Fogalmak/Jogelvek

Fogalmak

Ezt én is találtam, de olyan hasznosnak ítélem, hogy gondoltam közkinccsé teszem!

Jogi szakkifejezések rövid magyarázatai

abszolút többség: Szavazáskor az összes szavazó létszámához viszonyítva az érvényes szavazatok 50%-a + 1 szavazat.

ad hoc: Alkalmi. (Például ad hoc elkövetés, ad hoc választottbíróság.)

adatállomány kezelője: Az a természetes vagy jogi személy, hatóság, hivatal vagy bármely más szervezet, amely a nemzeti jog szerint illetékes arra, hogy meghatározza az automatizált adatállomány célját, a tárolható személyes adatok fajtáját és az adatokkal végezhető műveleteket.

adatkezelés: A személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása.

adatminősítés: Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. A minősítés során az államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozó adatról a törvény által minősítésre felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, valamint a minősítés érvényességi idejét.

adatok gépi feldolgozása: A következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: az adatok tárolása, az adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, az adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.

adatvédelem: Annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Az adatvédelem célja, hogy minden egyén számára biztosítva legyen jogainak és alapvető szabadságainak, különösen a magánélethez való jogának a tiszteletben tartása a személyes adatainak gépi feldolgozása során.

adatvédelmi biztos: A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyűlés által választott állampolgári jogok különbiztosa.

adhéziós per vagy szerződés: A másik perhez vagy szerződéshez tapadó, kapcsolódó, attól függő és együtt elbírálandó, értelmezendő per vagy szerződés.

adóazonosító jel: Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja, amelynek képzési szabályait törvény írja elő.

adóazonosító szám: Az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.

akadálymentes: Az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

akadálymentesítés: Magába foglalja: a) kommunikációs akadálymentesítés annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a szolgáltatás, rendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse; b) építészeti akadálymentesítés annak a biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

akarathiba a szerződéskötésnél: A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre a szerződés. Ha valamelyik fél akaratnyilvánítása nem a valóságosnak megfelelő vagy az általa szándékolttól eltérő eredményű, akkor akarathibáról van szó. Akarathiba lehet a tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés és szerződési akarat színlelése. Ilyen esetekben a szerződés érvénytelen.

akceptálás: Beszámítás elfogadása, elismerése.

alaki hibák szerződéskötésnél: A szerződésekre jogszabályban előírt formai követelmények (például írásbeliség, tanúk, ügyvédi ellenjegyzés, dátum, példányszám) figyelmen kívül hagyása.

alaki jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás stb.) nem nyújtható be. A jogerő további elemei az anyagi jogerő és a végrehajthatóság.

alaki kötöttség: A jognyilatkozatok formájára irányuló előírás. (Például írásbeliség, sajátkezűség, eredeti okirati példányszám, tanúk.) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat általában érvénytelen.

alakszerű jogügylet: A jogszabály által előírt alakszerűségeknek (például írásbeliség, tanúk, kézírás, személyes aláírás, okirat jellege, okirat példányszáma, jegyzőkönyv) megfelelő jogi aktus, amely lehet például szerződés, okirat, határozat, teljesítés, bizonyítás, jogorvoslat, taggyűlés, közgyűlés, kuratóriumi döntés, rendeletalkotás. A jogszabályban előírt alakszerűségek hiánya a jogügylet érvénytelenségét vonja maga után.

alanyi jog: Olyan jog, amely a jogalanyt létezése okán, minden további feltétel nélkül megilleti.

alkalmi foglalkoztatás: A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít; és a munkavállalónak kifizetett – a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó – munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege nem haladja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.

állami vezető: A Kormány tagjai, a politikai és a közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője.

államilag elismert nyelvvizsga: A jogszabály alapján akkreditált vizsgarendszer szerint, és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. Nyelvvizsga élő idegen nyelvekből, magyarból mint idegen nyelvből, valamint klasszikus és mesterséges nyelvekből tehető. A nyelvvizsga egynyelvű, ha a nyelvismeret mértékének megállapítása kizárólag az adott idegen nyelven történik, és a nyelvhasználati készség szintjének megállapítására irányul, vagy kétnyelvű, ha a nyelvvizsga a közvetítési készség vizsgálatára is kiterjed. A nyelvvizsga lehet általános nyelvi illetve szaknyelvi.

állampolgári jogok: Az embert állampolgári státuszából adódóan  megillető jogok csoportja: az állampolgári szabadságjogok (ezen belül a politikai szabadságjogok és a  személyes szabadságjogok), a gazdasági-szociális- kulturális jogok,  a közügyek vitelében való részvétel és a közhivatal viselésének a jogai, az állampolgárok jogegyenlősége és az  állampolgári kötelességek teljesítésének joga.

állampolgárság: Valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, és nem utal a személy etnikai származására.

államtitkárok: Állami vezetők, akiknek a köre politikai és szakmai részre tagozódik. A politikai államtitkár a politikai feladatának ellátásában segíti a minisztert, megbízatása egy kormányzati ciklushoz kötött. A határozatlan időre kinevezett  közigazgatási államtitkár,  címzetes államtitkár és  helyettes államtitkárok a minisztériumok szakmai tevékenységének irányításáért felelősek, s így segítik a kormányzati és közigazgatási munkát.

államtitok: Az olyan közérdekű adat, amely a törvény által meghatározott államtitokkörbe tartozik, és a minősítési eljárás alapján az adatminősítő kétséget kizáróan megállapítja, hogy az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság szintén törvényben meghatározott, fontos érdekeit.

állásbörze: Az állást keresők és az állást kínálók személyes információ cseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény.

állásidő: Az a munkaidő, amely alatt a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni. Az állásidőre személyi alapbér jár.

állományilletékes parancsnok: Elöljáró (vezető), aki a miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére.

alperes: A polgári perben az a fél, aki ellen a kereseti kérelem irányul, aki ellen a pert a felperes megindította.

általános hatáskör: Ha a jogszabály az ügycsoportra különös hatáskört nem állapít meg, akkor az ügyek általában az általános hatáskörű szervre tartoznak. Például a polgári és büntető eljárásjogban általános hatáskörű bíróság a helyi bíróság, államigazgatási hatósági eljárásban általános hatáskörű szerv a települési önkormányzat jegyzője, igazgatásrendészeti ügyekben az elsőfokú rendőrkapitányság.

általános illetékesség: Más illetékességi ok hiányában általánosan megalapozza a szerv illetékes eljárását: azt, hogy több azonos szintű, hatáskörű szervből melyikük járjon el az adott ügyben. A polgári eljárásjogban általános illetékességi ok az alperes lakóhelye, büntető eljárásjogban a bűncselekmény elkövetésének helye.

általános kártérítés: A károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas kártérítési összeg abban az esetben, ha a kár mértéke – akár csak részben is – nem számítható ki pontosan.

általános meghatalmazás: Jogi személy adhat a képviselőjének olyan meghatalmazást, amely adott bíróság előtti minden per vitelére felhatalmazza. Az általános meghatalmazást minden esetben írásba kell foglalni és a bíróságon nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

általános szerződési feltételek: Nagy mennyiségű típusszerződés esetén a jogi személy egyoldalúan meghatározott szerződési feltételeket alkalmazhat (például blanketta-szerződés).

alvállalkozó: A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a vállalkozó által igénybe vett közreműködő. Az alvállalkozó tevékenységéért a megrendelő irányában a vállalkozó úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha a vállalkozó nem vehetett volna jogszerűen igénybe alvállalkozót, akkor viszont minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.

anyagi jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható, valamint az ítéletben már elbírált jog egymással szemben vitássá nem tehető. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak. )

ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.

áthelyezés: A közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja; a két munkáltató és a köztisztviselő, közalkalmazott megállapodik az új munkáltatónál betöltendő munkakörben, munkahelyben, illetményben és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak és köztisztviselőnek az áthelyezés előtti közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.

áttétel: Ha a szerv, hatóság, bíróság az eljárás folyamán észleli, hogy hatásköre vagy illetékessége hiányzik vagy megszűnt, az iratok áttételéről határoz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másik szervhez, hatósághoz, bírósághoz.

baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást okoz, illetőleg halált eredményez.

baleseti ellátás: Baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

baleseti járadék: Társadalombiztosítástól, munkáltatótól, biztosítótól vagy a kárért felelőstől a balesettel okozott egészségromlás és kár megtérítésére irányuló rendszeres, általában havonként fizetendő kártérítési járandóság.

baleseti rokkantsági nyugdíj: Üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás.

barterügylet: Csereügylet. Pénzmozgás nélkül – vagy részben anélkül – áruk, szolgáltatások, jogok és kötelezettségek (például adósságbarter) cseréje. Szintjeit tekintve a barterügyletek lehetnek: 1. államok közötti bilaterális árucsereforgalmi és klíringmegállapodások, illetve bartermegállapodások; 2. banki szintű bartermegállapodások; 3. cégek közötti csereügyletek.

beadvány: A hatósághoz, bírósághoz címzett irat.

beavatkozás: A polgári perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az elsőfokú ítélet meghozataláig az avatkozhat be, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dől el.

befolyással üzérkedés: Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy fogad el, bűncselekményt követ el. Súlyosabb a büntetési tétel akkor, ha az üzérkedés során az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, vagy azt állítja, illetve azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget. Vétségért felelősségre kell vonni azt is, aki nem hivatalos személlyel kapcsolatosan követi el a befolyással üzérkedést.

befolyásszerzés gazdasági társaságban: Ha valaki egy részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban (ellenőrzött társaság), annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez. Külön törvény a befolyásszerzést további feltételekhez kötheti. Jelentős befolyással rendelkezik a tag (részvényes), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint huszonöt százalékával rendelkezik.  Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több, mint ötven százalékával rendelkezik. Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint háromnegyed részével rendelkezik. A jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását az annak létrejöttét követő harminc napon belül a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről.

bejegyzés alapjául szolgáló okirat: Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges okmány (szerződés, határozat, ítélet), amely az ingatlannal kapcsolatos adat, tény, körülmény változását, vagy a tulajdonossal és az ingatlan terheivel kapcsolatos változásokat bizonyítja.

bejelentési elsőbbség: Védjegyeljárásban a bejelentés elsőbbségét megalapozó nap a védjegybejelentés napja.

belátási képesség: Az a képesség, amellyel az ép ember magatartása jogkövetkezményeit előre látja és felméri, s ennek megfelelően képes cselekedeteit mérlegelni és irányítani. A személy cselekvőképessége (az tehát, hogy saját maga tehet érvényes jognyilatkozatot) akkor nincsen meg, és a bíróság ezen okból akkor helyezi cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, ha elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljesen hiányzik.

belátásképes kor: Az az életkor, amelynek elérése a jog szerint automatikusan jelenti a cselekvőképesség teljessé válását. A magyar jogban ez az életkor a 18. életév betöltése.

belső ellenőr: A költségvetési szervnél főállásban foglalkoztatott vagy megbízási jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy.

belső képzés: A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés.

bennfentes információ: A pénzügyi eszközzel – ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet – kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik, s nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas; b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik; c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik, az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó, s amelyeket a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.

bennfentes személy: Aki a: a) kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja; b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; c) a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és ügyvezetője; d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig; e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője; g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására; h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte. Bennfentes személy továbbá a mindezekkel közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozó; valamint az olyan társaság nevében eljáró személy, amelyben az előzőekben meghatározott bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.

beszámítási kifogás: Az a nyilatkozat, amellyel a kötelezett a tartozásába beszámítja a jogosulttal szemben fennálló egynemű (pénzbeli vagy azonos dologra irányuló) és lejárt követelését. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

beszedési megbízás: A jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy a kötelezettől a javára szóló fizetést a két bankszámla közötti forgalomban teljesítse. (inkasszó) Az azonnali beszedési megbízás közvetlen és feltétel nélküli teljesítési felhatalmazást jelent; érvényesítéséhez a kötelezett előzetes hozzájárulása szükséges.

betegszabadság: A munkavállalót a betegsége miatti munkaképtelenség idejére – a Munka Törvénykönyve által meghatározott mértékben – megillető szabadság.

betekintési engedély: Az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében az adatot minősítő által az adattal történő korlátozott rendelkezésre személyre szólóan adott felhatalmazás.

bírói egyezség: A bíróság előtt kötött, vagy a bíróság által jóváhagyott egyezsége a peres feleknek. A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az nem ütközik jogszabályba. A bírói egyezség jogi hatásai azonosak a bírósági ítélettel.

bírói függetlenség: Az igazságszolgáltatás bírái csak a jogszabályoknak vannak alárendelve. A bíró ítélkezésében független tehát a felektől, az államtól, a bírósági szervezettől egyaránt. Eljárása során nem utasítható és nem befolyásolható; döntéseit szabad mérlegelés alapján, egyedül saját lelkiismeretének felelős módon hozza meg a törvényesség, jogállamiság, emberközpontú igazságszolgáltatás követelményeinek szem előtt tartásával.

bírósági határozat: Ítélet, végzés, meghagyás. Az ítélet polgári perben a per érdemét dönti el a kereseti kérelemről szóló határozattal, büntető perben az ítélet a vádlott bűnösségéről és annak jogkövetkezményeiről, illetve vád alóli felmentéséről dönt. Végzésben határoz a bíróság minden egyéb kérdésről. A meghagyás különleges bírósági határozat, mert tárgyalás nélkül – ennyiben a végzéshez hasonlít – állapít meg fizetési, vagy más kötelezettséget az ítélethez közelítő módon.

bírósági letét: Bírósági letétbe helyezésnek teljesítés céljából (teljesítési letét), bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megőrzése végett (őrzési letét), elnöki letét vagy óvadék céljából van helye.

bírósági úton nem érvényesíthető követelések: Játékból vagy fogadásból eredő követelések (kivétel az állami engedéllyel bonyolított játékot vagy fogadást), kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések, érvénytelen szerződésből származó követelések.

bírósági végrehajtás: A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, az erről szóló törvény rendelkezései szerint alkalmazott állami kényszerrel kell végrehajtani.

bírósági végrehajtó: A bírósági ítéletek végrehajtásának elrendelését a bíróság végzi, s ennek alapján a végrehajtás foganatosítását az önálló bírósági végrehajtó, vagy a megyei bírósági végrehajtó, vagy a végrehajtási ügyintéző teljesíti. Az önálló bírósági végrehajtó a megyei bíróság elnöke által  meghatározott székhelyre és helyi bíróság mellé kinevezett, végrehajtói szakvizsgával rendelkező, a bíróságtól egyébként szervezetileg független (önálló) személy; feladata minden polgári és gazdasági jogi ítélet végrehajtása, amelyben a pernyertes fél ezt kéri, s a bíróság ennek alapján a végrehajtást elrendeli. A megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő; feladata az Államot megillető követelések (pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság, vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, bűnügyi zárlat) végrehajtása. A végrehajtási ügyintéző bírósági tisztviselőként az erre kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett – a bíró feladatkörében eljárva – kiállítja a végrehajtási lapot, valamint a közvetlen bírósági letiltásról szóló végzést. A végrehajtási ügyintéző hoz meg több – törvényben meghatározott – bírósági végzést a végrehajtási eljárás különböző szakaszaiban. (Például felfüggesztés, megszüntetés, korlátozás, díjmegállapítás.)

birtoklás joga: A tulajdonost megillető az a jog, hogy a tulajdonát képező dolgot magához veheti, magánál vagy hatalmában tarthatja.

birtoklás jogalap nélkül: Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

birtokos: Aki a dolog felett a fizikai hatalmat gyakorolja; akinél a dolog van, vagy aki a dolgot használatában tartja; akinek tényleges rendelkezése alatt áll gyakorlati értelemben a dolog.

birtokvédelem: Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelembe tartozik egyrészt az a jog, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önmaga (jogos önhatalommal) is elháríthatja; másrészt az a jog, hogy az önkormányzat jegyzőjétől kérheti birtokvédelmi határozat meghozatalát.

bizonyítási eljárás: A felek vagy a hatóság, bíróság által szükségesnek tartott bizonyítékok feltárásának, tárgyaláson történő bemutatásának és értékelésének folyamata.

bizonyítási kísérlet: A bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el és folytatja le, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e. A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetőleg megtörténhetett.

bizonyítási teher: Azt határozza meg, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokban melyik félnek kell bizonyítania az általa állított tényeket, körülményeket ahhoz, hogy a kérelmének, érdekeinek megfelelő bírósági vagy közigazgatási, hatósági határozat szülessen. A polgári (munkaügyi) per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valónak fogadja el. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Büntető eljárásban a vád bizonyítása a vádlót terheli, s a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása a szabálysértési hatóságot, illetőleg a bíróságot terheli. Közigazgatási eljárásban a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, s ennek során szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a beszerzését.

bíztatási kár: Olyan kár, amely abból a szándékos magatartásból következett, hogy egyik személy a másik jóhiszemű személyt alapos okkal költséges vagy más szempontból kárt eredményező önhibáján kívüli magatartásra indította. (bíztatás)

biztosítási intézkedés: Bírósági végrehajtásban biztosítási intézkedés a pénzkövetelés biztosítása és meghatározott dolog zárlata. Mindkét intézkedést akkor rendelheti el a bíróság, ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtandó okiratot még nem lehet kiállítani, de a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

cégjegyzék: A cégre vonatkozó – törvényben meghatározott – adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a) a cég cégjegyzékszámát; b) a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét; c) a cég nevét; d) a cég székhelyét; e) a létesítő okirat keltét; f) a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát; g) a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét; h) a képviselet módját (önálló vagy együttes); i) a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is; j) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét; k) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét; l) a cégbejegyzés időpontját.

cégjegyzési jog: A cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is rendelkezni lehet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan vagy mással együttesen – jegyezheti a céget.

cégkivonat: A cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen.

cégmásolat: A cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tanúítja hitelesen.

címzetes államtitkár: A Kormány valamelyik tagjának irányításával ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat. A címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki, és menti fel. A címzetes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat általában az irányítást ellátó miniszter gyakorolja. A közigazgatási államtitkárnak a hivatali szervezet vezetésével kapcsolatos jogköre nem terjed ki a címzetes államtitkár által ellátott feladatokra. A címzetes államtitkár jogállására és felelősségére a közigazgatási államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

civil szervezet: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt).

civil: A közigazgatástól és katonaságtól független.

csalás: Jogtalan haszonszerzés végett másnak a tévedésbe ejtése, tartása és ezzel kár okozása. Értéktől és az elkövetés módjától függően szabálysértés, vétség vagy bűntett.

csekk: Olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó utasítja azt a pénzintézetet, amelynél követelése (például bankszámlán elhelyezett pénze) van, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen ki. A csekk lehet bemutatóra vagy névre szóló, és forgatható (átruházható) is.

cselekvőképesség: A jogok gyakorlásának képessége. Aki cselekvőképes, az önmaga tehet bármilyen jognyilatkozatot és köthet szerződéseket.

cselekvőképtelenség: A cselekvőképesség teljes hiányának állapota. Aki cselekvőképtelen, az nem tehet érvényes jognyilatkozatot, nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen            1. a törvény erejénél fogva a 14 évnél fiatalabb kiskorú,             2. jogerős bírósági ítélet folytán az a személy, aki a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (elmeállapot vagy szellemi fogyatkozás miatt),                 3. gondnokság alá helyezés nélkül is az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

csődbűntett: Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a Büntető Törvénykönyvben meghatározott különböző elkövetési magatartásokkal a hitelezők kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát előidézi, bűncselekményt (bűntettet) követ el. Úgyszintén csődbűntettet követ el az is, aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltározási és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, s ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja.

csődegyezség: A csődeljárás során az adós és a hitelezők közötti írásba foglalt megegyezés az adósságok rendezésének módjáról, üteméről, mértékéről.

csődeljárás: Fizetésképtelenség miatt szükséges újjászervezés érdekében az adós fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

csődgondnok: A bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő a csődeljárásban.

csökkent munkaképesség: Lásd megváltozott munkaképességű dolgozó.

decentralizálás: A központosítottság megszüntetése. Központi hatáskörök, feladatok szétosztása, széthelyezése a regionális vagy helyi szervekhez.

dematerializált értékpapír: Az értékpapírokról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton, számítógépes jelként előállítható, illetve továbbítható értékpapír.

dematerializált részvény: Olyan részvény, amelyre a nyomdai úton előállított részvény szabályait kell alkalmazni két eltéréssel: a részvény sorszámát nem kell feltüntetni rajta, s a részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását – az értékpapírokra vonatkozó törvény rendelkezéseknek megfelelően – a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált részvény az aláírás helyett, az okiratot cégszerűen aláírók nevét tartalmazza. Nyomdai úton előállított részvény átalakítható dematerializált részvénnyé. Az átalakítás részletes szabályait az értékpapírokról szóló törvényi rendelkezések állapítják meg.

derivatív (származtott) ügylet: Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

díjkitűzés: Meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozója számára nyilvánosan díj ígérete. A díj átadása a díjkitűzőt akkor is terheli, ha a teljesítmény vagy eredmény nem a díjkitűzésre tekintettel jött létre.

