Felmondás
Így, vagy úgy, de valószínűleg mindenki kapcsolatba kerül a munkajoggal.
Mostani bejegyzésemben néhány fontos, a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos fogalmat fogunk tisztázni.
Kezdjük azzal, hogy a munkaviszony alapvetően határozott, vagy határozatlan időtartamú lehet.
Ezen túlmenően létezik még két felosztás, vagy rendes felmondás, vagy rendkívüli a felmondás, ezen kívül pedig felmondhat a munkáltató és a munkavállaló is.
Természetesen létezik a munkaviszony megszűntetésének egy meglehetősen konfliktusmentes változata is, a közös megegyezés.
Aztán persze van ezeknek mindenféle kombinációja, pl.:határozatlan idejű munkaviszonyban a munkáltató rendes felmondása, határozott időtartamú munkaviszonyban a munkavállaló rendkívüli felmondása, stb.
Nézzük akkor meg részletesebben:
A munkaviszony kétféle képen érhet véget. Vagy megszűnik, vagy pedig megszűntetik.
Az első lehetőségnek három esetét nevesítjük:
– a munkavállaló halála,
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
– és az idő elmúlása a határozott idejű munkaszerződésnél.
Fontos szabály a munkajogban, hogy minden esetben kell, hogy legyen munkaszerződés!
Itt hívnám fel a figyelmet- bár tudom, hogy a munkaerő piacon nem a munkavállaló diktál-,hogy, ha egy munkavállaló elzárkózik a munkaszerződés megkötésétől akkor azzal a lehetőséggel ne éljünk.
A fentieken túl léteznek a munkaviszony megszűntetésének olyan fajtái is, melyek a felek együttes, vagy egyéni elhatározásától függ. Ezeket nevezzük gyűjtőnéven „megszűntetésnek”.
Közös megegyezés:
A felek együttes akaratából fakad a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűntetésének esete.
Ilyenkor a felek minden kérdésben- felmondási idő, végkielégítés, megszűnés időpontja, stb.- megállapodhatnak.
A közös megegyezéssel mind a határozott, mind pedig a határozatlan tartamú munkaszerződés megszüntethető.
Rendkívüli felmondás:
A rendkívüli felmondással mindkét fél élhet.
A felmondást- a rendes felmondáshoz hasonlóan- minden esetben a másik félnek írásban kell közölni. A közlésre kétféle határidőt, egy 15 napos szubjektív és egy 1 éves objektív (vagyis jogvesztő) határidőt ismerünk. Ez egyébként általában azonnali megszűnést eredményez.
Okai a következők lehetnek:
1.) Lényeges (munkaviszonyból eredő) kötelezettség szándékos, vagy súlyosan gondatlan megszegése,
2.) Olyan magatartás, ami lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását.
Amennyiben a munkavállaló élt a rendkívüli felmondás lehetőségével, úgy jár neki a rendes felmondás esetén őt megillető átlagkereset és végkielégítés, sőt az esetleges kárának megtérítését is követelheti!
Értelem szerűen amennyiben a munkáltató él ezzel a lehetőséggel, úgy a munkavállaló nem tarthat igényt a rendes felmondás esetében őt megillető juttatásokra.
A munkáltató rendes és rendkívüli felmondására is igaz, hogy a felmondási indoknak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie.(ezen, indoklással szembeni elvárásokat pontosan és részletesen tartalmazza az MK 95.sz. állásfoglalás).
Rendes felmondás:
Ez a munkaviszony megszűntetésének leggyakrabban előforduló esete.
Elöljáróban el kell mondani, hogy a munkaviszony megszűntetésének ez a módja nem alkalmazható a határozott idejű munkaviszonyok esetében!
A rendes felmondás lehetősége mindkét felet megilleti, arról érvényesen lemondani, esetleg a másik felet „megfosztani” nem lehet.
A fentiekben ismertetett írásbeliségnek és a felmondás átvételének fontos szerepe van a hatályosság szempontjából.
A munkáltató- a munkavállalótól eltérően- az írásban közölt felmondását – az Mk 95- re is figyelemmel- köteles megindokolni.
Rendkívül fontos szabály, hogy léteznek felmondási tilalmak, melyek közül példaként említeném a keresőképtelenséget, vagy a terhességi-, szülési szabadságot.
A felmondási idő legalább 30 nap, de legfeljebb 1 év.
Amennyiben a munkavállalónak rendes felmondással mondanak fel, úgy megilleti – a munkaviszonya tartamától függő- végkielégítés, mely aló kivételt képeznek azok, akik nyugdíjjogosultak.
Ennek a szabálynak az az oka, hogy a végkielégítés az új munkahely megtalálásáig teremtsen anyagi biztonságot az álláskeresőnek,míg a nyugdíjjogosult rendelkezik jövedelemmel.
Munkaviszony próbaidő alatti megszűnése:
Ez egy speciális módja a munkaviszony megszűntetésének, mellyel mindkét fél élhet. Ez az eset nem tartozik a felmondás körébe ,így annak szabályai nem alkalmazhatóak.
Ide kívánkozik még a végére, hogy a határozott idejű munkaviszony határozatlanná válik abban az esetben, ha a munkavállaló – a munkáltatója tudtával- akár csak egy napot, de továbbdolgozik.
jogoskodo.wordpress.com 