Kártérítő

Kártérítő

 

Nemrég a családunkban történt egy baleset. Szerencsére az autóban nem ült senki, mert a parkolóban állt, de annyira összetört, hogy totálkárt állapított meg a biztosító szakembere. Ennek az esetnek a kapcsán a kártérítést fogjuk egy kicsit közelebbről megvizsgálni.

Ezen felül megpróbálom bemutatni, hogy miként jár el a biztosító kötelező felelősség biztosítással kapcsolatos esetekben.

Gyakran összekeverik az első hallásra hasonlónak tűnő következő kifejezéseket: kárpótlás, kártérítés, kártalanítás.

A kártalanításról és a kárpótlásról röviden az alábbiakat érdemes tudni:

–          kártalanítás: abban az esetben jár, amikor a magatartás nem jogellenes, mégis keletkezik kár. Példaként érdemes megemlíteni a kisajátítást ( amikor az állam pl. egy ingatlant útépítés miatt a tulajdonostól kisajátít) . A kisajátítás feltételei rendkívül szigorúak. Ebben az esetben a kártalanításnak azonnalinak, feltétlennek és teljes körűnek kell lennie.

–          Kárpótlás: Általában a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni kár megtérését értjük ezalatt.

Tehát esetünkben kártérítésről beszélünk, melynek megfizetésére a jogellenes magatartásával kárt okozó személy helyett a biztosító vállal kötelezettséget.

Először nézzük meg, hogy a kártérítéssel kapcsolatosan mit ír a Ptk.

„Ptk.339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

A jogirodalom a kártérítési joggal kapcsolatosan az alábbiakat nevesíti:

A károkozó magatartásának jogellenesnek és neki felróhatónak kell lennie, kárnak kell keletkeznie és a magatartás és a keletkezett kár között okozati összefüggésnek kell lennie.

Mit is értünk jogellenes magatartás alatt? Ez nem feltétlenül jelent jogszabályt sértő magatartást. Itt arról van szó, hogy a magatartása nem tekinthető jogosnak. A példa kedvéért , ha mondjuk egy lakástűz esetében a tűzoltó csak úgy tud bejutni az ingatlanba, ha betöri az ajtót, később az így okozott kárért nem lehet őt felelősségre vonni, magatartása nem jogellenes.

Térjünk vissza az autónkra. Ebben az esetben rendőrségi helyszínelés is volt, ami bizonyos szempontból előny (a felelősség megállapításánál), más szempontból pedig hátrány (elhúzódik az eljárás, itt a szokásos 30 napos közigazgatási határidőnél lényegesen hosszabb időt biztosít a jogszabály).

A károkozó a baleset helyszínén a rendőröknek elismerte a balesetért a felelősségét.

Az autót elszállítottuk trélerrel (számla!) egy autószerelő telephelyére (számla!) és ezután bejelentettük a biztosítónál a biztosítási esemény bekövetkeztét (ezt max. 30 napon belül kell megtenni).

A biztosító társaság szakértője megállapította, hogy gazdasági (gazdaságossági) totálkáros lett az autó. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a visszajavítás költsége aránytalanul nagy lenne (esetleg meghaladná az autó értékét).

Ezt követően egy lista alapján (mely tartalmazza a típust, évjáratot, felszereltséget, motortípust,stb.) meghatározzák az autó balesetkori értékét. A roncsot felteszik egy internetes „roncsbörzére” ahol regisztrált kereskedők licitálnak az autóra. A legmagasabb licit értékét levonja a biztosító a balesetkori értékből és a kettő közötti különbözetet fizeti meg. Tehát például, ha van egy autónk, ami a lista szerint a baleset idejében 1.300.000 Ft-ot ért és a roncsot 300.000 Ft-ért megvennék, úgy a biztosító 1.000.000 Ft-ot fog kifizetni.

Ez idáig gépiesen működik, de nézzük meg, hogy hol jöhet a képbe a jogász.

A kártérítési jog egyik legfontosabb alapelve a római jogból is ismert „in integrum restitutio” (eredeti állapot helyreállítása). Az elsődleges cél a reparáció, azaz olyan helyzet teremtése, mintha a kár be sem következett volna. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható vissza, úgy vagyoni szankció lép életbe.

További fontos jogelv a káron szerzés tilalma, azaz a károsult a bekövetkezett káron nem nyerészkedhet.

A kár két részből tevődhet össze: vagyoni- és nem vagyoni kár.

A vagyoni kár elemei a következők:

–          felmerült kár (damnum emergens): károsult vagyonában beállott értékcsökkenés.

–          indokolt költség: vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költség, amely szintén csökkenti a károsult vagyonát.

–          elmaradt jövedelem (lucrum cessans): elmaradt haszon, az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következik be.

1.) Esetünkben a felmerült kárt, vagyis az autóban beállott értékcsökkenést a biztosító – az előbb bemutatott példával élve- 1.000.000 Ft-al megtérítette. Általában a biztosító a károsultnak írt levelében ezt az összeget tűnteti meg és „bölcsen hallgat” a további igények érvényesítésének lehetőségéről. Ettől függetlenül mi nem állunk meg itt, hanem számba vesszük a további lehetőségeket.

