Mediáció

Mediáció

Sziasztok!

Több, mint fél év telt el a legutóbbi bejegyzésem óta.
Igazából elég lusta volta- mondhatnám, hogy nem volt ihletem- és nem akartam ezzel a dologgal foglalkozni.
A minap viszont egy kedves barátom unszolására- miért nem blogolsz már!?- „rátévedtem” az oldalra és meglepetéssel nyugtáztam, hogy ez alatt az idő alatt sokan látogattátok meg a blogot, úgyhogy úgy döntöttem, hogy folytatom.
Egy kicsit változik a koncepció.
A jövőben a témák közé felkerülnek azok, amelyekkel munkám során találkozom és úgy gondolom ,hogy közérdeklődésre tarthatnak számot.

Így jutottunk el a címben szereplő témához a mediációhoz.

Ez a kicsit sejtelmes kifejezés- melynek semmi köze a köznyelven ismeretes médiumokhoz- nem tekint jelentős múltra vissza – a büntetőeljárásban 2007. óta alkalmazható- a magyar jogtörténetben.
A mediációs eljárás egyfajta közvetítői eljárás, melynek során a büntetőjogban a terhelt kedvezőbb eredményben bízhat a felelősségre vonása tekintetében, mintha nem élne ezzel a lehetőséggel.

A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (Be.) 221/A §-a a következőképpen rendelkezik:

A közvetítői eljárás
221/A. § (1) A közvetítői eljárás a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), a közlekedési (Btk. XIII. fejezet), illetőleg a vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetőleg önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás.
(2) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.
(3) Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha
a) a Btk. 36. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,
b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,
c) a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint
d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.
(4) A közvetítői eljárás tárgyában hozott határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével, valamint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazságügyi hivatallal is közölni kell. Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(5) A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.
(6) A közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény állapítja meg.
(7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk. 36. §-a (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk. 36. §-a (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja.

Nézzük meg egy fiktív eset kapcsán, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Tételezzük fel, hogy közlekedési balesetet okozunk, amelynek során súlyos- 8 napon túl gyógyuló -, esetleg maradandó sérülés, vagy egészségromlás lép fel.

Büntető Törvénykönyv (Btk.) 187. §-a így rendelkezik erről:

Közúti baleset okozása
187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget.

Mint azt a fentebb idézett (Be.) jogszabályhelyből láthatjuk, ennek a tényállásnak az esetében a Btk. XIII. fejezetébe tartozó voltára tekintettel a közvetítői eljárásra nyílik lehetőség.

A baleset után megérkezik az idézés nekünk, mint gyanúsítottnak és elmegyünk a rendőrségre. Nem árt, ha már ekkor viszünk magunkkal ügyvédet- vagy olvassuk ezt a blogot- és jelezzük, hogy szeretnénk az ügyet közvetítői eljárásra „terelni”.

Ehhez szükség van arra, hogy a jelzésen túl beismerő vallomást tegyünk. Ez persze nem egyfajta „bűnvallás”, ahol minden balhét elviszünk. Itt arról van inkább szó, hogy a felelősséget elismerjük.

Emellett szükség van arra is, hogy nyilatkozzunk arra nézve, hogy a sértett által elfogadott módon és mértékben hajlandóak és képesek vagyunk a sérelmét (sértettnek) jóvátenni.

A rendőr – ha megfelelően jó szándékú, vagy az ügyvédünk eléggé rámenős- nem beszélt le minket a közvetítői eljárásról, most pedig továbbküldi az ügyészségnek – akinek egyébként joga lenne a vádemelésre- az aktánkat azzal, hogy hozza meg a döntést a mediációval összefüggésben.

Amíg várakozunk a válaszra, addig elmondom, hogy miről is van szó.

Az egész közvetítői eljárás lényege az, hogy az állam bizonyos esetekben hajlandó , az egyébként kizárólag őt megillető büntetőjogi igényének érvényesítéséről.
Ezt persze nem önzetlen jó szándékból teszi, hanem azért, mert költségkímélő, mert hatékonyabb büntetési eszköz lehet ( elősegíti a jövőbeni jogkövető magatartást), a gondatlan elkövető- nem megrögzött bűnöző- az esetleges szabadságvesztés büntetéskor nem esik ki a „termelésből” és persze nem utolsó sorban a sértett kapja meg jóvátételként- természetbeni, pénzbeli, esetleg vegyesen- azt, amint az állam pénzbüntetésként beszedne.

Amíg ezen gondolkoztunk, addig az ügyész megvizsgálta az aktánkat, megkérdezte a sértettet, hogy hozzájárul e ahhoz, hogy közvetítői eljárásra utalja az ügyet.
Tételezzük fel- mert addigra már mi tényleg megbántuk amit tettünk és többször hívtuk telefonon, meglátogattuk a kórházban, vittünk banánt,stb.-, hogy a sértett hozzájárult ehhez.
Ezután újabb idézés érkezik- ekkor már rutinosak vagyunk- , de nem a rendőrségtől, hanem az ügyészségtől (alapos munkát végeznek).
Bemegyünk és elmondjuk azt, amit a rendőrségen is (lásd feljebb).
Ezt követően – reményeink szerint- az ügyészség levélben értesít arról,hogy a büntetőeljárást max. 6 hónapra felfüggeszti és közvetítői eljárásra utalta az ügyünket.

Magáról a közvetítői eljárásról egy másik – tehát nem a Be.- jogszabály, a 2006. évi CXXIII. Törvény rendelkezik.

A mediátorok az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatának munkatársai (ami jó hír, hogy nem feltétlenül jogászok, tehát lehet, hogy van szívük)

Újabb idézést kapunk, amin a sértettel együtt kell megjelennünk.

Ennek a tárgyalásnak az a célja – a Be. alapján is-, hogy a sértett és a gyanúsított között megállapodás jöjjön létre.

Ha minden sikerül- mindent tevékenyen megbántunk és ezt a sértett elfogadta- a mediátor kedvező jelentése alapján az ügyész megszűnteti a büntetőeljárást.

Erre a következő jogszabályhely alapján van lehetősége (kötelezettsége):

Tevékeny megbánás
Btk.36. § (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Sokan azt gondolják, hogy esetleg a sértett által kért összeg- amely akár százezres nagyságrendű is lehet- túlzó és ezért nem vállalják az eljárást, hanem inkább végigmennek a bírósági eljáráson.

Az ő figyelmüket szeretném felhívni arra, hogy az ügyvédi megbízási díj, a bírói gyakorlat során alkalmazott pénzbüntetés és a sértett polgári igénye kapcsán megalapozottan felmerülő kártérítési összeg együttesen jelentősen meghaladhatja a sértett által kért pénzt.

És akkor még az elhúzódó eljárás sokszor embert próbáló nehézségeiről nem is beszéltünk.
Ja és még valami.
Jó lelkiismeret, nyugodt alvás!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s