diszkrecionális jog: Kizárólagosan gyakorolt jog. (Például a mérlegelési jog diszkrecionális jog, mert kizárólag e hatáskör gyakorlója dönti el, hogy milyen tényezőket vesz figyelembe döntésénél és miket nem, hogyan súlyozza azok jelentőségét stb.)

diszkrimináció tilalma: Az állampolgárok alkotmányos jogegyenlőségét sérti minden olyan hátrányos megkülönböztetés, amely faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint érinti az emberi, állampolgári jogokat.

diszkrimináció: Hátrányos megkülönböztetés.

diszpozíció: Jogszabály tényállást megállapító része; ítéletnek és határozatnak a rendelkező része. Valamely életviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezés.

diszpozitív: Kiegészítő, közvetítő, eltérést engedő szabály. A jogszabálynak az a típusa, amelyet csak akkor kell alkalmazni, ha a felek nem tértek el szerződésükben a jogszabálytól. Ellentéte a kogens jogszabály, amelytől eltérni törvényesen nem lehet. Jellemzően diszpozitív szabályrendszer a polgári jog, kogens a büntető eljárásjog.

doktorandusz: A doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek.

doktorandusz-hallgatói jogviszony: A doktorandusz hallgató és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusz hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt doktori képzésre jogosult felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja.

doktori képzés: Egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely magában foglalja az egyetem doktori szabályzatában előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is;

doktorjelölt ( mesterjelölt ): A doktori tanulmányait befejezett személy, aki a doktori (mester) fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll. A doktorjelölt nem doktorandusz, nem áll hallgatói jogviszonyban;

dolgozó: Munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban munkát végző személy.

dolgozói részvény: Az alapító okirat (alapszabály) rendelkezéseinek megfelelően a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy kedvezményes áron – kibocsátható névre szóló részvény. A részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is határozhat, amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből – az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően – a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra.

dolog: Fizikailag meghatározható, birtokba vehető tárgy. Két fajtája az ingatlan (például lakás, helyiség, telek, föld, erdő) és az ingó (például szerszám, jármű, alkatrész, anyag, eszköz, energia, értékpapír, pénz) dolog. Nem dolog a személy és a jog.

döntőbíró: A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez, eldöntéséhez a felek által – megállapodásuk alapján – igénybevett személy. A döntőbíró döntése kötelező a felekre, ha ennek a felek előzetesen írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat.

döntvénytár: A Legfelsőbb Bíróság döntéseit kollégiumonként (büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi, közigazgatási) tartalmazó kiadvány.

egészségbiztosítási pénzellátások: A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz.

egészségkárosító kockázat: A munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével – a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;

egészségügyi adat: Az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

EGT állampolgár: Aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárságával rendelkezik.

egyéb tartózkodási hely: A polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásába be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

egyenes szándék: A szándékosság direkt formája. Egyenes szándékkal cselekszik, aki magatartásának következményeit kifejezetten kívánja.

egyenesági felmenő: Szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők.

egyenesági rokon: Azok a rokonok, akik közül egyik a másiktól származik. (Szülő, nagyszülő, dédszülő, illetve a gyermek, unoka, dédunoka.)

egyesülési jog: A társadalmi szervezetek (egyesület, szakszervezet, párt, klub, kör, társaság, érdekvédelmi szervezet) és más személyegyesülések létrehozására, működtetésére irányuló alapvető emberi-állampolgári szabadságjog.

egyesület: Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsága van és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.

egyetemleges felelősség: A jogosult bármelyik kötelezettől követelheti és behajtathatja az egész tartozást. Ha ez megtörténik, akkor a fizetést teljesítő vagy elszenvedő egyik kötelezett a többiekre eső arányos részt követelheti és behajtathatja a többi kötelezettől. Egyetemleges felelősség áll fenn: 1. ha több kötelezett van a szerződésben és a szerződés az egyes kötelezettek egyetemlegesen felelősségéről rendelkezik; 2. ha nem osztható az a szolgáltatás, amellyel többen tartoznak; 3. ha többen közösen okoznak kárt.

egyezmény: A nemzetközi szerződés egyik fajtája; általában valamely szakkérdésre irányuló nemzetközi jogi szabályokat tartalmaz. (Például konzuli egyezmények, jogsegélyegyezmények.) Vannak átfogó tárgyú egyezmények is, mint például a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény.

egyeztetés: Ha a munkáltató a munkavállaló vagy munkavállalói érdekképviselet által benyújtott jogorvoslati kérelemmel (kifogás vagy munkaügyi jogvita kezdeményezése) nem ért egyet, egyeztető tárgyalást köteles tartani. A munkaügyi bíróság előtt csak az eredménytelen egyeztetést követően indítható a per.

egyeztetőbizottság: Kollektív munkaügyi vita rendezése érdekében a felek által felkért döntőbíró által létrehozott ad hoc testület, amelybe a felek azonos számú képviselőt küldenek.

egyezség: A felek megegyezése a jogvita tárgyában vagy a vitás kérdések egy részében. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor a bíróság azt végzéssel jóváhagyja. A bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek.

egységes szerkezetbe foglalás: Kodifikációs és jogszabályszerkesztési módszer. Tágabb értelemben jelenti minden hatályos joganyag elkészítését, tehát a revízió eredményeként elvégzett kompilációt és az új joganyagot beillesztő inkorporációt is. Szűkebb értelemben az ugyanazon életviszonyokat szabályozó különböző szintű jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását jelenti.

egyszerű többség: Szavazáskor az érvényes szavazatok többsége.

együttes felelősség: Ha több kötelezett van a szerződésben – és a szolgáltatás osztható, illetve a szerződés nem határoz meg rájuk egyetemleges felelősséget -, akkor közöttük a felelősség aránya a szerződés szerinti mértékben oszlik meg. Ha a szerződés e mértékről nem szól, akkor felelősségük egyenlő arányú.

éjszakai munka: 22 órától 06 óráig végzett munka.

elektronikus dokumentum: A csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen, CD-ROM-on vagy egyéb digitális formában megjelenő) dokumentum, beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része, illetve annak használatához szükséges.

elévülés: Az elévült követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A polgári jogi követelések elévülési ideje 5 év, a munkaviszonnyal kapcsolatos igényeké 3 év (bűncselekménnyel okozott munkajogi kár esetében 5 év), amely időtartamot megszakítja a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton történő érvényesítése, a tartozáselismerés, a szerződésmódosítás, az egyezség, , valamint a végrehajtási cselekmény. Az elévülés megszakadása után az elévülés újból megkezdődik.

elfogultsági kifogás: Kizárási okra hivatkozó bejelentés, beadvány a bírósághoz, hatósághoz.

eljárás felfüggesztése: A határozathozatalhoz szükséges előzetes kérdés más szerv által történő elbírálásáig az eljáró  szerv az eljárást felfüggeszti. Előzetes kérdés más szerv által történő elbírálásáig vagy az ismert elkövető távollétének megszűnéséig a szabálysértési hatóság az eljárást felfüggesztheti; két éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni.

ellenjegyzés: Az egyetértést vagy legalábbis a vétójog alkalmazásától való tartózkodást kifejező aláírás. Valamely jogi aktus érvényességéhez vagy meghatározott joghatás eléréséhez szükséges – szerződés esetében az ügyletben félként nem szereplő – személy egyetértését kifejező aláírás. Az alkotmányjogban  a hatalmi súlyok és ellensúlyok eszközeként például a köztársasági elnök egyes döntéseinél a kormány tagjainak van ellenjegyzési joga (pl. bizonyos kinevezéseknél); a közigazgatási jogban a jegyzőnek van ellenjegyzési joga az önkormányzati kötelezettségvállalásoknál: például a szerződések e nélkül érvénytelenek); a polgári jogban az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez, a gazdasági jogban pedig a cégnyilvántartásba vételhez szükséges a szerződések szakszerűségi kontrollját biztosító ügyvédi ellenjegyzés.

ellentmondás: A bírósági meghagyás vagy fizetési meghagyás ellen tizenöt napon belül benyújtható jogorvoslati kérelem. Az ellentmondás következtében fizetési meghagyás esetében az addig nemperes eljárás perré alakul át.

elmaradt jövedelem: A munkáltató által a munkavállalónak okozott kár egyik része. Magába foglalja a munkaviszonyon belüli elmaradt jövedelemként az elmaradt munkabért és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette. Munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. Mindkét esetben az elmaradt jövedelem számításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban történő bekövetkezésével már előre számolni lehetett.

előleg: A teljesítés megkezdése, előre fizetés. Az előleg összege a teljesítésbe (például a vételárba) teljes egészében beszámít.

előszerződés: Szerződés arról, hogy a felek meghatározott feltételek mellett a jövőben szerződést kötnek egymással.

első szakképesítés: Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

emberi jogok: Az állampolgári jogok teljes köre azzal, hogy minden embert (állampolgárságára tekintet nélkül) megilletik a Magyar Köztársaság területén a nemzetközi szerződésekben és az Alkotmányban emberi jogokként kinyilvánított jogosultságok és védelmek.

engedményes: Az engedményezési szerződésben az a fél, akire az engedményező a jogosultságát átruházza.

engedményezés: A szerződés jogosultja a követelését másra átruházza, s ezzel az új jogosult (engedményes) a régi jogosult (engedményező) helyébe lép. Az engedményező a szerződés kötelezettjét értesíteni köteles, mert az engedményezés napjától a kötelezett az új jogosultnak teljesíthet érvényesen. Nem lehet engedményezni a kifejezetten személyhez kötött követeléseket, például a tartásra jogosultságot.

engedményező: (polgári jog) Az engedményezési szerződésben az a fél, aki az engedményesre a jogosultságát átruházza.

építészeti akadálymentesítés: Annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat a fogyatékos személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

érdek-képviseleti szervezetek: Az egyesülési szabadságot élvező legreprezentatívabb munkaadói és munkavállalói szervezetek.

érdemi válasz: Amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.

erkölcsi bizonyítvány: A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által az érintett kérelmére kiállított közokirat, amely általában a kiállításától számított három hónapig érvényes. A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, büntetlensége illetve mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a “bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” közlést, büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat. Bizonyos munkakörök betöltésénél (pl. a közhivatalok viselésénél) a munkaviszonyban való alkalmazhatóság feltételeként jogszabály előírhatja hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatását.

erkölcsi kár: Nem vagyoni kár.

erőszak: Fizikai erőhatás kifejtése, alkalmazása.

értékelemzés: Döntéselőkészítő módszer, amely egyrészről a termék vagy szolgáltatás funkciójának, másrészről az előállítási (beszerzési) költségeinek viszonyát vizsgálja, s ezzel a vizsgálattal magának a terméknek, szolgáltatásnak az értékességét növeli, hitelesíti.

értéknap: A hitelintézet vagy a megbízó által a fizetési megbízás teljesítésének megkezdésére az átutalási megbízásban megjelölt, a befogadáshoz képest későbbi időpont.

értéknyilvánítás: Postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltatót a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli.

értékpapír: A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz. A kiállító (kibocsátó) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott ellenszolgáltatást nyújt az értékpapír jogosultjának. Az értékpapírral kapcsolatos formai, tartalmi és eljárási követelményeket jogszabály határozza meg; ezek megsértése esetén az okirat nem tekinthető értékpapírnak. Az értékpapír két fő típusa a névre szóló vagy a bemutatóra szóló. Értékpapír például a részvény, kötvény, kincstárjegy, kárpótlási jegy, vagyonjegy, letéti jegy, a váltó, a csekk és a közraktári jegy.

eseti gondnok: Ha a törvényes képviselő, a gyám vagy a gondnok az adott ügyben bármely okból nem járhat el a gondnokolt képviseletében; vagy nem tud eljárni, illetve a gondnok személye nem állapítható meg; vagy az ismeretlen helyen tartózkodó, esetleg ügyeinek vitelében akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki.

eshetőleges szándék: A szándékosságnak az a fajtája, amikor az elkövető a magatartásának következményeivel tisztában van, és azok eshetőleges bekövetkezésébe belenyugszik.

EU: Európai Unió.

európai közösségi jogász: Az ügyvédi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni annak a személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamnak állampolgára, és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában. Aki európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, köteles kérelmezni, aki pedig eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, kérelmezheti az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe történő felvételét.

Európai Megállapodás: A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény.

európai üzemi tanács: A törvény szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tanács, amely a közösségi szinten működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak képviselőiből álló, legalább három és legfeljebb harminc tagból áll. Minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldeni az európai üzemi tanácsba. Az európai üzemi tanács tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is. Azokból a tagállamokból, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám: a) legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, további kettő; b) legalább ötven százalékát foglalkoztatják, további négy; c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további hat munkavállalói képviselő küldhető az európai üzemi tanácsba.

ex lex: Törvényen kívül. Törvény által nem szabályozott viszony, állapot, helyzet.

ex nunc hatály: Mától érvényesülő, jövőbeli hatály. Azt jelenti, hogy a jogszabálynak, szerződésnek vagy bírósági ítéletnek nincsen a kihirdetés, szerződéskötés vagy ítélethozatal napjától visszafelé számított, múltbeli hatálya.

ex officio: Hivatalból, hivatalánál és beosztásánál fogva. (Például a Bank elnöke ex officio az Igazgatói Tanács elnöke.)

ex tunc hatály: Visszaható hatály. Azt jelenti, hogy jogszabály, szerződés vagy bírósági ítélet hatálya a kihirdetés, szerződéskötés vagy ítélethozatal napját megelőző múltbeli időszakra is kiterjed.

expozíció: A munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál.

expozíció-hatás összefüggés elemzése: A toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása.

expozíciós idő: A munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve.

fegyelemsértés: Az a tevékenység vagy mulasztás, amellyel a katona szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét, a szolgálati rend és fegyelem szabályait vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, ha cselekménye nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek.

fegyelmi büntetések: Megrovás, előmeneteli várakozási idő meghosszabbítása, köztisztviselő előmeneteli rendszerben visszavetése, köztisztviselői juttatás csökkentése vagy megvonása, címtől való megfosztás, vezetői megbízatás visszavonása, köztisztviselő hivatalvesztése, közalkalmazott elbocsátása.

fegyelmi eljárás: Munkaköri kötelezettség vétkes megszegése miatt a köztisztviselő és a közalkalmazott ellen a munkáltató által indítható eljárás fegyelmi büntetés kiszabása céljából.

fegyelmi vétség: A közalkalmazott súlyosan -, a köztisztviselő bármilyen mértékben a közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

fél a polgári perben: A felperes, az alperes és a beavatkozó.

félbeszakadása eljárásnak: A fél halála esetén a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig, a fél cselekvőképességének elvesztése miatt a törvényes képviselő bejelentéséig, a törvényes képviselő halála esetén az új törvényes képviselő bejelentéséig, háború vagy más elháríthatatlan esemény miatti bírósági szünet okán a per félbeszakad. A félbeszakadással minden határidő megszakad és a félbeszakadás megszűnésétől újrakezdődik.

felbontó feltétel: Olyan feltétel, amelynek beállása a szerződés hatályát felbontja.

felbujtás: Másnak a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére szándékosan történő rábírása.

felelős őrzés: Ha valaki egy dolgot más érdekében anélkül tart magánál, hogy arra külön jogviszony alapján joga vagy kötelezettsége lenne, köteles a dolgot a tulajdonos költségére és veszélyére mindaddig épségben megőrizni, ameddig a tulajdonos azt át nem veszi tőle. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.

felelősségbiztosítás: Biztosítási ágazat, amelyben a biztosító a szerződésben meghatározottak szerint mentesíti az ügyfelet olyan kár megtérítése alól, amelyért a jogszabály alapján az ügyfél a felelős.

felettes: Az állomány köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője, aki a beosztottai tekintetében – vezetői szintjének megfelelően – értelemszerűen gyakorolja a (2)-(5) és a (8) bekezdésben felsorolt parancsnokokat, illetve elöljárókat megillető jogosultságokat.

felhasználás joga: A mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, az átdolgozás, a kiállítás.

feljebbvaló: Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú.

feljelentés elmulasztása: Bűncselekmény olyan esetekben, amelyekre a törvény kifejezett feljelentési kötelezettséget ír elő azzal, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásánál a tudomásra jutást és hallgatást büntetni rendeli. Ilyenek például az állam elleni bűncselekmények, terrorcselekmények.

feljelentés: A büntetőeljárást megindító irat vagy jegyzőkönyvbe foglalt bejelentés. Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.

feljelentési kötelezettség: A feljelentés kötelező azokban a Büntető Törvénykönyvben meghatározott esetekben, amelyekben a feljelentés elmulasztása önmagában is bűncselekmény. (Például a terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények.)

fellebbezés: Az első fokon hozott határozat, ítélet elleni jogorvoslati kérelem a másodfokú szervhez.

fellebbezési ellenkérelem: A másik fél fellebbezésével kapcsolatos kérelem, amelyben a fellebbezésre tett észrevételek alapján a fellebbezés részben vagy egészben történő elutasítása kérhető. A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a fellebbezési tárgyaláson kell előterjeszteni.

felmentés: A kinevezéssel létrejött jogviszony (például közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony) megszüntetése.

Felmondás (munkajogi) : A munkaviszony megszüntetése az egyik fél részéről. Két típusa van: a rendes felmondás és a rendkívüli felmondás.

Felmondás (polgári jogi) : A szerződés megszűnését eredményező jognyilatkozat.

felnőttképzési tevékenység: A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

felperes: A polgári perben az a fél, aki az alperes ellen a pert megindította.

felróhatóság: A felelősség alapja a polgári jogban az, hogy a személy nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Ez róható fel neki, s ezen általános felróhatóság a szándékos és gondatlan jogellenesség különböző  fokozataiban jelenik meg konkrétan az ő személyes vétkességeként. A polgári jogi felelősség (például a kártérítési kötelezettség) alapja tehát a felróhatóan jogellenes magatartás. A felróhatóság általános esete a vétkesség, speciális a különleges védekezés elmulasztása.

felszámolási eljárás: Fizetésképtelenség miatt az adós jogutód nélküli megszüntetésének folyamata, amelyben a hitelezők a törvény szerint meghatározott módon nyerhetnek kielégítést.

felszámoló: A felszámolási eljárásban a bíróság által kirendelt személy, akinek feladata a felszámolási eljárás törvényes, hatékony, hitelezői érdekeket érvényesítő lefolytatása. A felszámolási eljárás időtartama alatt a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

feltétel: A jövőben beálló vagy lehetségesen beálló körülmény, amely a szerződés hatályát felfüggeszti, felbontja, módosítja vagy megszünteti.

fenntartó: Az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és a törvényben meghatározottaknak megfelelően a szolgáltató intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja.

fenyítés: A katonával szemben kiszabható fegyelmi jogkövetkezmény; a katonai fegyelemsértés szankciója. Fenyítések: feddés, megrovás, kimaradás és eltávozás megvonása, legfeljebb 21 nap fogdafogság, egyenruha viselésétől eltiltás, rendfokozati várakozási idő meghosszabbítása, alacsonyabb rendfokozatba visszavetés, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, szolgálati viszony megszüntetése tartalékállományba helyezéssel, lefokozás.

