozása, stb. okok miatt- hogy nem fér be a szellőző ablakon.
Ekkor újabb ötlete támad! Rábírja a 10 éve gyerekét, hogy másszon be a nyíláson.
Ha a gyerek már elmúlt volna 18 éves, úgy saját maga felelt volna a cselekményéért, de ebben az esetben csúnya, de rendkívül beszédes műszóval élve ő egy eszközszemély.

Társtettes:

Btk.20.§(3)„Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.”

Fantáziáljunk tovább.
Sajnos kiderült, hogy a gyerek nem fér be az ablakon, viszont vészesen közeleg az az állapot, amikor szükség lenne némi égetett szeszre.
Mit tesz ilyenkor egy gondos, körültekintő tudatos fogyasztó?
Szól a szomszédnak- kecsegtetve őt a búsás haszonból való részesedéssel-, akinek van célszerszáma, amivel a hátsó ajtót fel lehet törni.

Ekkor ők közösen, egymás tevékenységéről tudva- az egyik feltöri a zárat, a másik közegészségügyi felmérést végez (tiszta e a levegő)- közös akarat elhatározással valósítják meg a fentiekben már részletezett tényállást.

Felbújtó:

Btk.21.§(1)„Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.”

Rábír.
Na ez mit is jelenthet?

Azt, hogy érdemes lenne betörni a közértbe és, hogy mit kéne onnan elhozni, azt nem főhősünk, hanem mondjuk a felesége találta ki. Itt persze nem csak arról van szó, hogy ez kipattant az asszony fejéből, hanem arról is, hogy ennek hatása volt arra, hogy emberünk végül is betörjön.
A tettes még nem döntötte el- nincs szándéka-, hogy bűncselekményt követ el(szándékot kiváltó). Természetesen ez a részesi alakzat csak akkor valósul meg, ha a tettes be is fejezi (megvalósítja) a bűncselekményt. A másik fontos szabály, hogy a felbújtó- mint a társtettes sem- nem felel azért, ha a tettes az eredeti szándékon túlterjeszkedik.
Azt már csak bonbonként helyezem ide, hogy a felbujtónak is lehet felbujtója, ebben az esetben közvetett felbujtóról beszélünk.

Bűnsegéd:

Btk.21.§(2)„Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.”

Ennek két esete létezik: a pszichikai – és a fizikai bűnsegély (itt azért bűnsegély, mert nem a személyről beszélünk, hanem a cselekményéről, a segítség nyújtásáról).

Pszichikai bűnsegély:
Ő nem váltja ki a szándékot – mint a felbujtó-, hanem a már meglévő „ötletmagot” kicsit öntözgetve, ápolgatva szép szándékfává növeszti. Remélem, hogy ez a mondat inkább volt szemléletes és leíró, mint talányos és ködös.:)
Tehát a példakifejezések: „ez remek ötlet, csináld meg bátran”, „biztos, hogy nem fogsz lebukni”, feltétlenül be kell törnöd, mert nincs pénzünk”, stb.

Fizikai bűnsegély:
Ő az a szomszéd- aki tudva, hogy betöréshez kell- kölcsönadja a pajszert, de nem megy el segíteni betörni (társtettes lenne).

A legszebb a dologban az, hogy a részesekre is a tettesek büntetési tételét kell alkalmazni (ugyanazt a tól-ig szankciót).
Ettől függetlenül természetesen a gyakorlat az- a belső arányosságra (tettarányosság) is figyelemmel-, hogy a részesek kevesebbet kapnak, mint a tettesek.

Vére tudjuk, hogy kik követhetnek el bűncselekményt, most nézzük meg mi van akkor, ha többen vannak.

Ezek az esetek- amennyiben az eljárás során bizonyítást nyernek- súlyosító (minősítő) körülményként veendők figyelembe. Ez nem mérlegelési kérdés- tehát nem a klasszikus súlyosító és enyhítő körülmények egybevetése-, hanem a törvény a tényállás leírásakor az alapcselekményt követő „fordulatokban” önmaga minősíti.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy amennyiben az kétségmentesen megállapítást nyer, hogy valamely társas elkövetés esete áll fenn, úgy a már hivatkozott „tól-ig” határok módosulnak.

A társas bűnelkövetési alakzatok a következők:

– csoportos elkövetés,
– bűnszervezet,
– bűnszövetség.

Csoportos elkövetés:

„Btk.137.§(13.) Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt”

Ez mondjuk meglehetősen egyértelmű definició, elég nehéz ehhez bármit is hozzátenni.