2.)Az indokolt költségek körében a fentebb jelzett (számla!!!) költségeket lehet érvényesíteni. A példa kedvéért nézzünk meg néhányat:

–          roncs elszállítása (15.000 Ft)

–          roncs tárolása kb. 2 hónapra (30.000 Ft)

–          BKV bérlet 2 hónapra (20.000 Ft) itt lehet autót is bérelni, akár magánszemélytől is, de a magánszemélynek az bevétele lesz így adóköteles jövedelemnek fog számítani.

–          Ügyvédi díj (100.000 Ft)

–          Az vásárolni szándékozott autó átíratási költségei ( kb. 50.000 Ft) ennek a költségnek az érvényesítését a fentiekben ismertetet reparációs elv teszi lehetővé, hiszen a balesetkor volt a nevünkön autó, tehát ezt követően is lennie kell. Nem akartuk eladni, hanem a biztosító szakembere szerint visszajavíthatatlan az autó. Ez természetesen csak abban az esetben igaz, ha az autó totálkáros lett.

–          És még ami eszünkbe jut…..

Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály nem „igazolt”, hanem „indokolt”költségekről tesz említést. A biztosítók általában ragaszkodnak a számlákhoz (eredeti példányban!), és a bíróságok is jobban örülnek a papíron bizonyítható költségeknek, de el tudok képzelni olyan élethelyzetet, hogy a károsultnak költsége keletkezik, de azt nem tudja számlával igazolni. Ezekben az esetekben az indokoltság az elsődleges szempont. Tehát nyugodtan írjuk bele a biztosítónak megküldendő levélbe azokat a költségeket is, amelyekről nincs számla és hivatkozzunk azok indokoltságára (indokoljuk meg, hogy miért volt szükségszerű a kiadás).

3.) Elmaradt jövedelem a mi esetünkben nehezen érvényesíthető, de a példa kedvéért tételezzük fel, hogy volt egy vevő az autónkra ( pl.:1.500.000 Ft-ért), aki pont akkor akarta megvenni és ezt bizonyítani is tudjuk ( tanúvallomás , okirat pl.: előszerződés, bankszámlakivonat, hitelügyintézés). Ebben az esetben az elmaradt jövedelem 200.000 Ft. Ebbe a kategóriába eshet, ha például az autó munkaeszköz és így esünk el a bevételünktől. Természetesen ekkor autóbérlésért nem tudunk költség igényt érvényesíteni.

Ezen felül létezik a nem vagyoni kár megtérítése. Ennek akkor van igazán jelentősége, ha a károsult megsérült a balesetben. Ilyenkor a fentiekben ismertetett kárelemeken túl (felmerült kár, indokolt költségek, elmaradt jövedelem, pl.: gyógyszerek,kezelésre járás költségei, különleges táplálék- kiegészítők , látogatóba érkező rokonok vonatjegye, stb.) nem vagyoni kár megtérítésére is lehetőség nyílik. A kártérítési összeget (jelentősebb) vagy járadék formájában, vagy pedig egy összegben fizetik meg. Érdemesebb az egyösszegű kifizetést választani, bár az is igaz, hogy ilyen esetben alacsonyabb összeggel kell beérnünk.

Azt most már értjük, hogy a károkozónak miért és mennyit kell fizetnie kártérítés címén, de hogy jön ide a biztosító?

Ptk. 559. § (1) Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

190/2004. (VI. 8.) Korm. Rendelet szabályozza és teszi kötelezővé a gépjárművek esetében  a felelősségbiztosítást. E mögött a szabály mögött az a jogalkotói szándék áll, hogy a károkozó fizetésképtelensége esetén is megtérítsék a károsult kárát.

A biztosító, a fent hivatkozott kormányrendelet alapján a következő esetekben nem téríti meg a kárt:

„A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül -munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. §-a) következményeként keletkezett.”

Lássuk a biztosító által általában fizetni szándékozott összeg és a jogszabály alapján érvényesíthető összeg közötti különbséget.

A korábbiakban többször hivatkozott példa alapján tehát a roncs értékesítése után a biztosító számítása alapján 1.300.000 Ft-ot tudhatunk magunkénak. Ha további igényt is érvényesítünk (indokolt költségek, elmaradt jövedelem) úgy 1.715.000 Ft-ot kaphatunk. A különbség tehát ebben a feltételezett esetben 415.000 Ft.

Mindezek mellett azt javaslom, hogy amennyiben ilyen típusú esemény következik be valakinek az életében, ha teheti bízzon meg ügyvédet az ügyintézéssel. Természetesen – bár ezt az ügyvédek nem nagyon szeretik- meg lehet állapodni úgy is az ügyvéddel, hogy a biztosító által kifizetett kártérítés bizonyos százalékát kapja meg „sikerdíjként”.

Advertisements

2 thoughts on “Kártérítő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s