FEUVE: Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

FIFO módszer: Az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek.

fióktelep: Olyan telephely, amely más városban vagy községben – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye és telephelye.

fixdíj: Jogszabályban meghatározott összegű havi díjazás.

fizetés nélküli szabadság: A szabadságnak az a speciális formája, amelyben a munkaviszony változatlanul fennáll, de munkabérre vagy más munkavégzéshez kapcsolódó juttatásra a munkavállaló nem jogosult. A munkáltató két esetben köteles biztosítani a munkavállaló számára a Munka Törvénykönyvében meghatározott mértékű fizetés nélküli szabadságot:                 1. tartós ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából;           2. saját részére történő magánerős lakásépítés céljából. Minden más esetben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ad-e fizetés nélküli szabadságot.

fizetés: Munkabér, munkavégzés ellenértéke.

fizetési meghagyás: Nemperes bírósági eljárás, amellyel pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés érvényesíthető. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető – per tehát nem indítható – a törvényben meghatározott összeget meg nem haladó pénzkövetelés tárgyában. A fizetési meghagyás a kérelmező által közölt adatok alapján kibocsátott bírósági végzés, amely a fizetés teljesítésére szólít fel. Ellene a kötelezett fél jogorvoslati kérelmet (ellentmondást) nyújthat be; ebben az esetben az eljárás átalakul polgári perré. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedik, s ugyanúgy megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható bírósági határozatnak minősül, mint a jogerős ítélet.

fizetőeszköz: A pénz és a pénzhelyettesítő eszköz. (Csekk, hitelkártya, bankkártya, váltó, utalvány, bemutatóra szóló takarékbetétkönyv és más hasonló gazdasági rendeltetésű okmány.)

fluktuáció: Munkaerő-változás, -vándorlás, -áramlás, -cserélődés.

foglalás: A bírósági végrehajtó végrehajtási cselekménye, ingóságok lefoglalása.

foglalkozási betegség: Az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét jogszabály állapítja meg. Nem üzemi baleset az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

foglalkozástól eltiltás: Büntetőbíróság által kiszabható mellékbüntetés olyan elkövetővel szemben, aki szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével -, vagy foglalkozásának felhasználásával szándékosan követte el a bűncselekményt. Végleges hatállyal az tiltható el a foglalkozástól, aki annak gyakorlására alkalmatlan. A határozott időtartamú foglalkozástól eltiltás 1 évtől 10 évig terjedhet.

foglalkoztatásra irányuló jogviszony: A magyar jog hatálya alá tartozó minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka. Ilyen a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya.

foglalkoztatott: Aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

foglaló: A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adott pénzösszeg vagy más dolog. A szerződésből kétséget kizáróan ki kell tűnnie annak, hogy a szolgáltatást foglalóként nyújtották. A foglaló összege a szerződés teljesítése esetén a szolgáltatás ellenértékébe beszámít. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni.

fogyatékos személy: Az, aki érzékszervi, illetve mozgásszervi képességében korlátozott -, valamint értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

fulladást (aszfixiát) okozó anyagok: Egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel.

függelemsértés: Fegyelemsértés, alárendeltség megsértése, parancsmegtagadás.

gondatlanság: Gondatlanságból követi el a cselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (ez a tudatos gondatlanság); úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (Ez utóbbi a hanyagság.)

gondnok: A cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ügyeinek vitelében akadályozott (betegség, állapot, távollét, eltűnés), vagy törvényes képviselőjével érdekellentétben álló kiskorú személy jogainak és érdekeinek érvényesítésére és védelmére a hatóság, bíróság által kirendelt képviselő.

gondnokság alá helyezés: A cselekvőképességet érintő (kizáró vagy korlátozó) gondnokságról csak bíróság dönthet; a konkrét ügyre vonatkozó ügygondnokot az eljáró hatóság vagy bíróság rendeli ki.

goodwill: Üzleti jóhírnév.

gyám: A gyámságot ellátó nagykorú személy.

gyermek hozzátartozói: A vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek.

gyermek közeli hozzátartozói: Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek.

gyermek: A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1991. évi LXIV. törvény szerint gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be. (Kivétel, ha a gyermekre alkalmazandó jogszabályok értelmében a nagykorúságot már korábban eléri, ilyen eset például a a 16. életévét már betöltött, de még nem 18 éves személy házasságkötéssel szerzett nagykorúsága.)

gyermek: Egyenes ági leszármazó, közeli hozzátartozó.

gyermeki jogok: A gyermek különleges jogi helyzetéből – abból ugyanis, hogy jogképessége teljes, de cselekvőképessége hiányzik vagy korlátozott – következő különös szintű jogi szabályok összessége és rendszere. A Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége

gyermekkorú: Az a személy, aki 14. életévét nem töltötte be. Bűncselekmény miatt a gyermekkorú elkövető nem büntethető.

gyermekmunka legrosszabb formái: Magába foglalja a) a rabszolgaság vagy a rabszolgasághoz hasonló gyakorlat valamennyi formáját, úgymint a gyermekek adásvételét és a gyermekkereskedelmet, az adósrabszolgaságot és jobbágyságot, valamint a kényszer- vagy kötelező munkát, ideértve a gyermekek kényszer- vagy kötelező sorozását fegyveres konfliktusokban való bevetésük érdekében; b) egy gyermek prostitúció, pornográfiakészítés vagy pornografikus előadás céljára történő használatát, vásárlását vagy felajánlását; c) egy gyermek illegális tevékenységre, különösen a vonatkozó nemzetközi szerződések szerint meghatározott kábítószerek előállítására és az azokkal való üzérkedésre történő használatát, vásárlását és felajánlását; d) olyan munkát, amely jellegénél fogva, vagy azon körülményektől fogva, amely között azt végzik, valószínűleg veszélyezteti a gyermekek egészségét, biztonságát vagy erkölcseit.

gyülekezési jog: A kollektív állampolgári szabadságjogok egyike. A gyülekezési jog gyakorlása keretében – előzetes bejelentés alapján – békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők a véleményüket szabadon kinyilváníthatják, s a résztvevők jogosultak közösen kialakított véleményüket az érdekeltek tudomására hozni. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, s nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Nem szükséges előzetesen bejelenteni a nem közterületen (pl. magánépületekben tartott zártkörű rendezvényeken, vallási szertartások céljára szolgáló épületekben tartott összejöveteleket, gyűléseket.

HACCP: Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok. A vendéglátásban, közétkeztetésben, valamint cukrászati és hidegkonyhai termékek előállítása során a vendéglátónak, közétkeztetőnek saját élelmiszer biztonsági rendszert kell működtetnie a biológiai, a kémiai és a fizikai veszélyek megelőzését szolgáló „Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP)” rendszer elvei alapján.

hanyag kezelés: Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt (vétséget) követ el.

hanyagság: A gondatlanságnak az a fajtája, amikor az elkövető tettének következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

harmadik ország állampolgára: Aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamnak.

harmadik személy: A jogviszonyokban érintett felek magatartásának hatásaiban érintett, adott jogviszonyon kívüli személyek.

használat joga: A jogosult a dolgot a használat jogánál fogva saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Másnak e jog gyakorlása nem engedhető át.

hasznok szedésének joga: Jog arra, hogy hasznot hajtó dolog (föld, épület, lakás, gép, jármű, állat vagy más) hasznai a tulajdonos helyett más jogosultat illessenek meg. Ilyen joga van például a haszonélvezőnek, a haszonbérlőnek, a használat jogosultjának, vagy bizonyos feltételekkel a lakásbérlőnek.

haszonélvezeti jog: A jogosult korlátozott ideig, de legfeljebb élete végéig a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

hatály: A jogi  norma, jogalkalmazói döntés (például ítélet, határozat, iránymutatás) vagy más jogi aktus (például szerződés, végrendelet) alkalmazási lehetősége, alkalmazási köre – időben (ez az időbeli hatály), személyi körben (ez a személyi és szervi hatály), tárgykörben (ez a tárgyi hatály), területileg (ez a területi hatály).

hatályba lép: Jogi norma vagy más polgári jogi aktus az alkalmazhatóságát megszerzi.

hatályon kívül helyezés: Az alkalmazhatóság megszűnéséről szóló rendelkezés. Jogszabály esetében egy másik jogszabállyal vagy alkotmánybírósági határozattal, jogalkalmazói döntés esetében egy másik ítélettel vagy határozattal, más jogi aktus esetében például új szerződéssel, új végrendelkezéssel.

hatályos: Alkalmazható jogi norma vagy szerződés.  Adott esetben azt jelzi, hogy időbeli, személyi, területi és tárgyi szempontból alkalmazható a jogi  norma, a jogalkalmazói döntés vagy más jogi aktus.

határidő: Időtartam, amelyen belül az eljárási cselekményt szabályosan el kell vagy el lehet végezni.

határnap: Egy meghatározott nap, amelyen az eljárási cselekményt teljesíteni kell vagy lehet. (Például a tárgyalás napja.)

határozat kiegészítése: Ha a szerv, hatóság, bíróság a kérelem, kereseti kérelem vagy ellenkérelem valamely részéről nem határozott, illetve elmulasztott döntésében a határozathoz tartozó valamely kérdésről rendelkezni, kiegészítő határozatot, illetve kiegészítő ítéletet vagy végzést hoz.

határozat kijavítása: Névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás esetén az eljáró szerv kijavító határozatot, végzést hoz.

határozat módosítása vagy visszavonása: Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv, vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, egy ízben – a határozat meghozatalától számított 1 éven belül – a határozatot módosíthatja vagy visszavonja.

határozat: A jogalkotási törvény szerint a jogi normák két csoportja:  a jogszabályok (alkotmány, törvény, kormányrendelet, miniszterelnöki rendelet és miniszteri rendelet, jegybanki rendelet, önkormányzati rendelet), és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozat, utasítás, jegybanki rendelkezés, bankfelügyeleti rendelkezés, jogi iránymutatás.) A határozat az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzatok által saját és az általuk közvetlenül irányított szervezetek működési feltételeinek a meghatározására  irányuló, illetve feladatot is tartalmazó általános érvényű jogi norma.

határozat: Hatóság vagy bíróság döntése.

határozatképesség: Döntéshozó testületeknek a jogszabályban vagy működésükre vonatkozó más szabályban rögzített feltételrendszere arra vonatkozóan, hogy a megjelentek létszámára és a meghívás szabályszerűségére tekintettel hozhatnak-e érvényesen határozatot.

hatáskör: Ügytípus, ügykör, ügyfajta elintézésére (eljárásra, döntésre, határozatra, ítéletre) jogosultság. Azt jelenti, hogy egy adott ügyben milyen típusú (pl. közigazgatási vagy bírói) szervnek és milyen szinten (pl. országos, területi vagy települési) kell, illetve lehet eljárni.

hatásköri kifogás: A hatáskör hiányára irányuló jogorvoslati kérelem.

hatóság: Az állami és helyi önkormányzati, valamint az általuk feljogosított más szervek, amelyek jogszabályon alapuló hatósági (közhatalmi feljogosítottsággal végzett, egyoldalú akaratnyilvánítást tartalmazó, állami erőszakkal kikényszeríthető és szankcionálható) tevékenységet folytatnak.

hatósági nyilvántartás: A közigazgatási szerv által vezetett, jogszabályban meghatározott adatokra irányuló nyilvántartás.

hatósági tanú: Eljárási cselekménynél jelenlétre a hatóság által felkért tanú. Igazolja annak az eljárási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt. Két hatósági tanút kell alkalmazni a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál, a lefoglalásnál, a házkutatásnál, motozásnál és az írni-olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél.

hátrányos helyzetű felnőtt: Olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.

hátrányos megkülönböztetése munkavállalónak: Szabálysértési tényállás. Elköveti az a munkáltató, aki a) a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja; b) a munkavállalók között az a) pontban foglaltak miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.

havária: Olyan nagyméretű baleset, amely túlterjed az üzem, létesítmény, illetve szállítóeszköz (a továbbiakban: üzem) határán, és elhárítására, felszámolására a munkáltató, illetve az üzem saját erejéből nem képes, és amelynek oka a technológia hibája vagy hibás kezelése.

helyettes államtitkár: A jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a minisztérium – miniszter által feladatkörébe utalt – szervezeti egységeinek munkáját, és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A helyettes államtitkár a tevékenységét a közigazgatási államtitkár, illetőleg a címzetes államtitkár irányítása alapján végzi. A miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti a közigazgatási államtitkárt, ha az akadályoztatva van feladata ellátásában, a minisztert azonban nem helyettesítheti.

helyettesítési díj: Ha a munkavállaló a saját munkaköre mellett munkakörébe nem tartozó feladatokat is ellát, munkabérén felül külön díjazás illeti meg.

helyreigazítási kérelem: Ha valakiről a sajtóban, elektronikus médiákban valótlan tényt közölnek vagy híresztelnek, követelheti helyreigazítási közlemény megjelentetését. A helyreigazításból ki kell tűnnie, hogy mely állítások voltak valótlanok a közleményben, mely tényeket tüntettek fel hamis színben, illetve melyek a valós tények.

helyszíni bírság: Szabálysértés miatt a jogszabályban meghatározott ügyekben a tetten ért elkövetőt szabálysértési helyszíni bírság büntetéssel sújthatja a rendőrség, határőrség, állami tűzoltóság, önkormányzati szabálysértési hatóság, természetvédelmi őr, közterület-felügyelő, közegészségügyi-járványügyi ellenőr, növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás -, állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás -, hatósági minőségellenőrző szervezet erre feljogosított dolgozója. A helyszíni bírság elfogadásával szabálysértési eljárás nem indul.

hiánypótlás: Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a határozat alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt az eljáró szerv határidő megjelölésével felhívja a hiány pótlására. Ha a hiányokat nem pótolják az eljáró szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt (például a polgári eljárásban), illetve a kérelmet elutasítja (például közigazgatási eljárásban).

hibás teljesítés: Hibás a szerződés teljesítése akkor, ha a dolog vagy szolgáltatás a szerződés teljesítésekor nem felel meg a  törvényes vagy szerződésben megállapodott tulajdonságoknak, követelményeknek.

hipotézis: Feltétel, feltételezés. A jogszabálynak az a szerkezeti része, amely leírja a feltételezett tényállást. (A jogszabályban a hipotézis rendszerint a “Ha ……,” vagy “Aki……..,” szövegrészben jelenik meg.)

hirdetményi kézbesítés: Ha a fél, ügyfél, terhelt tartózkodási helye ismeretlen, vagy az ismert helyre történő kézbesítés elháríthatatlan akadályba ütközik, illetve az örökösök személye ismeretlen, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni. A hirdetményt polgári és büntetőeljárásban a bíróságon, közigazgatási eljárásban a polgármesteri hivatalban kell 15 napi időtartamra a hirdetőtáblára kifüggeszteni.

hitelesítési záradék: Azt bizonyítja, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik. Ha például az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon elintézetlen beadvány van széljegyezve, a hitelesítési záradékban a széljegyzett beadvány rövid tartalmára is utalni kell.

hivatalból való eljárás: A hatóságot jogszabály által meghatározott esetekben eljárási kötelezettség terheli, ha az eljárás alapjául szolgáló tény, adat, információ jut a tudomására. Ezekben az esetekben a hatóság akkor is köteles eljárni és az eljárást megindítani, ha nem érkezett a hatósághoz kérelem, feljelentés, panasz vagy más beadvány.

hivatali visszaélés: Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűncselekményt (bűntettet) követ el.

hivatalos irat: A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei által feladott olyan postai küldemény, melynek feladásához vagy kézbesítéséhez jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve mely határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos iratok az e célra rendszeresített tértivevénnyel adhatók fel.

hivatalos személy elleni erőszak: Aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűncselekményt (bűntettet) követ el.

hivatalos személy: Országgyűlési és helyi önkormányzati képviselő, köztársasági elnök, miniszterelnök, kormánytag, politikai államtitkár, alkotmánybíró, bíró, ügyész, országgyűlési biztos, közjegyző és közjegyző-helyettes, bírósági végrehajtó és bírósági végrehajtó-helyettes, államhatalmi – igazságszolgáltatási – közigazgatási szervnél rendeltetésszerű működéshez tartozó feladatot ellátó személy, közhatalmi-államigazgatási feladatot jogszabály szerint ellátó személy.

hivatásbeli titok: Különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatásbeli titok.

hivatásos sportoló: Az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

honorárium: Szerzői díj, tiszteletdíj.

honosítás: Külföldi képesítésnek, végzettségnek, szakképzettségnek, minősítésnek, diplomának, oklevélnek, bizonyítványnak a hazaival egyenértékűként tekintése, ennek okirati tanúsítása, s az ebből következő jogosultságok biztosítása. (Például külföldi iskolai bizonyítvány honosítása esetén a továbbtanulásra jelentkezés, meghatározott munkakörök betöltésére, foglalkozás, illetve tevékenység folytatására jogosultság.)

honosítási eljárás: Az eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát az eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja.

honosított harmonizált szabvány: Az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek.

hontalan: Akit egy állam sem tart saját joga alapján állampolgárának.

hozzátartozó: Az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

hozzátartozó: Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

hűtlen kezelés: Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt (vétséget) követ el. Bűntett miatt vonható felelősségre a nagyobb -, jelentős -, vagy különösen nagy vagyoni hátrány okozása.

idényjellegű (szezonális) üzemelés: A naptári év szolgáltató által meghatározott, legalább egy hónapos időszakára kiterjedő folyamatos működés.

idényjellegű tevékenység: Az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez.

idézés: Az eljáró szerv hivatalos felszólítása arra, hogy meghatározott ügyben, adott időpontban és adott helyen a személy (fél, ügyfél, terhelt, védő, szakértő stb.) jelenjen meg. A hatóság, bíróság azt a személyt idézi, akinek jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező. Az idézés elmulasztásának jogszabályban meghatározott jogkövetkezményei (kérelem elutasítása, bírság, elővezetés) vannak.

időbeli hatály: A jogi szabálynak, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek vagy más jogi aktusnak alkalmazási lehetősége abból a szempontból, hogy időbelileg meghatározva már vagy még hatályos-e.

időbélyegző: Elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett.

igazolási kérelem: Mulasztott eljárási cselekmény esetén a mulasztás önhibán kívüliségének és az igazolással egyidejű teljesítésnek elfogadására irányuló kérelem.

igazolási kérelem: Mulasztott eljárási cselekmény esetén a mulasztás önhibán kívüliségének és az igazolással egyidejű teljesítésnek elfogadására irányuló kérelem.

illegális: Törvénytelen, jogellenes, joggal nem alátámasztott, nem engedélyezett működés vagy állapot.

illeték: Az ügyfél által az állami költségvetésnek fizetendő pénzösszeg, amely valamilyen vagyonmozgással (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházások), vagy állami és önkormányzati tevékenységgel (közhiteles telekkönyvi nyilvántartás, bírósági eljárás, hagyatéki eljárás, közigazgatási engedélyezés) áll összefüggésben.

illetékes bíróság: Több azonos hatáskörű bíróság közül az eljárásra jogosult.

illetékesség: Azonos hatáskörű szervek között az ügyek megosztása; annak meghatározása, hogy a jogszabályban meghatározott szempontok szerint (például területi vagy személyi elv alapján) az azonos típusú ügyek közül melyek tartoznak egy szerv elintézési jogosultsági körébe.

illetékmentesség: A törvény meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól (ez a tárgyi illetékmentesség), s azokat a jogalanyokat, amelyeknek nem kell illetéket fizetni. (Ez az alanyi illetékmentesség.)

illetmény és járulékfedezeti forgótőke: Központosított illetményszámfejtés esetében a megbízó és a Kincstár nevében eljáró területileg illetékes Igazgatóság között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely fedezetét képezi a jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásokon alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség teljesítésének, ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is.

illetmény: A köztisztviselői -, közalkalmazotti -, és a fegyveres erők, illetve testületek hivatásos állományi szolgálati jogviszony alapján pénzbeli járandóság, díjazás.

immateriális jog: Nem anyagi jellegű, például személyiségi jogok, szerzői jogok, szabadságjogok.

immunitás: Védettség, mentesség.

információ: Bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e.

inkasszó: Lásd: beszedési megbízás.

interpretálás: Jogszabály értelmezése, magyarázata. Jelenti ezen kívül cselekvés, magatartás értelmezését és magyarázatát is; például keresetlevélben, perbeszédben, jogorvoslati kérelemben.

interveniálás: Közbenjárás, közvetítés, beavatkozás, közbelépés, harmadik személy javára intézkedés kérése.

iratbetekintési jog: Az ügyfél és képviselője a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet.

ítélőképessége birtokában lévő gyermek: Az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.

ítélőtábla: A bírósági szervezet része. Az ítélőtáblák elbírálják – törvényben meghatározott ügyekben és illetékességgel – a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben.