Néhány dolgot azonban feltétlenül szükséges megjegyeznünk a 2/2000.BJE jogegységi határozat alapján:

1.) Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény (Btk. 137. § 13. pont), ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként (társtettesként), illetve – a tettes (társtettes) mellett – részesként: bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében.
2.) A csoportos elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy a sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a bűncselekmény elkövetésében való részvételét észlelik-e.
3.) A bűncselekményt az elkövetők egy időben és együtt tevékenykedve (szándékegység) valósítják meg.
4.) A cselekmény fokozottabb társadalomra veszélyességét nem az jelenti, hogy a sértett hány személy részvételéről bír tudomással, hanem az, hogy az elkövetők hogyan és milyen módon szervezik meg a bűncselekmény elkövetését.

Ez a fajta csoportos elkövetés leginkább a garázdaság, vagy rablás bűncselekményeknél szokott előfordulni.

Bűnszövetség:

„Btk.137.§(7) Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.”

Nézzük meg tehát a kulcsfogalmakat külön-külön.

– „Két, vagy több személy”: szerintem- különös tekintettel a feni részletezésekre- nem szükséges a fogalom pontosítása.
– „Bűncselekményeket”: nem szükséges az, hogy egyfajta bűncselekménytípusra szakosodjanak, hanem ugyanolyan, vagy különböző bűncselekményekről is szó lehet.
– „Elkövet, vagy megállapodik”: az „elkövet” kifejezés a befejezett bűncselekményt takarja, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmény tényállását megvalósítja. A „megállapodik” egy fokkal talán nehezebb. Ez egy jellemzően úgynevezett előkészületi cselekmény (vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél már az előkészületet is büntetni rendeli a törvény).
– „Szervezetten”: praktikusan az elkövetők személye – akik egyébiránt lehetnek tettesek és részesek is-között egyfajta szerepfelosztást, a kivitelezés szempontjából pedig tervezettséget és szervezést jelent.

Bűnszervezet:

„Btk.137.§(8) Három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.”

Ennek a fogalom-meghatározásnak az értelmezéséhez a Legfelsőbb bíróság 4/2005 BJE számú jogegységi határozatát hívjuk segítségül.
Ennek alapján a következőket tudhatjuk meg:

– A “összehangolt működés” a bűnszervezet fogalmi összetevője, amely tartalmát tekintve nem más, mint a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatása.
– A szabály minden ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetében alkalmazható, így értelemszerű, hogy csak a konkrét bűncselekmény megvalósításának körülményei adhatnak alapot a bűnszervezetben elkövetés megállapítására.
– A Btk. hatályos rendelkezései nem tesznek különbséget a bűnszervezeten belüli cselekvés hiearchiája (“posztjai”), aktivitása, intenzitása szempontjából, ezek a büntetéskiszabás körében értékelendő körülmények.
– A bűnszervezetben elkövetést is átfogó tudattartalom vizsgálatának első lépcsőjét az “alapcselekmény” tényállásszerűségéhez – azt átfogó tudattartalom megállapításához – szükséges bizonyítékok vizsgálata jelenti.
– Bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki – eseti jelleggel – akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg.

Ez a fogalom a klasszikus „maffia-bűncselekmények” visszaszorítása érdekében került be a Btk-ba. Egyszer hallottam egy érdekes védői érvelést, amikor azon morfondírozott, hogy mennyire életszerű az, hogy az elkövetők , mielőtt „maffiát” alapítanak, jól átgondolják, hogy amit elkövetni szándékoznak, az meghaladja e az öt évet vagy sem.
– Te Józsi ezért mennyit lehet kapni?
– Sajnos csak 3 év!
– Gyorsan keress még valamit, hogy meglegyen a nettó öt!

Ez persze csak inkább humoros, mint szakmailag megalapozott álláspont, de védőbeszédbe belefér…

Ha valakivel szemben megállapítják a bűnszervezetet, akkor az alább i jogkövetkezményekkel számolhat:

1.) a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet nem haladhatja meg.
2.) mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
3.) A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel.
4.) Nem bocsátható feltételesen szabadságra.
5.) A két évnél súlyosabb büntetést fegyházban (ez a legsúlyosabb fokozat) kell végrehajtani.
6.) Arra a vagyonra, amelyet a bűnszervezetben való részvétele idején szerzett- neki kell bizonyítani, hogy melyik vagyonelem nem ilyen!- , vagyonelkobzást kell alkalmazni.

Végül egy személyes történet a tettesek és részesek dolgában.

Védőbeszédet mondtam egy ügyben, ahol az volt az egyetlen esélyem, hogy mérsékeltebb büntetést kapjon a védencem, ha a tettesi alakzatból megpróbálom „átnyomni” a részesibe (bűnsegédként).

A következő mondattal indítottam:

„Tisztelt Bíróság! A védelem álláspontja xy vádlott cselekvőségével összefüggésben az, hogy a terhére rótt cselekmény vonatkozásában nem tetteségről, hanem részegségről van szó!”

Mondanom sem kell, hogy nem kis derültséget keltett a teremben….:)

Advertisements

4 thoughts on ““Bűnszövetkezet”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s