ítélt dolog: Az anyagi jogerő szokásos kifejezése. Lényege, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható.

járadék: Rendszeres pénzbeli szolgáltatás.

járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) magánnyugdíjpénztárnál: a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék); b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék); c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék); d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

járulék: A nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,

járulékbírság: A járulékbevallási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye.

javak: Mindaz, ami emberi szükséglet kielégítésére alkalmas. Vagyontárgyak (ingatlan, ingó), eszmei értékek és a jogok is.

jegyzőkönyv: Eljárási cselekményről (meghallgatás, tárgyalás, nyomozati cselekmény, bizonyítás, iratismertetés, nyilatkozatok stb.), valamely tényről, eseményről  készült irat, dokumentum, amely legalább tartalmazza a jegyzőkönyv készültének helyét és idejét, a jelenlévők nevét és jelenlétük minőségét, a cselekmény pontos leírását, a jelenlévők erre tett nyilatkozatait, a jelenlévők aláírását vagy ennek hiányában a jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőjének aláírását.

jó erkölcsbe ütköző szerződés: Semmis az olyan szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A jóerkölcs védelme alatt a törvény a közérdekbe ütköző törekvéseket kifejező magatartások tiltását érti. Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik például a tartási szerződések esetében az eltartott súlyos betegségének kalkulálása az érintett személy tudomása nélkül; vagy az állami tulajdon privatizációja során a társadalmi közmegegyezéssel ellentétes – ám formailag szabályos – ügyletek megkötése.

jó gazda gondossága: Azon emberi tevékenység, amely az állat számára olyan életkörülményeket biztosít, hogy az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

jogalap nélküli gazdagodás: Olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap (például érvényes jogviszony) nélkül másnak a rovására jutnak. Az ilyen vagyoni előnyt a jogalap nélkül gazdagodó személy köteles visszatéríteni.

jogállam: Az alkotmány által használt, de törvényben vagy jogszabályban tartalmilag nem kifejtett kategória. (“A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”) A jogirodalmi feldolgozások szerint a jogállamiság főként az emberi-állampolgári jogok teljes körű érvényesülését, a törvényesség biztosítását, a klasszikus polgári alkotmányos alapintézmények kiépülését és működését, a törvényhozó hatalomnak a végrehajtó hatalom feletti kontrollját és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos garantálását jelenti.

jogcím: Az a jogi rendelkezés vagy jogintézmény, amely az adott magatartást lehetővé teszi vagy előírja.

jogdíj: A szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jogoknak használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért kapott ellenérték.

jogegyenlőség: Az alapvető emberi és állampolgári jogok mindenkit egyenlő mértékben megillető jellege, a törvény előtti egyenlőség joga és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jog. A jogegyenlőség alkotmányos alapelve tiltja a hátrányos megkülönböztetést a jogi normák megalkotása és alkalmazása során.

jogelőd: A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az előző állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az előző jogosult vagy kötelezett.

jogerő: Jogi hatás, amely azt eredményezi, hogy a határozat – törvényben meghatározott kivételekkel – jogorvoslattal megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható. A jogerő tehát három elemből áll: 1. Az alaki jogerő joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás, stb.) nem nyújtható be. 2. Az anyagi jogerő joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak.) 3. A végrehajthatóság joghatása az, hogy a jogerős határozat végrehajtása érdekében a jogosult állami kényszert is igénybe vehet. Például végrehajtási bírság, bizonyos esetekben karhatalmi végrehajtás, a bírósági végrehajtó eljárása lehetnek a jogerős határozat végrehajthatóságából eredő jogkövetkezmények.

jogfenntartás: A szerződésben vagy azzal kapcsolatosan tett jognyilatkozat, amely a szerződés tárgyával kapcsolatos valamely jogot a meghatározott feltétel beállásáig külön nevesítve is fenntart magának. (Például az eladó az ingatlan tulajdonjogát mindaddig fenntartja magának, ameddig a vételár teljes összegét a vevő ki nem fizeti.)

jogforrás: Egyik értelemben a jogszabályt alkotó állami szerv (Országgyűlés, Kormány, jegybank elnöke, miniszterelnök és  miniszter, helyi önkormányzati képviselő-testület); másik értelemben a jogszabály maga, annak megjelenési formája (törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet, miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi  önkormányzati rendelet).

joggal való visszaélés: A jog által tiltott a jog olyan gyakorlása, amely a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul. Ilyennek minősül különösen a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére irányuló joggyakorlás. Joggal való visszaélésnek minősül a jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadása is, ha ez súlyos köz- vagy magánérdekeket sért, s az érdeksérelem másként nem hárítható el.

joghézag: Szabályozást igénylő társadalmi viszony, jelenség, probléma; amelyre jelen pillanatban a tételes jog konkrétan nem vonatkozik, ezért csak jogértelmezéssel és a jogértelmezésre hivatott szervek jogi iránymutatásai alapján, valamint a bírósági gyakorlat jogalkalmazást befolyásoló szerepe szerint lehet jogi megoldást találni rá.

jogi iránymutatás: Összefoglaló elnevezése az irányelvnek (általános érvényű célok és programok az Országgyűlés, Kormány részéről, és ajánlás a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére a miniszter részéről), és a tájékoztatónak (a jogszabály végrehajtásához szükséges tények és adatok közlése a miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője részéről).

jogi minősítés: A tényállásnak megfelelő jogszabályhoz rendelése.

jogi norma: A jogalkotási törvény szerint a jogi normák két csoportja: a jogszabályok (alkotmány, törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet, miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi önkormányzati rendelet), és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozat, utasítás, jegybanki rendelkezés, bankfelügyeleti rendelkezés, jogi iránymutatás).

jogi segítő: A jogi segítő a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. A jogi segítő a törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el. Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki szerepel az országos jogi segítői névjegyzékben szerepel.

jogi segítségnyújtás: Az állam a jogi segítségnyújtás keretében peren kívül jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja a támogatott személynek; polgári peres és nemperes eljárásokban pedig a) teljes vagy részleges költségmentességet, b) teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot, c) pártfogó ügyvédi képviseletet biztosíthat.

jogi személy: Jogképességgel rendelkező nem természetes személy. Jogi személy többek között az állami vállalat, tröszt, az állami és önkormányzati költségvetési szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a társadalmi szervezet, az alapítvány, közalapítvány, köztestület, ügyvédi iroda. A jogi személy saját neve alatt szerezhet minden olyan jogot és vállalhat minden olyan kötelezettséget, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A jogi személy nevében a jogi személy képviselője jár el, de a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Ha jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító okirat kifejezetten úgy rendelkezik, akkor a jogi személy törvényes feltételeknek megfelelő szervezeti egysége is külön jogi személy.

jogképesség: A jogokhoz és kötelezettségekhez való jog. A magyar jogban minden ember jogképes, tehát jogai és kötelezettségei lehetnek. Az emberen kívül jogképes még az állam, a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

jognyilatkozat pótlása: Ha a joggal való visszaélés abban valósul meg, hogy a jogszabály által megkívánt jognyilatkozatot megtagadják, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

jognyilatkozat: A személynek egy adott jogviszonnyal -, vagy az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói eljárással kapcsolatos szóbeli, írásbeli vagy ráutaló magatartás útján tett kinyilatkoztatása.

jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. (Elnevezése szerint a jogszabályok az egyes eljárások jogorvoslatára többféle nevet használnak: fellebbezés, kifogás, panasz, felülvizsgálati kérelem, felszólalás, észrevétel stb.)

jogos önhatalom: A birtokos a birtoka elleni jogellenes támadást önmaga is elháríthatja.

jogos védelem: Bűncselekmény elkövetése miatt nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges, a támadással vagy fenyegetéssel arányos cselekményt követ el.

jogosítvány: Valamely jog gyakorlására jogosultság, s az ezt igazoló okirat.

jogosulatlan címhasználat: Mások előtt őt meg nem illető cím használata, illetőleg kitüntetés vagy egyenruha, fegyveres erők rendfokozatának – jelvényének – kitüntetésének, humanitárius, illetőleg egészségügyi szervezetek jelvényeinek jogosulatlanul viselése.

jogszabály: Alkotmány, törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet,  miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi önkormányzati rendelet.

jogszavatosság: Felelősség azért, hogy a szerződés teljesítésének nincsen jogi akadálya; tehát a jogosult megszerezheti azokat a jogokat, amelyeket a szerződés átruház rá vagy biztosít neki.

jogutód: A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az új állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az új jogosult vagy kötelezett.

jogvédelmi biztosítás: A jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen a biztosított által elszenvedett kár peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása; valamint a biztosított polgári, büntető-, államigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelme vagy képviselete.

jogvesztés kikötése: A szerződő felek írásbeli megállapodása arról, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.

jogvesztő határidő: Olyan határidő, amelyről a törvény kifejezetten kimondja, hogy elmulasztása esetén igazolásnak nincsen helye. A jogosultság tehát az ilyen határidő elmulasztásával véglegesen és visszavonhatatlanul elveszik.

jogviszony: A jogalanyok között a jogtárgyakkal kapcsolatosan létrejött, jogszabály által meghatározott társadalmi viszony.

jóhírnév sérelme: A jóhírnév sérelmét jelenti az, ha valaki más személyre vonatkozó valótlan és sértő tényt állít, híresztel, vagy valóságos tényt hamis színben tüntet fel.

jóhiszemű eljárás: Az a magatartás, amely nem valósít meg rosszhiszemű pervitelt.

kamat: A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.

kár: A jogellenes magatartással okozott vagyonban beálló értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny, valamint a károkozással okozott hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségek összessége, valamint a nem vagyoni kár.

kárenyhítés: A károsult a kár elhárítása és csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.

kárfelelősség: Elvileg kártérítési, kártalanítási és kárpótlási felelősség együtt. A gyakorlatban a kártérítési felelősség megfelelőjeként használják e kifejezést.

kárpótlás: Általában a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni kár (eszmei kár, immateriális kár, erkölcsi kár) esetére biztosított olyan pénzösszeg vagy más szolgáltatás, amely megközelítőleg kiegyenlíti azokat a hátrányokat, amelyek a károkozó magatartás következtében a károsultnak a társadalmi életben történő részvételét negatívan befolyásolták, illetőleg az életét megnehezítették.

kártérítés: A károkozás folytán a károsult vagyonában beálló értékcsökkenésnek -, az elmaradt vagyoni előnynek -, továbbá annak a kárpótlásnak vagy költségnek a megtérítése, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

kártérítési felelősség: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

kártérítési járadék: A munkáltató által fizetett rendszeresen ismétlődő kártérítési összeg, amely a munkavállaló vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését szolgálja.

kaució: Biztosíték. (Óvadék, jótállás, kezesség, zálog.)

kényszer- vagy kötelező munka: Olyan munka vagy szolgálat, amit valamilyen büntetés terhe alatt valakitől követeltek, és amire a munkára kötelezett személy nem szabad akaratából vállalkozott. Nem minősül kényszer- vagy kötelező munkának a) a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó törvények alapján elrendelt és tisztán katonai jellegű bármilyen munka vagy szolgálat; b) az a munka vagy szolgálat, amely egy független kormányzattal rendelkező ország polgárainak szokásos állampolgári kötelességeinek körébe tartozik; c) bármilyen munka vagy szolgálat, amit bírói ítélet alapján követelnek valakitől, feltéve, hogy a munkát vagy szolgálatot a hatóságok felügyelete és ellenőrzése alatt kell végezni, és hogy a munkára kötelezett személyt nem bocsátják magánszemélyek, vállalatok vagy egyesületek rendelkezésére; d) bármilyen munka vagy szolgálat, amit vészhelyzetben rendelnek el, úgymint háború, természeti csapások, vagy ilyen csapások veszélye esetén, például tűzvész, árvíz, éhínség, földrengés, járványos betegség és állatjárvány, állatok, rovarok vagy a növényzetben károkat okozó élősdiek elterjedése esetén és általában olyan körülmények között, amelyek veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a lakosság egészének vagy egy részének életét, vagy rendes életkörülményeit; e) a kisebb közösségi munka, vagyis a közösség tagjai által közvetlenül a közösség érdekében végzett munka, amelyeket éppen ezért úgy lehet tekinteni, mint a közösség tagjait terhelő rendes állampolgári kötelességet, feltéve, hogy a lakosság egészének vagy a lakosság közvetlen képviselőinek jogukban áll e munkálatok indokoltsága kérdésében állást foglalni.

kényszer: Olyan hatás, amely miatt az elkövető képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A kényszer hatása alatt elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt az elkövető nem büntethető.

kényszerítés: Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz – amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg -, bűntettet követ el.

kényszermunka tilalma: A vonatkozó Egyezményt ratifikáló tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy felszámolják a kényszer- vagy kötelező munkát és azt semmilyen formában nem alkalmazzák a) politikai kényszer vagy nevelés, illetőleg büntetés eszközeként olyan személyekkel szemben, akiknek meghatározott politikai meggyőződésük van vagy ilyet kifejezésre juttatnak, vagy akik hangoztatják ideológiai szembenállásukat a fennálló politikai, társadalmi vagy gazdasági rendszerrel; b) munkaerő felhasználásának vagy alkalmazásának eszközeként a gazdasági fejlődés céljából; c) a munkafegyelmi szabályként; d) a sztrájkban való részvétel büntetése gyanánt; e) faji, társadalmi, nemzeti vagy vallási megkülönböztetés eszközeként.

képernyős munkakör: Olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

képviselet: Ha jogszabály nem írja elő a fél, ügyfél, terhelt személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, meghatalmazottja, védője is eljárhat; kivéve a jogszabály által kifejezetten személyhez kötött jognyilatkozatokat vagy eljárási cselekményeket. (Például házasságkötési nyilatkozat vagy tanúvallomás tárgyaláson.)

kereset: A polgári per útján érvényesíthető jogok védelmében a bírósághoz fordulás ténye.

kereseti kérelem: A keresetlevélnek az a része, amely a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet tartalmazza. A kereseti kérelem irányulhat az alperes marasztalására (marasztalási kereset), bizonyos tény vagy körülmény megállapítására (megállapítási kereset), valamely jogviszony létrehozására, átalakítására vagy megszüntetésére (jogalakítási kereset).

keresetindítás: A keresetlevél bírósághoz történő benyújtása.

keresetlevél: A per megindítását szolgáló kérelem, amely tartalmazza a bíróságra és annak hatáskörére és illetékességére vonatkozó adatokat, a felek adatait, az érvényesíteni kívánt jogot, a tényállást, a bizonyítékokat és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

kereső tevékenység: Olyan rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár, ide nem értve a gyermek által az iskolai szünet alatt végzett munkát és a kötelező szakmai gyakorlatot.

keresőképtelenség: Betegség vagy baleset miatt munkavégzésre egészségügyi okból miatt alkalmatlan állapot.

készenlét: A munkáltató kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a rendes munkaidején túl, pihenőideje alatt meghatározott helyen tartózkodjék, s álljon készen az esetleges munkavégzésre. Ha a készenlétet a munkavállaló által megválasztott helyen lehet eltölteni, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a készenlétért pihenőidő nem jár. Minden egyéb esetben viszont a készenléti időre a munkavállalót pihenőidő illeti meg.

készfizető kezesség: A kezességnek az a fajtája, amikor a kezes az eredeti kötelezettel egy sorban felel, s nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be.

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: A csekk, az elektronikus pénzeszköz és minden olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.

kettős adóztatás elkerülése: Külföldről származó jövedelem, külföldi tevékenység vagy bármilyen más olyan esetben, amelyben adózási szempontból külföldi elem felmerül, s ebből következően külföldi állam adóztatási joga keletkezhet, nemzetközi szerződések vagy ennek hiányában viszonosság alapján igyekeznek az államok elkerülni azt, hogy mindkét állam adóztassa a személyt, vállalkozást, tevékenységet.

kettős állampolgárság: Két államnak is állampolgára egyidejűleg a személy, s ebből következően több állam személyi szuverenitása is érvényesül vele szemben.

kézbesítési vélelem: A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz, hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

kezesség: A kezes azt vállalja, hogy amennyiben az a személy, akiért kezességet vállalt, nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, helyette ő maga fog helytállni. A kezes (hacsak nem készfizető kezességet vállalt) mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a követelés az eredeti kötelezettől vagy a sorban őt megelőző más kezesektől behajtható.

kiegészítő tevékenységet folytató: Az olyan egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy olyan özvegyi nyugdíjasként, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

kifogás: A szakszervezet által a munkavállalókat, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szerveket közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés, mulasztás ellen 5 munkanapon belül a munkáltatóhoz benyújtható, halasztó hatályú jogorvoslati kérelem. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

kihelyezés: Munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező közigazgatási szerv a köztisztviselőt tartós külszolgálat ellátására rendeli.

kihelyezés: Olyan munkáltatói intézkedés, illetve hivatásos állományú tisztek esetében olyan tartós vezénylés, amellyel a kihelyező szerv az összekötőt – beleegyezésével – tartós külföldi szolgálat ellátására rendeli.

kiküldetés: A munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben lévőtől eltérő helyen történő munkavégzés.

kinevezés: Törvényben meghatározott munkáltatóknál a munkajogviszony keletkezésének feltétele. Például a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával létesül.

kirendelés: A munkáltató utasítása a munkaszerződésben lévőtől eltérő,  másik munkáltató irányítása alatt történő ideiglenes munkavégzésre.

kirendelt ügyvéd: Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként  jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.

kiskorú: Az a személy, aki 18.életévét még nem töltötte be. (Kivétel a házasságkötéssel szerzett nagykorúság.)

kiterjesztő értelmezés: A jogszabály értelmezése során a vitatott rendelkezések tágabb tartalmát elfogadó értelmezés.

kizárólagos illetékesség: Az általános illetékességtől eltérő olyan illetékességi ok, amely csak és kizárólag egy adott szerv illetékességét alapozza meg. A polgári eljárásjogban például a gazdálkodó szervezetek egymás elleni pereinek elbírálására a fővárosban a PKKB, végrehajtási igényperben a foglalás helye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.

klauzula: Lásd feltétel.

kockázatértékelés: Az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció – determinisztikus anyagok esetében – küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel.

kódex: Általában nagyobb terjedelmű törvény, amelynek sajátos belső szerkezete egy jogág vagy jogágazat alapintézményeit tartalmazza oly módon, hogy a szabályokat általános és különös részben csoportosítja, a jogtételeket egymással összefüggő rendszerben közli, s az egész kódexre az jellemző, hogy a jogi szabályozást a lehető legmagasabb általánosítási szintig viszik, majd onnan strukturáltan bontják le a különösség és konkrétság különböző szintjeire egészen az egyes konkrét jogtételig.

kodifikáció: A jog megalkotásának folyamata. Módszerei például a kompiláció, az inkorporálás, a revízió, vagy az egységes szerkezetbe foglalás.

kogens jogszabály: A jogalkalmazó számára a jogszabályi rendelkezéstől eltérést nem engedő, feltétlenül érvényesülő jogi norma.

kollektív munkaügyi vita: A munkáltató és az üzemi tanács vagy szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő vita.

kollektív szabadságjogok: Az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok közül azok, amelyek jellegüknél fogva csak csoportosan gyakorolhatók, vagy a jogok tartalma nem kizárólag személyhez kötődik. (Például  a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogai,  az önkormányzás joga, az egészséges környezethez való jog.)

kollektív szerződés: Egyfelől a munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet; másfelől a szakszervezet közötti szerződés, amely a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét; továbbá a felek közötti kapcsolatrendszert szabályozza.

kollektív tárgyalások: Mindazon tárgyalások, amelyekre egyfelől egy munkaadó, illetve a munkaadók egy csoportja, illetőleg egy vagy több munkaadói szervezet, másfelől egy vagy több munkavállalói szervezet között: (a) a munkakörülmények és a foglalkoztatási feltételek meghatározása; és/vagy (b) a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozása; és/vagy (c) a munkaadók vagy szervezeteik és a munkavállalók egy vagy több szervezete közötti kapcsolatok szabályozása céljából kerül sor.

kollektív: Közösségi.

konszenzus: Teljes megegyezés, megállapodás mindenki egyetértésével. Testületi szavazás esetében egyhangú támogatottságot jelent. A konszenzus általában valamely vitatott kérdés kompromisszummal történő rendezése mellett alakul ki.

kontárkodás: Vállalkozói tevékenység jogosulatlan folytatása, vagy olyan vállalkozói tevékenység gyakorlása, amelyre nem jogosult.

kontraktus: Szerződés.

konzultáció: A munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely megfelelő vezetési szint közötti véleménycsere és párbeszéd kialakítása.

konzultáció: A szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycsere és párbeszéd.

koordináció: Összehangolás, összeegyeztetés, mellérendelés.

korengedményes nyugdíj: A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben megállapított öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb öt évvel abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik – az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt – meghatározott szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.

korlátozott cselekvőképesség: A cselekvőképesség részleges hiányának állapota. Aki korlátozottan cselekvőképes, annak jognyilatkozatai érvényességéhez törvényes képviselőjének előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása kell. A Polgári Törvénykönyv meghatározza azokat az eseteket, amikor a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is érvényes szerződést köthet vagy más jognyilatkozatot tehet. Korlátozottan cselekvőképes: 1. A törvény erejénél fogva a 14-18 év közötti kiskorú személy; 2. Jogerős bírósági ítélet alapján az, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett (elmeállapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt).

közalkalmazotti jogviszony: Egyrészről az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, mint munkáltatók; másrészről az itt foglalkoztatott személyek, mint közalkalmazott munkavállalók között létrejött munkajogi viszony. A Munka Törvénykönyve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó a közalkalmazotti jogviszonyra.

közeli hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;

közérdekből nyilvános adat: A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

közérdekű adat: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, valamint az állam- és szolgálati titok körébe nem tartozó bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

közérdekű kötelezettségvállalás: Közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezettségvállalás.

közérdekű közlemény: Az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja; valamint a nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.

közérdekű munka: Büntetőbíróság által kiszabható büntetés, amely szerint a közérdekű munkára ítélt köteles a részére meghatározott munkát hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján díjazás nélkül végezni. A közérdekű munka büntetés leghosszabb tartama 100 nap lehet. Ha az elítélt a közérdekű munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munka hátralévő része helyébe fogház fokozatú szabadságvesztés büntetés lép.

közfeladatot ellátó személy elleni erőszak: A hivatalos személy elleni erőszak szabályai vonatkoznak a postai vagy közforgalmú közlekedési vállalati végrehajtó és biztonsági alkalmazottjára, a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonájára, a tűzoltóra, közfeladatot ellátó polgári őrre, mentősre, bírósági és hatósági eljárásban az ügyvédre, védőre, jogi képviselőre, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben az orvosra, pedagógusra, oktatóra.

közokirat: Bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított papíralapú vagy elektronikus okirat. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Az okirati fajták (egyszerű magánokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, közokirat) közül csak a közokirat az, amely feltétlenül és teljes mértékben bizonyíték a benne foglaltakra.

központosított illetményszámfejtés: A központosított illetményszámfejtés egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer. A központosított illetményszámfejtés keretében valósul meg a költségvetési szerveknél munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírói jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak személyi juttatásainak, a munkaadókat terhelő járulékoknak – külön jogszabályban meghatározott módon az ellátottak pénzbeli juttatásainak – elszámolása.

közszolgálati jogviszony: A köztisztviselői, közalkalmazotti, a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjaira vonatkozó, valamint az igazságügyi, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, amelyben a felek munkajogi helyzetét, jogait és kötelezettségeit külön törvény szabályozza.

közszolgálati jogvita: A köztisztviselő által a közszolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése érdekében, valamint a munkáltató fegyelmi, kártérítési vagy egyéb sérelmes intézkedése és mulasztása ellen közvetlenül a munkaügyi bíróság előtt indítható jogorvoslati eljárás.

közvetett bizonyíték: Olyan bizonyíték, amely nem a bizonyítandó tényre vonatkozik, hanem egy olyan másik tényre, amelyekből következtetni lehet a bizonyítandó tényre vagy annak egyes tényezőire.

közvetítés: A kollektív munkaügyi vitában a felek által a konfliktus rendezése érdekében közösen felkért – a vitában nem érintett – közvetítő személy egyeztető tevékenysége.

közvetítés hatósági ügyekben: Ha jogszabály lehetővé teszi, a nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a hatóság – lehetőleg az ügy tárgyához igazodó – felsőfokú végzettségű hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítő: a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről; b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról; c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak; d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. A hatósági közvetítőkről a közigazgatási hivatalban vezetnek nyilvántartást, amely tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.

kulcsszemélyzet: A Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a külön törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és a) irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll; vagy b) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges – feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül.

kuratórium: Az alapítvány kezelő szervének általánosan használt elnevezése.

különös hatáskör: Meghatározott ügytípusra vagy ügyre az általános hatáskörűtől eltérő másik hatóságnak vagy bíróságnak van hatásköre. A polgári eljárásjogban a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak például a tízmillió forint pertárgyértéket meghaladó vagyonjogi perek, a szerzői jogi perek és az iparjogvédelmi perek.

különös illetékesség: Az általános illetékességtől eltérő illetékességi ok. Lehet vagylagos illetékesség, amely az általános illetékességi ok mellett mint választható másik illetékesség jelenik meg (például polgári eljárásjogban a felperes választása szerint a károkozás helye, tartásra jogosult lakóhelye, gyermek-elhelyezési perben a gyermek lakóhelye), és lehet kizárólagos illetékesség (például a végrehajtási igényperben a foglalás helye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes).

külszolgálat: A munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

lajstrom (tájékoztató könyv): Az iratokról ügyszakonként (ügycsoportonként) elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv.

legalitás: Törvényes állapot, jogszabálynak megfelelőség, jogszerűség.

legénységi állomány tagja: A honvéd és tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona.

legfőbb szerv: A gazdasági társaság legfőbb szerve a közkereseti és a betéti társaságnál a tagok gyűlése; közös vállalat esetében az igazgatótanács; korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés; részvénytársaság esetében pedig a közgyűlés. A gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket a gazdasági társaság formájára vonatkozó törvényi rendelkezések állapítják meg. Nonprofit szervezeteknél legfőbb szerv az alapítvány és a közalapítvány kezelő szerve, szervezete (kuratóriuma); a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfőbb szerve (közgyűlése), valamint a közhasznú társaság taggyűlése.

légszennyezés: Egészségre ártalmas, vagy egyébként veszélyes anyagok által szennyezett mindenfajta levegő, azok halmazállapotától függetlenül.

légszennyezettség (immisszió): A levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését.

leltárhiány: A kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

létesítő okirat: A gazdálkodó szervezet alapításához szükséges jogszabályban előírt okirat, ide tartozik különösen: a társasági szerződés, az alapító okirat, az alapszabály, az egyéb módon nevezett – a tulajdonosok, alapítók, tagok közötti – megállapodás.

lex: Törvény.

licencia: A szellemi alkotások jogában, szabadalmi jogban, iparjogvédelemben használati hozzájárulás, használati engedély.

magánjog: A jogágak csoportosításának, a jogrendszer-tagozódásnak legrégibb kategóriacsoportja a közjog-magánjog kettősség. A magánjog a polgárok személyi, vagyoni viszonyaival foglalkozó jogágcsoport; minden ami magánérdekű, magánhasznú; egyéni, individuális, intim – tehát az állam, közösség, köz általában nem jelenik meg közvetlenül jogalanyként e jogviszonyokban. A magánjogi viszonyokra a felek nagyfokú autonómiája és mellérendeltsége, egyenjogúsága jellemző. Magánjogi jellegű mai jogágelnevezéseink közül mindenekelőtt a polgári jog, a családjog, nemzetközi magánjog, munkajog.

magánszemély: Nem jogi személy. Ilyen a természetes személy, valamint a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülései és vagyonközösségei. (Például nyilvántartásba nem vett egyesület, polgári jogi társaság, közkereseti társaság és betéti társaság, építőközösség, társasházközösség.) A magánszemélyek személyegyesüléssel (például társadalmi szervezetet) és vagyonegyesüléssel (például alapítvány, gazdasági társaság) hozhatnak létre jogi személyeket.

magántitok: Minden olyan adat, tény, információ, amely a törvény szerint nem minősül államtitoknak, szolgálati titoknak vagy üzleti titoknak, s az érintett személy számára a titok más által történő megismerése hátrányt okozhat. Magántitok tehát a szolgálati titoknak nem minősülő munkahelyi titok és a személyes titok.

magántulajdonos: Természetes személy, egyéni vállalkozó, polgári jogi társaság, gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság, befektetési alap, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, Munkavállalói Résztulajdonosi Program, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyesület. Alapítvány csak akkor tekinthető magántulajdonosnak, ha alapítói kizárólag az előbbi körből kerültek ki.

magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatások (szolgáltatási típusok): a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék); b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék); c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék); d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

magánnyugdíjpénztári tevékenység: A tagok számára kötelezően fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.

másodfokú eljárás: Az adott ügyben és eljárási típusban a második hivatalos eljárás. Az első fokon eljárt szerv döntése, határozata, ítélete elleni jogorvoslati kérelmet bírálják el a másodfokú eljárásban.

mediációs (közvetítői) eljárás kapcsolattartási ügyben: Ha a szülők vagy más kapcsolattartásra jogosultak a gyermekkel történő kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével kerülhet sor.

megalapozatlan: Tényekkel nem alátámasztott állítás, tényállásnak nem megfelelő döntés, tényeknek ellentmondó ténybeli és jogi következtetés.

megbízás nélküli ügyvitel: Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy más okból jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, ahogyan azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. Ha ez a feltétel teljesült (különösen, ha a beavatkozás a személyt károsodástól óvta), a beavatkozást helyénvalónak kell tekinteni, s a jogviszonyra a megbízás szabályait kell alkalmazni. Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivő díjazásra nem tarthat igényt, s viseli mindazt a kárt, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be. A megbízás nélküli ügyvivő köteles értesíteni azt, akinek érdekében beavatkozott.

megbízási szerződés: A megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelően ellátni, a megbízó pedig a díjat megfizetni.

megbízhatósági ellenőrzés: A költségvetési szerv által működtetett folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a belső ellenőrzési rendszer megfelelőségének, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségének minősítése. Az éves elemi költségvetési beszámolók megbízhatósági ellenőrzését a pénzügyminiszter által közzétett módszertan szerint kell végezni, mely a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan figyelembevételével került kidolgozásra.

megdönthetetlen és megdönthető vélelem: Lásd vélelem.

meghagyás: Az örökhagyó a hagyatékból részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Kivétel ez alól a közérdekű meghagyás, mert annak teljesítését az érdekelt szerv követelheti, ha a meghagyás szerződési tárgynak alkalmas szolgáltatás teljesítését írja elő.

meghatalmazás: Egyoldalú nyilatkozat, amellyel a meghatalmazó személy képviseleti jogot enged a meghatalmazott képviselőjének adott ügyben, adott hatóság, bíróság vagy más szerv, szervezet, illetve a másik fél előtti eljárásra.

megismerési engedély: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a minősítő által adat megismerésére a jogosultnak személyre szólóan adott írásbeli felhatalmazás.

megismételt eljárás: Az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezése folytán ismét lefolytatandó eljárás.

megkeresés: A hatóságok, bíróságok egymás tevékenységének segítésére kötelesek akként, hogy egy adott eljárásban szükséges irat beszerzése, eljárási cselekmény lefolytatása céljából a másik hatóságot, bíróságot megkeresik. A megkeresett hatóság, bíróság a megkeresésnek köteles eleget tenni és a megkeresésben írt cselekményt, eljárást elvégezni (például tanúkihallgatás, helyszíni szemle, adat vagy irat felkutatása és közlése).

megszorító értelmezés: A jogszabály értelmezése során a vitatott rendelkezések szűkebb tartalmát elfogadó értelmezés.

megtámadható szerződés: A megtámadhatóság az érvénytelenség egyik típusa. (Másik érvénytelenségi típus a semmisség.) A megtámadást 1 éven belül először a féllel kell közölni, majd ennek eredménytelensége esetén haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadás eredményeképpen a szerződés a megkötésének időpontjától számítva érvénytelen. A szerződés akkor megtámadható, ha 1.a felek valamelyike a szerződés megkötésekor tévedésben volt, vagy megtévesztés, illetve jogellenes fenyegetés állapotában tette szerződéses nyilatkozatát; 2. az általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződés a jogi személy részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít; 3.a felek szolgáltatásai között feltűnő aránytalanság áll fenn.

megváltozott munkaképességű dolgozó: Betegség, baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében munkaképességét elvesztő vagy csökkent mértékben bíró munkavállaló. A munkáltatónak kötelessége a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását elősegíteni.

megváltoztató ítélet: Az olyan másodfokú ítélet, amely az elsőfokú bíróság ítéletét részben vagy egészben megváltoztatja, s új eljárásra utasítás helyett érdemben módosítja az ítélet rendelkező részét.

mellékszolgáltatás: Korlátolt felelősségű társaság tagjának a törzsbetéten kívül vállalt egyéb vagyoni értékű szolgáltatása, amely személyes közreműködés esetén a társasági szerződés szerint nem minősül más jogviszonynak, például munkaviszonynak vagy megbízási jogviszonynak. A mellékszolgáltatásért a tagot a társasági szerződésben meghatározott külön díjazás illeti meg.

méltányosság: A jogalkalmazó figyelembe veheti döntésének meghozatalánál azokat a körülményeket, amelyeket a tényállás tisztázása során – vagy az ügyfél kérelméből – megismert, s amelyeknek figyelmen kívül hagyása nem eredményezne jogszabálysértő döntést, határozatot, ítéletet. A méltányosság gyakorlása – a jogszabály kifejezett felhatalmazása alapján – a jogalkalmazó szerv mérlegelési jogkörébe tartozó  kérdés. A méltányosság gyakorlása vagy megtagadása sem eredményezhet azonban negatív diszkriminációt, joggal való visszaélést, vagy más – a méltányosság gyakorlásának keretéül szolgáló – jogi norma megsértését.

memorandum: Emlékirat. Állapotot, összefüggéseket megállapító és rögzítő hivatalos okirat, amelynek célja a későbbi eseményekért viselt felelősség szempontjából fontos adatok és tények leírása.

MEP: Megyei Egészségbiztosítási Pénztár.

mesterjelölt (doktorjelölt): A doktori tanulmányait befejezett személy, aki a mester (doktori) fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll.

mesterképzés: A művészeti egyetemek, illetve művészeti karok, az egyetemek művészeti szakjai, valamint a mesterfokozattal záruló képzést is folytató egyetemek által doktorandusz-hallgatói jogviszony keretében folytatott, legalább kétéves időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely szakonként megállapított követelményekhez igazodó egyéni munkaprogramok alapján folyik.

mezőgazdasági munkavállaló: Minden olyan személy, aki egy mezőgazdasági régióban mezőgazdasági, kisipari vagy egyéb, ezekhez hasonló vagy kapcsolódó foglalkozást űz, akár munkaviszonyban áll, akár önálló vállalkozóról van szó, például bérlőről, részes aratóról vagy kistermelőről – ez utóbbiak csak akkor, ha fő jövedelemforrásuk a mezőgazdaságból ered, és akik a földet maguk művelik, kizárólag családjuk vagy alkalmilag foglalkoztatott harmadik személy segítségével, és akik a) nem foglalkoztatnak állandó jelleggel munkásokat; vagy b) nem foglalkoztatnak nagyszámú idénymunkást; vagy c) nem műveltetik földjüket részes aratókkal vagy bérlőkkel.

mikro-, kis- és középvállalkozás: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás (kivéve a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságot), ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, közjegyzői irodát és magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is.

mikrocenzus: A népesség személyi, családi és más viszonyairól jogszabállyal elrendelt összeírás, statisztikai adatfelvétel. A legutóbbi 2005. évi mikrocenzus az ország területén élő vagy bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra és hontalan személyekre, valamint a menekültekre, továbbá az ország területén lévő lakásokra (lakóegységekre) terjedt ki a Magyar Köztársaság területén lévő lakások – matematikai módszerrel kiválasztott – két százalékát és az azokban lakó személyeket érintően.

mikrochip: Elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas.

mikroorganizmus: Bármely sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai szervezet, amely képes génállományának újratermelésére vagy annak örökítésére, beleértve a vírusokat, viroidokat, növényi és állati sejtkultúrákat; a mikroorganizmusok, ha nincsenek külön nevesítve, beletartoznak a természetes szervezet fogalmába.

mikroorganizmus: Olyan sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai egység, amely szaporodásra vagy genetikai anyag továbbítására képes.

mikrovállalkozás: Az a vállalkozás, amelynél az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérleg főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

minimálbér: Jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér.

minősített elektronikus aláírás: Fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

minősített időszak: Azon időszak, amely az Alkotmány alapján rendkívüli állapotnak, szükségállapotnak vagy veszélyhelyzetnek minősül.

minősített többség: Szavazáskor valamely jogszabály vagy belső szabályzat, illetve a döntéshozó testület saját elhatározása alapján a jelenlévők többségének szavazatainál (egyszerű többség), illetve a szavazásra jogosultak többségének a szavazatainál (többség) magasabb arányban meghatározott szavazatok  szükséges  mértéke. Például az alkotmány elfogadásához és módosításához a képviselők legalább 2/3 arányú szavazata szükséges (szigorú minősített többség).

modus vivendi: Ideiglenes megállapodással történő átmeneti rendezése valamely kérdésnek azzal, hogy a felek közötti nézeteltérések az állandó és hosszú távú rendezést még nem tették lehetővé.

monitoring : A monitoring rendszer működtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlődő gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását. Az európai uniós és hazai állami támogatással megvalósuló programok végrehajtásának megfigyelő és értékelő rendszere. A források, az eredmények és a teljesítmények mindenre kiterjedő és rendszeres vizsgálata, amely a központi költségvetésből, nemzetközi segélyből vagy támogatásból, illetve az Európai Unió által nyújtott támogatásokkal végrehajtandó programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették. A környezetvédelmi igazgatásban az elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő -, megfigyelő -, ellenőrző hálózat.

Mt.: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XX. törvény.

mulasztási bírság: A társadalombiztosítással kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye.

multilaterális: Kettőnél több oldalú, sokoldalú. Például multilaterális egyezmények, multilaterális pénzügyi elszámolások.

multinacionális: Több állam területén működő.

multiplex szolgáltatás: Elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során több rádió-, illetőleg televízió-műsorjelből, valamint egyéb adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állítanak elő a műsorterjesztőhöz való továbbítás céljából.

munkaadói járulék: A foglalkoztatáshoz és a munkanélküliek ellátásához történő hozzájárulásként a munkaadó az általa bérköltségként a munkavállalónak kifizetett bruttó munkabér, kereset, illetmény törvényben meghatározott %-át köteles az állami költségvetés erre a célra létrehozott alapjába befizetni.

munkabaleset: Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkabaleset a munkavégzéshez kapcsolódó közlekedés, szállítás, anyagmozgatás, üzemi étkeztetés során elszenvedett baleset; nem minősül munkabalesetnek viszont a lakásról a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakásra menet közben bekövetkezett baleset. (Kivétel, ha a munkáltató által biztosított járművel történt a baleset.)

munkabér visszakövetelése: A munkabért a munkáltató a munkavállalótól – jogalap nélküli kifizetés esetén – legfeljebb 60 napon belül, írásbeli felszólítással követelheti vissza.

munkabér: A kölcsönös megállapodásban vagy az ország törvényeiben és rendeleteiben meghatározott olyan javadalmazás vagy kereset, bármilyen névvel illessék, és bármilyen módszerrel számolják is azt, amely pénzben kifejezhető, és amelyet írott vagy szóbeli munkaszerződés alapján a munkaadó tartozik fizetni a munkavállalónak, akár egy elvégzett vagy elvégzendő munkáért, akár már teljesített vagy teljesítendő szolgálatokért. A munkabér a munkaviszonyban elvégzett munka ellenértéke. Munkabérnek minősül a személyi alapbér, időbér, teljesítménybér, természetbeni munkabér, bérpótlék, távolléti díj, helyettesítési díj, készenléti díj.

munkahely megfelelősége: A pályakezdő fiatalnak ajánlott munkahely akkor megfelelő, ha a) a pályakezdő munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének megfelel; b) a pályakezdő munkanélküli egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas; c) a munkahely és a lakóhely között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg.

munkahely: Mindazok a helyek, ahol a munkavállalóknak munkájuk miatt tartózkodniuk kell, vagy amelyeket fel kell, hogy keressenek és amelyek a munkaadók közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak.

munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése: Elköveti az a foglalkoztató, aki megszegi a) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket; b) a munkahelyi érdek-képviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat; c) a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket.

munkaidőkeret: A munkaidő heti, havi, vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben történő megállapítása a napi munkaidő meghatározása helyett.

munkakörnyezeti monitorozás: A munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása.

munkaközi szünet: Hat órát meghaladó napi munkaidő esetén a munkavállaló részére legalább 20 perc szünetet kell biztosítani. Ahol az étkezés a napi munkaidőn belül megoldható, a munkaközi szünet a munkaidőbe beszámít.

munkáltatói jogkör: A munkaviszonyból eredő munkáltatói jogok és kötelességek gyakorlására jogosultság.

munkanélküli járadék: Rendszeres állami juttatás a munkanélküliek törvényben meghatározott körének.

munkanélküli: Az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, nem nappali tagozatos tanuló vagy hallgató, nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.

munkaruha: A ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával járó munka esetén a munkáltató által a munkavállalónak biztosított munkavégzésre alkalmas öltözet.

munkaszerződés: Munkaviszony létrehozására irányuló, a munkáltató és a munkavállaló által kötött szerződés, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A szerződő felek ezen túlmenően más kérdésekben is megállapodhatnak.

munkaügyi jogvita: A munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése, mulasztása ellen, valamint munkaviszonyból származó igény érvényesítése érdekében a munkavállaló, a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvita kötelező egyeztetéssel indul, majd ennek eredménytelensége esetén az ügyben a bíróság határoz.

munkaügyi kapcsolatok: A Munka Törvénykönyve által szabályozott kapcsolatrendszer a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezetei között.

munkavállaló hátrányos megkülönböztetése: Elköveti az a munkáltató, aki a) a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja; b) a munkavállalók között az a) pontban foglaltak miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.

munkavállaló: A foglalkoztatott személyek teljes köre, beleértve a közszolgálatban foglalkoztatottakat is.

munkavállalói járulék: A foglalkoztatáshoz és a munkanélküliek ellátásához történő hozzájárulásként a munkavállaló a munkaadótól kapott bruttó munkabér, kereset, illetmény törvényben meghatározott %-át köteles az állami költségvetés erre a célra létrehozott alapjába befizetni.

munkavállalók üzemi képviselői: Az adott ország jogszabályai, vagy gyakorlata szerint ilyennek elismert személyek, akik a) szakszervezeti képviselők, azaz a szakszervezetek vagy a szakszervezeti tagok által kinevezett vagy megválasztott képviselők; illetve b) választott képviselők, azaz az üzem munkavállalói által a nemzeti jogalkotás vagy kollektív szerződések rendelkezéseinek megfelelően szabadon választott olyan képviselők, akiknek tevékenysége nem terjed ki olyan ténykedésekre, amelyeket az adott országban a szakszervezetek kizárólagos előjogának tekintenek.

munkavédelem: A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

munkavédelmi képviselő: Olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

munkaviszony alanyai: Munkáltató és a munkavállaló.

munkaviszony: A munkaszerződéssel a munkáltató és a munkavállaló között létrejött jogviszony.

munkaviszonyra vonatkozó szabály: Törvény, törvényi felhatalmazás alapján jogszabály, kollektív szerződés.

működési bizonyítvány: A munkavállaló kérelmére a munkaviszony megszűnésekor, illetve az ezt követő 1 éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni, amely tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört és a munkavállaló munkájának értékelését.

nagykorú: Nem kiskorú személy. (18. életévét betöltött személy, vagy házasságkötéssel nagykorúságot szerzett kiskorú személy.)

nap: Naptári nap.

napirend: Testületek, bizottságok, kuratóriumok, közgyűlések, taggyűlések tárgyalási témái.

negatív diszkrimináció: Hátrányos megkülönböztetés törvénysértő okból.

négy szem elve: Minden végrehajtási és pénzügyi tranzakció engedélyezését megelőzően az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy teljes körűen felülvizsgálja, beleértve az ellenőrzési listák és a kitöltési útmutatók alkalmazását is.

nem formális tanulás: A munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.

nem vagyoni kár: Vagyoni értékben közvetlenül nem kifejezhető, erkölcsi, eszmei kár. Ilyen például a jóhírnéven esett csorba, személyiségi jogok sérelmének erkölcsi következményei, az átélt jogellenesség egészségi és lelki következményei, a jövőbeni érvényesülés esélyének csökkenése vagy időbeli késedelme, a jogsértésnek a közmegbízatásra gyakorolt kedvezőtlen politikai és társadalmi hatása, újraválasztási esélyek csökkenése stb.

nemzetközi magánjog: Vonatkozó nemzetközi szerződés hiányában annak meghatározása, hogy a polgári jogi, családjogi, munkajogi viszonyokban külföldi elem (személy, vagyontárgy, jog) jelenlétekor melyik állam jogát kell alkalmazni, s milyen joghatósági, illetve eljárási szabályok alapján kell eljárni a külföldi elemet tartalmazó jogvitákban.

nemzetközi szerződés: Más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyával kötött, a Magyar Köztársaság számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a nemzetközi jog által szabályozott, bármilyen elnevezéssel vagy címmel rendelkező írásbeli megállapodás. Például az egyezmény, megállapodás, jegyzőkönyv, nyilatkozat, paktum, alapokmány, akta, kompromisszum, modus vivendi, jegyzékváltás.

NOAEL: Nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level).

normatíva: Jogszabály, belső szabály, általános szabályozás, követelmény.

normatíva: Egységnyi jogalanyra kifejezett támogatás, ellátmány, járandóság, költség.

notifikáció: Az Európai Unió intézményeitől, tagállamaitól érkező bejelentések, értesítések, észrevételek, vélemények fogadása, regisztrálása, adatbázisban kezelése, továbbítása a hatáskörrel rendelkező eljáró szervekhez; és az eljáró szervek által megküldött bejelentések, értesítések, észrevételek, vélemények, valamint a megkeresésekre adott válaszok továbbítása az Európai Unió intézményeihez, illetve a tagállamokhoz.

nyári időszámítás: Minden év március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig kell alkalmazni. Az órákat március utolsó vasárnapján kettő órakor három órára, október utolsó vasárnapján három órakor kettő órára kell állítani.

NYUFIG: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

nyugellátások: Öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, öregségi járadék és munkaképtelenségi járadék – saját jogon; özvegyi nyugdíj, végkielégítés, árvaellátás, szülői nyugdíj és özvegyi járadék – hozzátartozói jogon.

nyugta: Adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább tartalmazza a nyugta sorszámát, a nyugta kibocsátója nevét, címét, adószámát, nyugta kibocsátásának keltét és a fizetendő összeget.

objektiv felelősség: A felróhatóságtól, vétkességtől (szándékosságtól, gondatlanságtól) függetlenül, pusztán a károkozás tényéből következő felelősség. Az objektív felelősséghez közelít például a munkáltató felelőssége a munkabaleset következtében a munkavállalónál elszenvedett kárért, ugyanis ez abban az esetben is fennáll, ha a munkáltató nem sértett meg semmilyen szakmai vagy jogi előírást, s persze a munkavállalónak sem felróható a baleset bekövetkezése. (Például nem megelőzhető anyagtörésből eredő baleset.)

obligáció: Kötelezettség, kötelem.

OEP: Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

okirat: Bizonyítási eszköz, amely a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát  bizonyítja. Fajtái: egyszerű magánokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, közokirat. Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).

okmány: Meghatározott alakban kiállított okirat.

ombudsman: Állampolgári jogok országgyűlési biztosai.

ONYF: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

OOSZI: Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete.

opció: Vételi jog, amelynek alapján a jogosult a dolgot egyoldalú jognyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogot írásba kell foglalni úgy, hogy az tartalmazza a dolog és a vételár meghatározását. Vételi jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni, a határozatlan időre engedett vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik.

operatív program: Az Európai Bizottság által jóváhagyott és a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum.

óraadó tanár: Az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak.

országos érdek-képviseleti szervezet: Az egyesülési jogról szóló törvény alapján gazdasági érdek-képviseleti célra létrehozott az a társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére (fővárosra) kiterjedően van tagsága.

országos hatókörű civil szervezet: Az a civil szervezet, amely a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére (fővárosra) kiterjedő hatókörrel végzi.

országos műsorszolgáltatás: Vételkörzetében az ország lakosságnak legalább a fele él.

országos övezetek: Településrendezési kategória. Országos övezet a törvény szerint az országos ökológiai hálózat, a kiemelten fontos érzékeny természeti terület, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, a komplex táj-rehabilitációt igénylő terület, a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe.

önadózás: Adózási rendszer, amelyben az adót maga az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

önfoglalkoztató: Az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

önhiba: A károsult saját hibája, felróható magatartása a káresemény bekövetkezésében.

önkényes: Kizárólag saját elhatározáson és mérlegelésen alapuló, mások szempontjait nem figyelembe vevő, aktuális és eseti szempontok alapján elhatározott, kiszámíthatatlanul változó és rendszertelen magatartás, amely általában egyszersmind jogellenes is. Ilyen például az önkényes lakásfoglalás.

önkiszolgálási képesség hiánya: Akkor áll fenn, ha valaki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni vagy tisztálkodni vagy öltözködni vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

összeférhetetlenség: Kizáró ok valamely tisztség betöltéséhez, foglalkozás vagy tevékenység gyakorlásához. (Például képviselői összeférhetetlenség, bírói-ügyészi összeférhetetlenség, köztisztviselői összeférhetetlenség, gazdasági társaság tisztségviselőjének összeférhetetlensége más foglalkozással, beosztással, megbízatással.)

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony: Szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony. Ösztöndíjas foglalkoztatott lehet az a 30. évnél fiatalabb személy, akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban nem áll.

pályakezdő fiatal: Aki 25. életévét a tanulmányai befejezését követően létesítendő  foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezésekor még nem töltötte be.

parafálás: Nemzetközi szerződés szövegének az erre felhatalmazott személyek által történő aláírása, kézjegyükkel történő ellátása.

paritás elve: A testületi  döntéshozatalban való részvétel elve, amely egyenlő szavazati erőt biztosít valamennyi résztvevőnek a döntéshozatalban,  szemben a választási eredményeket tükröző többségi vagy arányossági elvvel.

perel: Pert indít, vagy pertársasághoz csatlakozik, vagy perbe a felperes oldalán beavatkozik.

peres fél: A felperes, az alperes és a beavatkozó.

perképesség: A perbeli jogképesség és perbeli cselekvőképesség együttes fennállása; a perlés és perelhetőség, illetve a perben cselekvés képessége. A perképesség tehát a polgári eljárásban a félnek az a képessége, hogy egyrészről a perben egyáltalán fél lehet, másrészről a perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján el is járhat.

perköltség: Mindaz a költség, amely a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. Perköltség például az előzetes levelezés és tudakozódás költsége, az illetékköltségek, tanú- és szakértői díj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, ügyvédi költségek és munkadíj, útiköltségek.

pernyertes: Akinek kérelmének (a felperes kereseti kérelmének vagy az alperes ellenkérelmének) megfelelő döntést hozott a bíróság.

perújítás: Perorvoslati lehetőség a jogerős ítélet ellen azon az alapon, hogy: 1. olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy más határozatra hivatkozik a fél, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, s az elbírálás esetén a perújító félre kedvezőbb ítélet született volna; 2. a bíró, a másik fél vagy más, perben közreműködő személy által elkövetett bűncselekmény folytán lett a perújító fél pervesztes; 3. a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.

pervesztes: Akinek kérelmét (a felperes kereseti kérelmét vagy az alperes ellenkérelmét) a bíróság elutasította.

petíció: Kérelem, beadvány, illetve állampolgári kezdeményezés megtétele valamilyen közügyben történő intézkedésre a hatáskörrel rendelkező szervhez.

PFSZ: Pártfogó Felügyelői Szolgálat.

Phd: Doktori tudományos fokozat.

pihenőidő: A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti idő. Minimális mértéke 8 óra.

pihenőnap: Általában két pihenőnap illeti meg a munkavállalót, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Nem heti munkarendben foglalkoztatott munkavállalónál a pihenőidő minimális mértéke hetenként legalább 42 óra megszakítás nélküli idő.

plágium: Más munkája eredményének jogosulatlan felhasználása, eltulajdonítása. Általában szerzői jogi védelem vagy iparjogvédelem alá eső alkotások vonatkozásában használt kifejezés a bitorlásra.

polgári jogi felelősség: A jogellenes magatartás következményeiért viselt felelősség. Négy feltétel együttes fennállása esetén valósul meg: 1. jogellenes magatartás, 2. kár bekövetkezése, 3. a károkozó felróhatósága, 4. az ok-okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezése között.

polgári jogi igény: A büntetőeljárásban a magánfél vagy az ügyész által érvényesített polgári jogi igény, amely a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányul.

polgári perrendtartás: Polgári eljárásjogi kódex, amely a polgári per lefolytatásának szabályait, a polgári bíróság peres és nemperes eljárásokban követendő gyakorlatának szabályrendszerét tartalmazza /Pp./.

Pp.: A polgári perrendetartásról szóló 1952. évi III. törvény.

praeambulum: A  jogszabályok, nemzetközi szerződések és gazdasági szerződések rövid, ünnepélyes, paragrafusokba nem szedett bevezető szövege, amely a kibocsátót, illetve a feleket vezérlő célokat rögzítik. Alacsonyabb szintű jogszabály (rendelet) esetében a bevezető részben kell utalni a jogalkotónak arra is, hogy a jogszabály megalkotására milyen felhatalmazása van.

precedens: Példaértékű jogeset, analógiára alkalmas másik ügy.

preferencia: Kedvezmény, kedvezményezettség, előnyben részesítés, elsőbbségi jog.

prevenció: Megelőzés. Generális prevenciónak nevezik az általános megelőző hatást – például büntetésnél a büntetőjogban -, a speciális prevenció a konkrét szintű és erejű megelőző hatást jelenti – például az agresszió megakadályozását a nemzetközi jogban.

prevenciós szolgáltatás: Az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló szűrővizsgálatok, ideértve az OEP által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést, így különösen a méhnyakrák szűrést, emlőrákszűrést, vastagbélrák szűrést, prosztatarákszűrést, mozgásszervi szűrést, aids-szűrést, mentális zavarok korai felismerését célzó szűrést, fogászati szűrést. Ha a személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek a szenvedélybetegségekről való leszoktatásra irányuló kezelések, a méregtelenítő kúrák, a léböjt kúra, a preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, valamint a fogyókúra program.

próbaidő: A munkaszerződésben kikötött, általában 30 napos időtartam, amely alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

próbára bocsátás: A büntető bíróság a büntetés kiszabását 1-3 év közötti tartamú próbaidőre elhalaszthatja, s az elkövetőt ezzel egyidejűleg pártfogó felügyelet alá helyezi, ha az eljárás 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult, s alaposan feltehető, hogy a büntetőeljárás célja így is elérhető. Ha az elkövető a próbaidő tartama alatt a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan nem szegi meg és nem követ el bűncselekményt, a büntetőeljárás mindenféle hátrányos jogkövetkezmény nélkül megszűnik.

processzuális: Eljárásjogi.

program: Meghatározott célrendszer érdekében végrehajtandó feladatok és azok végrehajtására kidolgozott keretfeltételek egysége. Ilyen lehet például az ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító  terv végrehajtásának cselekvési terve, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg. Az európai uniós támogatásokból megvalósuló fejlesztéseknél erre szolgálnak az operatív programok.

projekt: Tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés. A fejlesztési programok keretében olyan gazdaságilag oszthatatlan munkafázisok sora, amelyek pontos technikai funkciót látnak el, és világosan meghatározott célokkal rendelkeznek.

proporcionális: Arányos mértéke a büntetésnek az elkövetett bűncselekmény súlyához viszonyítottan.

Ptk.: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.

rágalmazás: Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, bűncselekményt (vétséget) követ el.

ratifikálás: Nagyobb jelentőségű és többoldalú nemzetközi szerződések esetében a parafálást (aláírást, kézjeggyel ellátást) követő megerősítési aktus.

ráutaló magatartás: Szerződéses nyilatkozatként értelmezhető cselekvés, viselkedés, magatartás.

referendum: Népszavazás.

regionális hatókörű civil szervezet: Az a civil szervezet, amely a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedő hatókörrel végzi.

rehabilitáció: 1. Az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. 2. Elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése.

rehabilitációs hozzájárulás: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében a társasági adó hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a törvényben meghatározott – foglalkoztatási létszámhoz igazodó – mértékű rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni az állami költségvetés erre a célra létrehozott alapjába. Nem kell hozzájárulást fizetni a törvényben meghatározott foglalkoztatási létszám alatti munkáltatóknak, valamint azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek az átlagos állományi létszám törvényben meghatározott százalékának megfelelő számban alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót.

rehabilitációs intézmények: A bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgáló intézmények. Ilyenek például a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok rehabilitációs intézményei.

rekreációs üdülés: A kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés.

relatív ártalmatlanság: A vizsgálati készítmény mellékhatásai által esetleg okozott kedvezőtlen hatás jelentősége a várható gyógyító hatáshoz képest csekély.

relatív többség: Szavazáskor a leadott érvényes szavazatok többsége.

rendbírság: Az eljárási rend fenntartásának, az eljárási kötelezettségek megtartásának biztosítására a hatóság, bíróság rendbírságot szabhat ki.

rendbírság: Aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségeket elmulasztja vagy nem az előírt módon és határidőben teljesíti, továbbá az a munkáltató, aki a munkaszerződés írásba foglalását elmulasztja, rendbírsággal sújtható a munkaügyi központ vagy a munkaügyi felügyelőség határozatával.

rendeltetésszerű joggyakorlás: A Munka Törvénykönyvében meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul.

rendes felmondás:A határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése a munkáltató vagy a munkavállaló részéről olyan okból, amely nem ad alapot a rendkívüli felmondásra.

rendes szabadság: A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megilleti a rendes szabadság, amely a Munka Törvénykönyvében meghatározott alapszabadságból és a törvényben, kollektív szerződésben, munkaszerződésben meghatározott pótszabadságokból áll.

rendkívüli felmondás: A másik fél súlyos kötelezettségszegésére, munkaviszony fenntartását ellehetetlenítő magatartására alapozott azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés.

rendkívüli munkavégzés: Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést jelent. Ilyen a túlmunka, a pihenőnapon munkavégzés, munkaszüneti napon munkavégzés, készenlét.

repatriálás: Állampolgárság újbóli megadása, visszahonosítás.

reprezentatív szakszervezet: Az üzemi tanácsi és a társadalombiztosítási önkormányzati választásokon leadott szavazatok törvényben meghatározott hányadát megszerző szakszervezet. (Szakszervezeti tisztségviselők munkajogi kedvezményei szempontjából például az üzemi tanácsi választásokon leadott szavazatok legalább 10%-a a reprezentativitási küszöb, kollektív szerződéskötésre jogosultságnál több mint 50%.)

részítélet: A bíróság egyes kereseti kérelmek vagy azok önállóan is elbírálható részei tárgyában külön részítélettel is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincsen szükség és egyébként a tárgyalást el kell halasztani.

rosszhiszemű pervitel: Olyan eljárás, cselekmény vagy egyéb magatartás, amely a per elhúzására vagy az igazság kiderítésének meghiúsítására irányul vagy erre vezethet. Különösen rosszhiszemű pervitelnek minősül a fél vagy képviselője részéről az, ha nyilatkozatok megtételével indokolatlanul késedelmeskedik vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg; valamint az, ha szándékosan vagy nagyfokú gondatlanságból valótlan tényt állít, valós tényt tagad, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, illetőleg alaptalanul hivatkozik valamely bizonyítékra.

saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: Olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár.

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

sajtóhelyreigazítás: Ha valakiről a sajtó vagy média valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg valótlan tényeket hamis színben tüntet fel, követelheti helyreigazítás közzétételét. A helyreigazításban a sajtó vagy média – a megjelenéssel azonos helyen és időben – köteles közzétenni, hogy közleményében mely tények voltak valótlanok, illetve mely tényeket tüntettek fel hamis színben. A közleménynek az igény bejelentésétől számított 8 napon belül kell megjelennie.

segítő családtag: Az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

semmis szerződés: A semmisség az érvénytelenség egyik típusa. (Másik érvénytelenségi típus a megtámadhatóság.) A semmisségre határidő nélkül bárki hivatkozhat, s megállapításához külön eljárásra nincsen szükség. A semmis szerződést nemlétezőnek kell tekinteni. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha az nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

semmissége közigazgatási határozatnak: Az államigazgatási eljárási törvényben szabályozott jogorvoslati eljárások során a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni azt a közigazgatási határozatot, amely hatáskör hiányában született, illetve bűncselekmény elkövetése befolyásolta tartalmát. Még ezekben az esetekben sem lehet megsemmisíteni a határozatot, ha jogerőre emelkedése óta 3 év eltelt.

sértett: Akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

sérülékeny csoport: Az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek)

státuszperek: Olyan perek, amelyek a személy polgári jogi, családjogi, állampolgársági állapotával, státuszával kapcsolatosak. Ilyenek például a gondnokság alá helyezési perek, a származás-megállapítási perek (például apasági perek), állampolgársági perek.

statútum: Alapszabály, helyi vagy belső rendelkezés.

súlyos munkabaleset: Az olyan munkabaleset, amely a sérült halálát, valamely érzékszerv vagy érzékelő és reprodukciós képesség súlyos károsodását, életveszélyes sérülés, illetve egészségkárosodást, súlyos csonkolást, kommunikációs képesség elvesztését okozta.

súlyosan fogyatékos személy: Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

szabálysértés: Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet által jogellenessé nyilvánított magatartás vagy mulasztás, amelyek a társadalomra csekély fokban veszélyesek (ezért nem bűncselekmények), s a jogsértések megelőzése végett a jogszabály büntetni rendeli őket.

szabálysértési felelősség: Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély).

szabálysértési hatóság: Általános hatáskörű szabálysértési hatóság a helyi önkormányzat jegyzője. Jogszabály által meghatározott szabálysértések ügyében a rendőrkapitányság, a vám- és pénzügyőrség, az ÁNTSZ, a  fogyasztóvédelmi felügyelőség, bányaműszaki felügyelőség, munkavédelmi és munkaügyi felügyelő, hírközlési felügyelet, közterület-felügyelet, tűzoltóság.

szabálysértési intézkedések: Járművezetéstől eltiltás, elkobzás, figyelmeztetés, kitiltás.

szándéknyilatkozat: Annak írásbeli kifejezése, hogy valamely jognyilatkozatot, szerződést a jövőben meg kívánnak tenni. Egyoldalú előszerződésnek tekinthető okirat, azzal az eltéréssel, hogy a jogosult személyét az előszerződésnek megfelelő joghatás kifejtéséhez a szándéknyilatkozatnak kifejezetten tartalmaznia kell.

szándékosság: Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

szankció: A jogszabálynak (vagy szerződésnek) az a része, amely meghatározott tényállásra alkalmazandó rendelkezés megsértésére jogkövetkezményt rendel.

szankcionál: Szankciót alkalmaz.

szárazbélyegző (ügyvédi): Jogszabály előírhatja meghatározott okiratokra az ügyvédi ellenjegyzés érvényességének feltételéül az ügyvéd személyét azonosító és személyes eljárását bizonyító szárazbélyegző használatát. Ügyvédi szárazbélyegző szükséges például a cégek társasági szerződései valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ügyvédi ellenjegyzésének érvényességéhez.

szavatosság: A kötelezett felelőssége a szerződés hibás teljesítése esetén. A szavatosság kiterjed arra, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (ez a kellékszavatosság), valamint arra, hogy a jogosult megszerezheti azokat a jogokat, amelyeket a szerződés átruház rá vagy biztosít neki. (Ez a jogszavatosság.)

személyegyesülés: Természetes személyek által létrehozott jogi személyek (ilyen például a társadalmi szervezet) és jogi személyiséggel nem rendelkező más közösségek. (Például a nyilvántartásba nem vett egyesület, baráti vagy hobbitársaság, lakóközösség.) Ez utóbbi, jogi személyiség nélküli személyegyesüléseket személyösszességnek is nevezi a jogirodalom, utalva ezzel arra, hogy személyegyesüléssel általában új jogi személy jön létre, míg a polgárok személyösszessége csak közös tevékenységet hoz létre, új jogi minőséget nem feltétlenül.

személyes adat: A természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, és az ebből levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

személyes költségmentesség: Azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget nem tudja fedezni, költségmentesség illeti meg.

személyes szabadságjogok: Az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok közül azok, amelyek jellegüknél fogva csak személyesen gyakorolhatók, vagy a jogok tartalma személyhez kötődik. (Például személyes sérthetetlenség, emberi méltósághoz való jog, ártatlanság vélelme, mozgásszabadság, gondolat- és lelkiismereti szabadság, magántitok védelme, magánlakás sérthetetlensége, személyes adatok védelme, jogorvoslat joga.)

személyhez fűződő jogok: Hátrányos megkülönböztetés tilalma nem, faj, nemzetiség, felekezet szerint; személyes szabadsághoz, testi épséghez, egészséghez való jog; becsület és emberi méltóság megsértése elleni védelem; névviselés joga; jóhírnév védelme; képmás és hangfelvétel útján való visszaélés elleni védelem, levéltitokhoz, magántitokhoz, magánlakás tiszteletben tartásához jog; személyes adatok védelme.

személyi alapbér: A munkaviszony alapján a munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott mértékben megillető munkabér, amelyet időbérben kell meghatározni.

személyi azonosító: A személyi adat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja, melynek képzési szabályait törvény írja elő.

személyi hatály: A jogi szabálynak, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek a személyi alkalmazási köre.

szemérem elleni erőszak: Aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűncselekményt (bűntettet) követ el.

szeméremsértés: Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, bűncselekményt (vétséget) követ el.

szemle: A bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el, és folytatja le, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges. A szemlénél – ha szükséges – szakértőt is lehet alkalmazni. A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

szerződés felbontása: A szerződést a felek közös megegyezéssel vagy elállással felbonthatják. A szerződés felbontása esetén a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások általában visszajárnak.

szerződés megszűnése: A szerződés a megkötésére visszamenőleges hatállyal megszűnik, ha a Polgári Törvénykönyv szerint elállásra jogosult fél az elállási nyilatkozattal a szerződést felbontja. A Polgári Törvénykönyvben meghatározott más esetekben is megszűnik a szerződés, például a teljesítés lehetetlenné válásával vagy a szerződés bírósági határozattal megszüntetésével. A szerződés megszűnése esetében a szerződéskötés előtti eredeti állapotot általában helyre kell állítani.

szerződés megszüntetése: A felek a szerződést közös megegyezéssel vagy felmondással megszüntethetik. A szerződés megszüntetése esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg és a felek további szolgáltatással általában nem tartoznak. Megszünteti a szerződést az a tény is, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett (konfúzió); vagy személyhez kötődő szolgáltatás esetén a jogosult vagy a kötelezett meghal, illetve jogi személy esetében jogutód nélkül megszűnik.

szerződés: A felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, amelynek alapján kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

szerződési szabadság: A szerződés tartalmát, formáját és elnevezését a felek szabadon határozzák meg; a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

szerződéskötési kötelezettség: Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. A felek másik szerződésben (például előszerződésben) is vállalhatnak szerződéskötési kötelezettséget.

szerzői jogi védelem: Szerzői jogi védelem alá tartozik a törvény erejénél fogva az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Nem tartoznak szerzői jogi védelem alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet önmagában nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. A szerzői jogi védelem személyhez fűződő jogokat és vagyoni jogokat jelent.

szerzői jogi védelmi idő: A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok, a vagyoni jogok védelmi ideje 70 év a szerző halálának napjától számítottan.

színlelt szerződés: A felek úgy járnak el, mintha szerződést kötöttek volna, valójában azonban szándékuk más joghatás elérésére irányult. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az egy másik szerződést leplez, akkor a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

szóbeliség elve: A bírósági tárgyalás szóbeli.

szokásjog: A jogalkalmazó szervek szokásos eljárására utalás, hagyományos eljárási és döntési technikák, illetve tartalmak figyelembe vétele. Az ugyanolyan vagy hasonló esetekre szóló magatartások jogi jelentősége a magyar jogban a bíróságok jogalkalmazó tevékenységének életszerűségre törekvésében és a Legfelsőbb Bíróság jogfejlesztő szerepében jelenik meg, amelynek a keretében a bíróságokra kötelező, általános érvényű jogegységi határozatokat adhat ki, illetve a bírói joggyakorlat számára nem kötelező erejű elvi döntéseket hozhat.

szolgálati elöljáró: Az állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosult személy.

szolgálati értesítés: Az a távirat, amelyet a táviratot kezelő egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatók egymás között váltanak egy általuk kezelt táviratra vonatkozóan, továbbá amelyet az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató az igénybe vevő részére a távirat kezelésével kapcsolatos tájékoztatásként küld.

szolgálati találmány: Annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót illeti meg, de a feltalálót díjazás illeti meg, s a munkáltató a találmánnyal való feltalálói rendelkezéshez hozzájárulhat.

szolgálati titok: Az olyan adat, amely a törvény által meghatározott szolgálati titokkörbe tartozik, s amelynek nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskör illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.

szolvencia: Fizetőképesség.

szomszédjog: A szomszédos telek, épület tulajdonosának jogai az épület földtámaszával, az áthajló ágak gyümölcsével, a telken való átjárással, a kerítéssel, a határvonalon álló gyümölccsel és terméssel kapcsolatos szabályok. A törvény és a települési önkormányzat rendelete határozhat meg szomszédjogi szabályokat.

szomszédos jogok: A szerzői joggal szomszédos jogokat jelenti: előadóművészek védelmét, hangfelvétel előállítóinak védelmét, rádió- és televízió-szervezetek védelmét célzó jogokat.

szolgalom: Jogosultság arra, hogy másnak a dolgát használják (aktív szolgalom). Azt is jelenti, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni bizonyos őt megillető jogok gyakorlásától (passzív szolgalom). Két szolgalomtípus van: egyik a személyes szolgalom, amely név szerint meghatározott személy javára szól (ilyen például a haszonélvezeti jog), másik a telki szolgalom, amelynek jogosultja mindig egy telek, a “szolgáló telek” mindenkori birtokosa. (A telki szolgalom leggyakoribb fajtái az  útszolgalom, átjárás szolgalma, vízvétel szolgalma, pinceszolgalom, épület megtámasztásának szolgalma, közműszolgalom, vezetékszolgalom.)

szövetkezet (új): A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget. Szövetkezetet természetes személyek és – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Ilyen korlátozás, hogy a szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre. Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.

szövetkezet szervezeti változásai: Az összeolvadás, a beolvadás, a szétválás, a kiválás, valamint a gazdasági társasággá történő átalakulás.

szövetkezet: A szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival alakul, a tagok személyes közreműködésére is épít működése során, s mindezzel a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet demokratikus önkormányzattal és önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Fajtái: szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, takarékszövetkezet, üdülőszövetkezet, garázsszövetkezet, biztosító szövetkezet.

szubszidiárius: Kisegítő jellegű. (Például kisegítő jellegű lehet egy jogszabály, egy tényállás, egy jogi eljárás.) A jogszabályokban a konkrét rendelkezés szubszidiaritását (kisegítő jellegét) a  “- ha jogszabály másként nem rendelkezik -” fordulat fejezi ki.

szükséghelyzet: Az életet, testi épséget, vagyont közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos tűrni köteles a veszély elhárítása érdekében tulajdonának használatát, sőt még az abban történő károkozást is.

szülési szabadság: A terhes, illetve a szülő nőt megillető szabadság, amelynek mértékét és kiadásának módját a Munka Törvénykönyve határozza meg.

szünetelése az eljárásnak: A törvényben meghatározott esetekben a polgári per szünetel. A szünetelés a határidők folyását nem érinti, s bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik.

tagállami állampolgár: Az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára. Az EU tagállamok polgárait (uniós polgár) e körben megilleti például a – a tagállam szabályai szerint – az a jog, hogy részt vegyenek az európai parlamenti képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásánál abban az országban, ahol tartózkodnak, függetlenül az állampolgárságuktól.

tagjegyzék: Korlátolt felelősségű társaság tagjairól vezetett nyilvántartás, amelyet a kft ügyvezetője köteles vezetni.

tájékoztató: A miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője által kiadható jogi norma, a jogszabálynak nem tekinthető jogi  normák egyik fajtája. Tartalma szerint olyan tényt vagy adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek feladata teljesítéséhez, illetve a közvéleménynek – az adatok közérdekűsége révén –  ismernie kell.

TAJ-szám: Társadalombiztosítási Azonosító Jel.

találmány: Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható.

találmánybitorlás: A szabadalmi bejelentést vagy a szabadalomnak a tárgyát másnak a találmányából vették át.

tanú: Az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van.

tanulmányi szerződés: A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében a másik félnek a tanulmányok idejére támogatást nyújt; ez a másik fél pedig vállalja, hogy a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányokat sikeresen befejezi, s meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyát fenntartja.

tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja.

tanulószerződés: Az iskolai rendszerű szakképzés keretén belül a szakmai gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti írásbeli szerződés. Kötelező tanulószerződést kötni abban az esetben, ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, s azokat nem is tudja biztosítani.

tanúvallomás megtagadása: A tanúvallomást megtagadhatja a terhelt, illetve a felek bármelyikének hozzátartozója; az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná; aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással e kötelezettségét sértené meg, kivéve ha ez alól felmentették.

tárgyalás berekesztése: Ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, a bíróság a tárgyalást berekeszti.

tárgyalás elhalasztása: A tárgyalás időpontja előtt legalább nyolc nappal a felek által előterjesztett közös kérelemre a bíróság elhalasztja, egyéb esetekben pedig elhalaszthatja a tárgyalást.

tárgyalás felfüggesztése: Ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely büntetőbírósági vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek jogerős elbírálásáig  felfüggesztheti. Abban az esetben is a tárgyalás felfüggesztésének van helye, ha az előzetes kérdés tárgyában másik polgári per vagy eljárás van folyamatban.

tárgyalás mellőzése: Tárgyalás mellőzésével járhat az ügyész indítványára a bíróság a szabadlábon lévő vádlottal szemben, ha végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, illetőleg önálló intézkedésként járművezetéstől vagy foglalkozástól eltiltást, kiutasítást, próbára bocsátást alkalmaz a vétségi eljárásra tartozó bűncselekmény miatt, és a bűncselekmény tényállása egyszerű, a vádlott az elkövetést beismerte. A tárgyalást a bíróság – mindezen feltételek megléte mellett is – csak akkor mellőzheti, ha a büntetés célja a tárgyalás nélkül is elérhető.

tárgyalás: A felek közvetlen meghallgatása, a bizonyítékok nyilvános feltárása, a vitás kérdések kontradiktórius (szóváltó) megtárgyalása útján a tárgyaláson a bíróság tisztázza a tényállást, s annak jogi minősítéséhez, valamint a jogkövetkezmények meghatározásához szükséges körülményeket.

tárgyalási jegyzék: A tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) készített jegyzék.

tárgyi bizonyítási eszköz: Minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amellyel  valamely cselekményt elkövettek, s azok nyomait hordozza, vagy a cselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a cselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a cselekményt elkövették.

tárgyi eszközök: A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

tárgyi hatály: A jogi normának, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek vagy más jogi aktusnak az alkalmazási lehetősége a szabályozás tárgya, illetve a jogviszony tartalma  szerint.

tárgyi illetékmentesség: Lásd illetékmentesség.

tárgyi jog: A jogszabály anyagi jogi rendelkezéseinek összessége. Ezek érvényesítési eszközeire és módjára vonatkozó eljárási jogokat foglalja össze az alaki jog kifejezés.

tárgyi költségmentesség: A per vagy más polgári eljárás tárgyára tekintettel jogszabály által biztosított költségmentesség, amely azt jelenti, hogy nem kell illetéket fizetni, nem kell az eljárás során felmerülő költségeket megelőlegezni, nem kell perköltség-biztosítékot letenni és a vagyoni viszonyoktól függetlenül a fél igényt tarthat pártfogó ügyvéd kirendelésére. (Költségmentes ügy például a társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos per.)

társadalmi szervezet: Az állampolgárok egyesülési jogának gyakorlásaként legalább 10 alapító tag által önkéntesen létrehozott jogi személyiségű szervezet, amely önkormányzattal és a tagság által elfogadott alapszabállyal rendelkezik, az Alkotmányba nem ütköző alapszabályba foglalt célra alakul – s ez nem elsődlegesen gazdasági-vállalkozási jellegű -, továbbá nyilvántartott tagsága van, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társadalmi szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el önálló jogi személyiségét. Az önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkező szervezeti egysége az alapszabály rendelkezése alapján szintén jogi személy lehet. Társadalmi szervezet az egyesület, a szövetség (egyesületek lehetnek a tagjai) és a tömegmozgalom (tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek).

társadalombiztosítási ellátások: Betegségi és anyasági ellátások, nyugellátások, baleseti ellátások.

társadalombiztosítási járulék: Az egészségbiztosítási járulék, továbbá a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék.

társaság: Polgári jogi társaság (ezen belül az építőközösség és az élettársak is), gazdasági társaság,  közhasznú társaság, egyesületként működő társaság, vadásztársaság, pertársaság.

tartós külszolgálat: Az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.

tartozásátvállalás: A szerződés kötelezettjével való megállapodás abban, hogy a tartozást átvállalják, s a szerződésben a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. A tartozásátvállaláshoz a jogosult hozzájárulása kell. Ha ez hiányzik, akkor a tartozásátvállalási megállapodás alapján a tartozást átvállaló személy olyan helyzetbe köteles hozni az eredeti kötelezettet, hogy az a lejáratkor a szerződést teljesíteni tudja.

tartozáselismerés: Annak írásbeli nyilatkozattal történő elismerése, hogy a tartozás fennáll. Jogi jelentősége az, hogy a tartozás elismerését követően a bizonyítási teher az előző állapothoz képest megfordul: az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása már nincsen vagy nem is volt.

tartozásigazolás: A munkáltató köteles a munkavállaló adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincsen munkabérből, járandóságból levonandó tartozása.

távmunkát végző munkavállaló: A munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.

távolléti díj: A munkavállalónak munkavégzés hiányában járó díjazás. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály és kollektív szerződés) határozza meg a távolléti díj fizetésének konkrét eseteit és összegét.

távollevők között kötött szerződés: Olyan szerződés, amelyet gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás  és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján. Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

taxatív: Kimerítő, teljes, részletes, pontos, kihagyás nélküli felsorolás. Ami a taxatív felsorolásban nincsen benne, az a vitatott rendelkezésre nem vonatkozhat.

telepengedély: Jogszabályban meghatározott ipari, szolgáltató tevékenységeket, valamint  a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására irányuló tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben csak telepengedély alapján lehet megkezdeni, vagy folytatni. A telepengedélyt a tevékenység folytatója kérelmezi a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjétől.

telephely: A személyi és tárgyi erőforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági tevékenység helye.

telephely: (gazdasági jog) A cég – székhelyétől különböző helyen lévő – telephelye a tevékenység gyakorlásának helye.

teljes bizonyító erejű magánokirat: Az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve ha: 1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; vagy 2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el (a tanúk lakcímét is fel kell tüntetni az aláírás mellett); 3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van; 4. a gazdálkodó szerv által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát, míg az egyszerű magánokirat bizonyítékként kezelésében az okiratba foglaltak valóságának megítélése a bírói mérlegelés tárgyába tartozó kérdés.

tényleges kár: A károkozó magatartás következtében a vagyonban beállott értékcsökkenés. (Az elmaradt vagyoni előny és a kárenyhítési költségek nélkül.)

tevékeny megbánás: A bűncselekmény elkövetője – mielőtt a cselekményt felfedezték volna – a bűncselekményt a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében. A tevékeny megbánás esetében a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is.

tilos önhatalom: A birtokvédelem alapjául szolgáló jogellenes magatartás, amelynek eredményeképpen a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják.

tisztességtelen gazdasági tevékenység: A versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, vagy más módon az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatott gazdálkodás.

tiszthelyettesi állomány tagja: A szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozatot visel.

tiszti állomány tagja: A szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.

tisztviselő: Az igazságügyi szervnél az érdemi és az ügydöntő feladatokat középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselő a bírósági ügyintéző, a pártfogó felügyelői asszisztens, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt is.

titok – hivatásbeli: Különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatásbeli titok.

titok – törvény által védett: Az államtitok, a szolgálati titok, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok.

titokbirtokos: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján az adat minősítője, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot hozzáférhetővé tették.

titokvédelmi felügyelő: Az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását.

toborzópénz: A leszerelési segélyből a szerződéses állomány tagja részére folyósított előleg.

tömegmozgalom: Olyan társadalmi szervezet, amelynek tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.

törvényes képviselő: A szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.

törvényes képviselő: A törvény alapján – és nem pedig meghatalmazás alapján – eljáró képviselő. Törvényes képviselő például a gyámügyi igazgatásban a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok; továbbá a polgári jogban a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nagykorú személy gondnoka, valamint a jogi személy vezetője.

törvényességi kérelem: Az ügyészhez általános törvényességi felügyeleti jogkörében benyújtható jogorvoslati kérelem, amelyben az állampolgár bírósági eljáráson kívüli ügyekben kér ügyészi vizsgálatot és intézkedést.

tudatos gondatlanság: Az elkövető tisztában van magatartásának következményeivel, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.

túlmunka: A munkavállaló rendes napi munkaidejét, vagy munkaidőkeretét meghaladó munka. Felső határa 4 egymást követő napon összesen 8 óra, naptári évenként – kollektív szerződéstől függően – legfeljebb 300 óra.

twinning projekt: Ikerintézményi együttműködési projekt.

újítás: Viszonylag új, műszaki, illetőleg szervezési megoldás, amely hasznos eredménnyel jár, és amelynek hasznosítása nem ütközik jogszabályba.

új szövetkezet: A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével 2001. év után alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget. Szövetkezetet természetes személyek és – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Ilyen korlátozás, hogy a szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre. Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.

UTC (Universal Time Coordinated): Egyeztetett, egyetemes világidő jelölésére használt rövidítés.

uzsorás szerződés: A másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előny kikötése a szerződésben.

ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnoka: A gyámhatóság kérelemre ügygondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. Ilyen akadályozottság különösen az ismeretlen helyen tartózkodás, vagy a visszatérésében és eljárási részvételben gátoltság állapota. Az ügygondnok kirendelése a gondokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

ügyvéd kirendelése: Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként  jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.

ügyvédi ellenjegyzés: Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Ügyvédi ellenjegyzést követel meg a törvény például a gazdasági társaságok társasági szerződései, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést megalapozó okiratok esetében. (Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzés.)

ügyfél: Az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.

ügyfélkapu: Olyan eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel.

ügygondnok: Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek nincsen törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincsen meghatalmazottja, az ügyben eljáró bíróság a fél részére ügygondnokot rendel ki.

ügyirat: A bíróság rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkezett, az azonos ügyre vonatkozó papír alapú vagy elektronikus iratok összessége, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni.

ügykezelő: A közigazgatási szervnél ügyviteli feladatot ellátó személy.

üzemi baleset: Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

üzemi képviselők: Az adott ország jogszabályai, vagy gyakorlata szerint a munkavállalók üzemi képviselőinek elismert személyek, akik a) szakszervezeti képviselők, azaz a szakszervezetek vagy a szakszervezeti tagok által kinevezett vagy megválasztott képviselők; illetve b) választott képviselők, azaz az üzem munkavállalói által a nemzeti jogalkotás vagy kollektív szerződések rendelkezéseinek megfelelően szabadon választott olyan képviselők, akiknek tevékenysége nem terjed ki olyan ténykedésekre, amelyeket az adott országban a szakszervezetek kizárólagos előjogának tekintenek.

üzemi megállapodás: Az üzemi tanács és a munkáltató között az üzemi tanács egyes jogosítványairól és a munkáltatóval való kapcsolatrendszert érintő kérdésekről létrehozható megállapodás.

üzemi megbízott: Üzemi tanács helyett üzemi megbízottat kell választani annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma 15-51 fő közötti.

üzemi tanács: A munkavállalók részvételi jogait a munkavállalók közössége nevében gyakorló, munkavállalók által választott testület. Hatáskörét és feladatait a Munka Törvénykönyve, illetve helyileg köthető üzemi megállapodás határozza meg.

üzemi titok: A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott olyan információkat megőrizni, amelynek másokkal való közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.

üzemközi tanműhely: Több szakképzési hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett gyakorlati képzési célú létesítmény.

üzérkedés: Befolyással üzérkedés bűncselekményt (bűntettet) követ el, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy fogad el. Súlyosabb a büntetési tétel akkor, ha az üzérkedés során az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, vagy azt állítja, illetve azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget. Vétségért felelősségre kell vonni azt is, aki nem hivatalos személlyel kapcsolatosan követi el a befolyással üzérkedést.

üzleti titok: A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott olyan információkat megőrizni, amelynek másokkal való közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.

üzletrész: A korlátolt felelősségű társaságban a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot megtestesítő fogalom. Az üzletrész tartalmazza tehát a törzsbetétet, a társaság törzstőkén felüli minden vagyonának (javainak és terheinek) arányos hányadát, valamint a tagsági jogok és kötelezettségek összességét, s mindezekkel kapcsolatos értéknövelő és csökkentő tényezőket, jellemzőket, sajátosságokat.

üzletszerűség: Hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekvés.

vagylagos illetékesség: Az általános illetékességi ok mellett fennálló, választható másik illetékességi ok. (A polgári eljárásjogban például a felperes választása szerint a károkozás helye, tartásra jogosult lakóhelye, gyermek-elhelyezési perben a gyermek lakóhelye szerint is megállapítható az eljárásra illetékes bíróság.)

vagylagos szolgáltatás: Ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kötelezettet illeti meg.

vagyonegyesülés: A magánszemélyek által rendelkezésre bocsátott vagyon, amelynek jogi személy létrehozása esetén elkülönült jogi sorsa van (például az alapítvány, vagy kft), míg jogi személyiséggel nem rendelkező vagyonközösségek esetén a közös tulajdonnak – esetleg speciális – szabályai szerint kell az ilyen vagyonegyesülésről külön rendelkezni. (Például a polgári jogi társaság, építőközösség, társasház.)

vagyonfelügyelő: (gazdasági jog) A csődeljárás során a fizetési haladékról szóló végzésben a bíróság által a felszámolók névjegyzékéből kirendelt szakember, aki a hitelezői érdekek szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét, s él azokkal a jogosítványokkal, amelyeket a törvény és a csődegyezség során a hitelezők számára biztosítottak.

vagyoni biztosíték: (pénzügyi jog) Hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia.

vagyoni érték: Minden dolog, jog vagy szolgáltatás – ide nem értve a devizát, valutát és a forintot -, amelynek pénzben kifejezhető értéke van.

vagyoni értékű jogok: Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a márkanév, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

vagyoni hátrány: A vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

vagyonkezelés: Vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek elsődleges célja az állami feladatellátás és a központi, valamint társadalombiztosítási költségvetési szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása, a kincstári vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének növelése.

választottbíróság: A szerződő felek által jogvitájuk esetére írásban kikötött nem állami döntnök, “bíróság”, amelyet az országos gazdasági kamara hoz létre. Választottbíróságot csak akkor lehet külön írásbeli szerződéssel vagy más szerződésben kikötni, ha legalább az egyik fél gazdálkodó szervezet és a jogvita is e tevékenységével kapcsolatos. Törvény által kizárt a választottbíróság kikötése a családjogi perekben, fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban, közigazgatási perekben, sajtóhelyreigazítási eljárásban, munkaügyi perekben és végrehajtási perekben. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtás szabályai alkalmazhatók.

választottbírósági eljárás: Jogszabály vagy a felek írásos megállapodása alapján választottbíróság jár el: 1. gazdálkodó szerv és külföldi fél közötti jogvitás ügyben; 2. külföldi felek közötti jogvitás ügyben; 3. gazdálkodó szervezetek közötti olyan jogvitás ügyek, amelyekre nézve jogszabály a választottbírósági eljárást is lehetővé teszi.

valóság bizonyítása: Nem büntethető rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés miatt az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának a büntetőeljárásban akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

védjegy: A termékek és szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas megjelölése. (Lehet szó, ábra, jelzés, hang, fény és mindezek kombinációja is; bármilyen megoldás, amely a megkülönböztetésre alkalmas.)

védjegybejelentés elsőbbségét megalapozó nap: Általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség); b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség); c) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi – kezdő napja (kiállítási elsőbbség); d) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

védjegybitorlás: A védjegy jogosulatlan használata.

védjegylicencia-szerződés (használati szerződés): A védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

védjegyoltalom: Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen a szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, a betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang; valamint az itt felsorolt egyes megjelölések összetétele.

végkielégítés: 1. A munkavállalót megillető pénzösszeg abban az esetben, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, s fennállnak a Munka Törvénykönyvében meghatározott – munkaviszony tartamára vonatkozó – feltételek.  2. A társadalombiztosítás rendszerében a hozzátartozói nyugellátás egyik fajtája. Jogosult rá az özvegy, akinek özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötése miatt szűnik meg, s igényét 1 éven belül előterjeszti. A végkielégítés összege 1 évi özvegyi nyugdíjával egyenlő.

végrehajtás elévülése: A közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év eltelte után nincs helye végrehajtásnak. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet egyes közigazgatási ügytípusokra.

végrehajtás felfüggesztése: A közigazgatási szerv – vagy felettes szerve – elrendelheti a végrehajtásnak általában 30 napra történő felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja.

végrehajtás szünetelése: Ha az adósnak nincsen lefoglalható vagyontárgya, vagy a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, vagy az adós a teljesítésre halasztást kapott – a végrehajtás szünetel. A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha a szünetelés oka már nem áll fenn.

végrehajtási igényper: A bírósági végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyra igényt tartó személy pert indíthat a végrehajtást kérő ellen, ha igénye olyan jogon alapul, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya. (Például tulajdonában vagy haszonélvezetében áll az adósnál lefoglalt dolog.)

végrehajtási jog elévülése: A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

végrehajtási kifogás: A közigazgatási határozat végrehajtása során hozott határozat ellen az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti, 3 napon belül kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél.

végrehajtási kifogás: A bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése, mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt által a végrehajtást foganatosító bírósághoz benyújtható jogorvoslati kérelem.

végrehajtási kifogás: A társadalombiztosítási végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg az intézkedés elmulasztása elleni jogorvoslati kérelem.

végrehajtási lap: A bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján, a büntetőügyben hozott polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalás alapján, a közjegyzői végzés vagy közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján, bírósági – közjegyzői – végrehajtói fegyelmi bíróság határozata alapján, külföldi bíróság határozata alapján, választottbírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat.

végrehajtási per: Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per, végrehajtási igényper, foglalás tűrése iránti per, követelés behajtása iránti per.

végrehajtási záradék: A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a megfelelő közjegyzői okiratot, a birtokvitában hozott jegyzői közigazgatási határozatot, az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzfizetésre kötelező határozatát, a kézizálog-szerződésről szóló közokiratot, az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetéséről szóló szerződést, a munkáltató – a munkavállaló által keresettel nem támadott – írásbeli felszólítását munkavállalói tartozás megtérítésére, valamint kártérítés megfizetésére vonatkozóan.

végrehajtható okiratok: Bírósági végrehajtási lap, bírósági végrehajtási záradékolt okirat, bírósági végrehajtást elrendelő végzés, közvetlen bírósági felhívás, bírósági büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról szóló értesítés, bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.

végzés: A bíróság az ügy érdemében ítélettel, a többi kérdésben végzéssel határoz. A végzés rendelkezést tartalmazhat az eljárásra (például az eljárás felfüggesztése), a felekre (például idézés), a pervezetésre (például tárgyalás elnapolása), a felek magatartásának befolyásolására (bírságolás), az eljárás rendjének biztosítására (elővezetés), a bizonyítási eljárásra (szakértő kirendelése).

vélelem: Valóságnak elfogadott előfeltételezés, egyik tényből egy másik tényre következtetés helytállósága, a szabályozás vagy döntés valószínű tényállásra alapítása, amelyet jogszabály vagy akár a szerződő felek is megállapíthatnak. (Törvényi vélelem például az ártatlanság vélelme, apaság vélelme, vélelmezett fogamzási idő, kézbesítési vélelem.) A vélelem bíróság előtt megdönthető oly módon, hogy az ellenkezőjét bebizonyítják; ezek a megdönthető, megcáfolható vélelmek. Nem megdönthető és nem megcáfolható vélelem igen ritka a magyar jogban, szerződésekben előfordul ilyen, a felek által felállított abszolút vélelem.

verbális: Szóbeli, élőszóval előadott.

veszélyes üzem működéséből eredő kárért felelősség: A fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy – az általános kártérítési szabálytól eltérően – csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő. A károsult felróható magatartása arányosan csökkenti a veszélyes üzem működtetőjének kártérítési felelősségét. Minden más esetben a veszélyes üzem működéséből eredő kárfelelősség teljes körű. Veszélyes üzem például gépjárművek üzemben tartása, fegyvertartás, mérgező anyagokkal kapcsolatos tevékenység, repülőgép üzemeltetése, magasépítés.

veszélyes: Az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

veszélyeztetettség: Olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

veszélyeztetettségi időszak: A minősített időszak kihirdetését közvetlenül megelőző – annak várható bekövetkezését feltételező – állapot (helyzet), amely a kialakult veszélyeztetettségi körülmények alapján hátrányos hatást gyakorol az ország biztonságára, stabilitására, alkotmányos rendjére, a rend- és közbiztonságra, a lakosság élet- és vagyonbiztonságára, a természetes és épített környezetre, és ami miatt rendkívüli kormányzati intézkedések megtétele, gazdasági, pénzügyi erőforrások tervszerű megteremtése szükséges.

veszélyeztető állapot (egészségügyben): Az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene.

vesztegetés: Bűncselekmény, amely tartalma szerint a munkavégzési kötelezettség teljesítésével vagy annak megszegésével kapcsolatos előny kérése, előny elfogadása, előny kilátásba helyezése, előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés. A Büntető Törvénykönyv külön szabályozza a hivatalos személy vesztegetését, az egyéb szervek dolgozói viszonylatában az aktív és passzív vesztegetés eseteit, valamint a sajtóval kapcsolatos vesztegetést.

vételi jog: A tulajdonos által legfeljebb 5 évre engedett jogosultság, amelynek alapján a másik fél a dolgot egyoldalú jognyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogot (opciót) írásba kell foglalni úgy, hogy az tartalmazza a dolog és a vételár meghatározását. A határozatlan időre engedett vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik. (Tipikus gyakorlati példa a vételi jogra az állam tulajdonából átruházott önkormányzati bérlakásokra a törvény által biztosított vételi jog.)

vétkesség: A felelősség alapja a polgári jogban az, hogy a személy nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható, és tisztában volt magatartásának következményeivel.  Ez róható fel neki, s ezen általános felróhatóság a szándékos és gondatlan jogellenesség különböző  fokozataiban jelenik meg konkrétan az ő személyes vétkességeként. Vétkes magatartás a kár szándékosan vagy gondatlanságból történő okozása.

vétójog: Az egyetértési joggal rendelkező személynek az a joga, hogy “nem” szavazatával, vagy egyetértésének kifejezése megtagadásával (például az ellenjegyzés hiányával) megakadályozza a döntést vagy annak végrehajtását. Vétójoga lehet a döntés meghozatalában részt nem vevő, külső személynek is; ilyenkor a vétójog funkciója a külső, végső kontroll biztosítása, s megjelenési formája a kifejezetten vétót emelő jognyilatkozat.

vétőképesség: Az ember képessége vétkes magatartásra. Az a tudati állapot (gyermek esetében fejlettség és szocializáltság), amelyből megállapítható, hogy a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott személy a károkozáskor mennyire volt tisztában magatartásának következményeivel, s mennyire volt képes e felismerésnek megfelelően irányítani cselekedeteit. A vétőképtelenség a vétkesség fennállásának lehetőségét zárja ki. A vétőképtelen személy károkozásáért gondozója felel.

vétőképtelen: Vétőképessége hiányzik.

vétség: Minden olyan bűncselekmény, amely nem minősül bűntettnek. Vétség tehát minden gondatlanságból elkövetett bűncselekmény és minden olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Büntető Törvénykönyv 2 évi szabadságvesztést, vagy ennél enyhébb büntetés kiszabását rendeli el.

vezénylés: Az állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat (képzés) teljesítése céljából más szervezeti egységhez, illetve szervezeti egységen belüli más feladat ellátására, illetve külszolgálatra határozott, illetőleg a rendelkezési állományból más szervhez határozott vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása.

vezető állású munkavállaló: A munkáltató vezetője, vezető-helyettese, valamint az, akit a tulajdonos ilyennek minősít.

vezető tisztségviselő: A gazdasági társaság ügyvezetését látják el – a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó törvényi rendelkezések szerint. Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k).

vezető tisztségviselő: Nonprofit szervezeteknél az alapítvány és a közalapítvány kezelője, illetőleg kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnöke és tagja; a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetője, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a létesítő okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy.

vis major: Előre nem látható és el nem hárítható külső erőhatás, amely kizárja a károkozásért polgári jogi felelősség érvényesítését (például földrengés, villámcsapás).

viszontkereset: Az alperes a felperes ellen az elsőfokú ítélet meghozatala előtt viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.

visszaélés okirattal: Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, bűncselekményt (vétséget) követ el.

záradék: Nemzetközi szerződés vagy más szerződés, illetve jognyilatkozat, alapszabály, alapító okirat vagy más okmány végéhez fűzött – nem feltétlenül az alapdokumentum aláírójától származó – kiegészítő rendelkezés, amely a szöveg hitelességéről (például közjegyzői záradék), hivatalos megerősítésről (például bírósági végrehajtási záradék), tartalmának megfelelőségéről és egyetértés kifejezéséről (egyetértési záradék), vagy fenntartás, véleményeltérés, egyet nem értés, tiltakozás (véleményeltérési záradék) megfogalmazásáról szól.

zárgondnok: A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránt indított perben, az alperes vagyonára elrendelt zárlat időtartama alatt a vagyont kezelő személy, akit a gyámhatóság rendel ki a bíróság zárlatot elrendelő végzésére.

zaj: Minden olyan hanghatás, ami a hallóképesség romlását idézheti elő, vagy ártalmas az egészségre, avagy egyébként veszélyes. A helyi önkormányzati rendelet ennek értékhatárát a helyi adottságoknak megfelelően szabályozhatja.

JOGELVEK

 

Szeretem a jogelveket!

Bizonyos szempontból olyanok, mint az iránytű.

Ha eltévedünk, akkor ezek az „alapigazságok” mutatják meg a kiutat- nem csak a jogszabály értelmezésben- a szövevényes ügyek gyors átlátásában és mérlegelésében.

Más hasonlattal élve ezek olyan alaptételek, melyre a „házat” építhetjük.

Mindezeken túl- a hézagpótló és értelmező szerepen- meghatározzák a jogalkotás kereteit, ezzel megfelelő mederben tartva a folyamatot.

Alapvetően két csoportba oszthatjuk a jogelveket:

–         kötelező érvényű jogelvek (törvény alapelve, jogszabályi alapelv)

–         alkalmazható, vagy figyelembe vehető jogelvek (jogtudományi elvek, bírói-, jogalkalmazói elvek)

Megpróbálom jogáganként összegyűjteni a magyar jogrendszerben található jogelveket a tőlem elvárható alapossággal, de biztosan hiányzik néhány. Ezek pótlásához várom az ötleteket!

Álljon itt két nagy kedvencem, amelyek ugyan nem jogelvek, de ha mindenki betartaná őket, akkor kevesebb probléma lenne:

1.)    Ius est ars boni et aequi, vagyis a jog a jó és az igazságos művészete

2.)    summum ius summa iniuria, vagyis a legteljesebb mértékben érvényre juttatott jog vezet a legnagyobb mértékű jogtalansághoz

 

Na és akkor egy ráadás:

jog szabályai: tisztességesen élni, mást nem sérteni, mindenkinek megadni a magáét(ami jár) (iuris praecepta sunt haec: honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere) Justinianus

Folyamatosan bővülő tartalom…..

 

Általános jogelvek:

 

–         Arányosság elve

–         Méltányosság elve

–         Szuverenitás elve

–         Az állam egységének elve

–         Nemzeti önrendelkezés elve

–          Jogbiztonság elve

–         A gazdálkodás szabadságának elve

–         A vállalkozás szabadságának elve

–         Tulajdoni formák szabadságának és egyenjogúságának elve

–         A versenyszabadság elve

–         Jogkövető magatartás elve

–         Nemo plus juris

–         Későbbi jog érvényességének elve

–         lex posterior derogat legi priori (a későbbi törvény lerontja a korábbi törvényt),

–         lex specialis derogat legi generali (a különös törvény lerontja az általános törvényt)

–         lex primaria derogat legi subsidiariae (az elsődleges törvény lerontja a kisegítő törvényt)

 

Polgári jog általános:

 

–         Autonóm mozgástér elve

–         Ésszerűség elve

–         Igazságosság elve

–         Jogbiztonság elve

–         Jogfejlesztő értelmezés elve

–         Jóhiszeműség és tisztesség elve

–         Rendeltetésszerű joggyakorlás elve

–         Joggal való visszaélés tilalmának elve

–         Együttműködési kötelezettség elve

–         Elvárható magatartás elve

–         Párhuzamos oltalom elve

–         Jóhiszemű joggyakorlás elve

Dologi jog:

 

Általános elvek:

 

–         Zártkörűség elve

–         Tartalmi kötöttség elve

–         Abszolút hatály elve

–         Nyilvánosság elve

–         Egyediesség elve

Speciális elvek:

–         Aedifitium solo cedit (Az épület osztja a telek sorsát , kivéve ha a felek másként állapodtak meg)

Kötelmi jog:

 

–         Clausula rebus sic stantibus : a szerződés teljesítését meg lehet tagadni, ha bizonyítható, hogy a szerződés, vagy az ajánlattétel után olyan lényeges változás állt be a körülményekbe,hogy a teljesítés többé nem várható el.

–         Culpa in contrahendo: szerződéskötés során a felek együttműködni kötelesek és figyelemmel kell lenniük egymás érdekére, tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről, e kötelezettségük megszegése: a culpa in contrahendo.

–         Genus perire non potest: fajlagos szolgáltatás nem lehetetlenülhet el.

–         Actio Paulinia: 203.§(1)

–         Ajánlati kötöttség elve

–         A szerződéseket tartalmuk szerint kell megítélni

 

Polgári perrendtartás:

 

Szervezeti jellegű:

–         Bírói igazságszolgáltatás kizárólagossága

–         Az igazságszolgáltatás egységessége

–         Társasbíráskodás elve

–         Bírói függetlenség elve

Működési jellegű:

–         Perhatékonyság elve

–         Rendelkezési elv

–         Peranyag szolgáltatás elve

–         Szabad bizonyítás elve

–         Nyilvánosság elve

–         Anyanyelv használatának elve

–         Perbéli jogegyenlőség

–         Jóhiszemű eljárás

–         Szóbeliség és közvetlenség

Munkajog (Alkotmányból levezethető elvei-alapjogok):

 

–         Jogállamiság követelményeit meg kell tartani

–         Jóhiszeműség és tisztesség elve

–         Rendeltetésszerű joggyakorlás elve

–         Minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz

–         Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra

–         Minden ember jogképes

–         Bíróság előtt mindenki egyenlő

–         Jó hírnév védelme

–         Személyes adatok védelme

–         Gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság

–         Szabad véleménynyilvánítás

–         Békés gyülekezés joga

–         Egyesülési jog

–         Férfiak, nők egyenlősége

–         Diszkrimináció tilalma

–         Munkához való jog

–         Egyenlő munka, egyenlő bér

–         Dolgozók joga a jövedelemhez

–         Pihenéshez való jog

–         Sztrájkjog

 

Közigazgatási jog:

 

Családi jog:

 

–         A házasság védelmének elve

–         A család védelmének elve

–         A házastársak egyenjogúságának elve

–         A gyermekek jogainak védelme a jogalkotó által

–         Rendeltetésszerű joggyakorlás következményeinek elve

–         Társadalmi és egyéni érdekek összehangolásának biztosítása a családjogi viszonyokban

–         Az állam és az egyházak vonatkozó szabályainak a szétválasztása

–         Családért való felelősség

–         Jóhiszeműség és tisztesség követelménye

–         Méltányosság elve

Társasági jog:

 

–         Vállalkozás szabadságának elve

–         Társulás szabadságának elve

–         Hitelezővédelem, közérdekvédelem

–         Tulajdoni elkülönültség elve

–         Önkormányzatiság elve

–         Cégnyilvánosság elve

–         Cégbejegyzés elve

–         Bírói kontroll elve

–         Társult jogalanyok egyenlősségének elve

a.) societas leonina tilalma

b.) kisebbségvédelmi szabályok

Adójog:

 

–         Általánosság elve

–         Egyenlősség elve

–         Arányosság elve

–         Legalitás

–         Törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése

–         Adóztatás egységessége

–         Mérlegelés elve

–         Méltányos eljárás elve

–         Megkülönböztetés tilalma

–         Adózó tájékoztatáshoz való joga

–         Az adózó jóhiszemű joggyakorlásának és együttműködésének kötelezettsége

–         A szerződések tartalma szerinti minősítése

–         Rendeltetésszerű joggyakorlás

–         Kétszeres adóztatás tilalma

 

Büntetőjog:

 

–         Törvényesség követelménye

–         A humanizmus

–         A szubszidiaritás elve

–         A bűnfelelősség elve

–         Az ártatlanság vélelme

–         A bizonyítottság követelménye

–         A büntetőjogi felelősség differenciáltsága

–         Tettfelelősség elve

–         Arányosság elve

–         Kétszeres értékelés tilalma

–         A büntetőjog ultima ratio jellege,illetve szubszidiaritása

–         In dubio pro reo elve

Alkotmányjog:

 

–         Népszuverenitás elve és a népképviselet

–         Hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve

–         Törvények uralma, jogállam megvalósítása

–         Egyenjogúság elve

–         Az emberi jogok deklarálása

Büntetőeljárás:

 

Szerkezeti elvek:

–         Igazságszolgáltatás privilégiuma

–         Törvény előtti egyenlősség

–         Társasbíráskodás elve

–         Laikus elem részvételének elve

–         Bírói függetlenség elve

Működési elvek:

–         Hivatalból való eljárás elve

–         Az eljárási feladatok megoszlásának elve, a vádelv

–         Az ártatlanság vélelme

–         Jog a tisztességes bírósági eljáráshoz

–         A védelem jogának elve

–         Anyanyelv használatának elve

–         Bizonyítékok szabad értékelésének elve

–         A tárgyalás nyilvánosságának elve

–         Jogorvoslati jogosultság elve

–         A büntetőjogi felelősség önálló elbírálásának elve

Ingatlanjog:

 

Ingatlan nyilvántartás elvei:

–         Közhitelesség elve

–         Bejegyzési elv

–         Nyilvánosság

–         Okirati elv

–         Rangsor elve

–         Egyediség elve

–         Kérelemhez kötöttség elve

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s