Rablás

Rablás

Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, rablást követ el . Rablásnak minősül az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést .

A rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás a vagyon elleni erőszakos bűncselekményekhez tartoznak. Védett jogi tárgyuk részben a fennálló tulajdonviszonyok, birtokviszonyok köre, részben pedig a passzív alany élete, testi épsége, egészsége. E bűncselekmények ugyanis csak személy elleni erőszakkal valósulhatnak meg.

A rablás elkövetési tárgya, sértettje

A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. Az elkövetési tárgy jellemzői megegyeznek a lopás elkövetési tárgyával . A rablást gyakran a lopás erőszakos változatának is nevezik.

A bűncselekmény passzív alanya az a személy, akivel szemben az elkövető erőszakot, minősített fenyegetést alkalmaz, illetve akit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez a dolog elvételének érdekében. Az erőszak és a fenyegetés alkalmazása esetén a passzív alany és a sértett, akinél adott esetben a dolog elvételével kapcsolatos kár keletkezik, elválhat egymástól.

A rablási erőszak

Az erőszak fizikai ráhatás, amely a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Rablási erőszak esetén annak a sértett akaratát meg kell tudnia törni, azaz akaratot bénító mértékűnek kell lennie. Az erőszak alkalmazásával jellegéből adódóan szükségszerűen együtt jár a sértett testének érintése. Amennyiben az erőszak keretében tanúsított magatartás könnyű testi sértést okoz, azt halmazatban az erőszak akaratot bénító jellege miatt megállapítani nem lehet. A rablási erőszak mértékéből adódóan a 8 napon belül gyógyuló sérülés vagy betegség által megvalósuló könnyű testi sértés a rablási erőszakba beleolvad. Ha azonban a sérülés vagy betegség meghaladja a 8 napot, úgy ennek megfelelően a súlyos testi sértés már halmazatot képez a rablással. A rablási erőszak akaratot bénító jellegéhez azonban a sértett halálának bekövetkezte már nem tartozhat hozzá. Így, ha az elkövető oly mértékben bántalmazta a sértettet – például karját kitörve kezét-lábát hátrakötözi, száját erőteljesen betömi, majd magára hagyja -, hogy az ebbe belehalt, és az elkövető a lehetséges következménybe belenyugodott, nem rablást, hanem nyereségvágyból elkövetett emberölést valósít meg .

Az erőszak e cselekmény kapcsán mindig személy ellen irányul. A dolog ellen irányuló erőszak csak abban az esetben alapozhat meg rablást, ha áttevődik a sértettre, például ha az elkövető az útjában lévő asztalt vagy szekrényt löki úgy fel, hogy az a sértettre esik, megakadályozva ezzel további védekező magatartását.

A minősített fenyegetés

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés célja a passzív alany akaratának megtörése, és ezzel a bűncselekmény elkövetésének lehetővé tétele. A fenyegetésnek élet vagy testi épség ellen kell irányulnia és közvetlennek kell lennie. Rablás esetében, ha a dolog tulajdonosához érzelmileg közel álló személlyel szemben történik a testi épség elleni fenyegetés – vagy akár az erőszak – alkalmazása, akkor ez alkalmas lesz arra, hogy a tulajdonos a dolog elvételét ne akadályozza meg. A közvetlenségből adódóan azonban feltétel, hogy a fenyegetés olyan személy ellen irányuljon, aki a helyszínen jelen van, vagy technikai eszközök – például telefon – segítségével a sértett meggyőződhet arról, hogy a kilátásba helyezett fenyegetés valós és azonnali bekövetkezése alapos okkal feltételezhető. Ha ugyanis az elkövetők által kilátásba helyezett személy elleni fenyegetés megtörténte hosszabb idő múlva várható, mert az elkövetők több órát vagy több napot adnak a sértettnek követésük teljesítésére, nem rablás, hanem zsarolás áll fenn. Ugyancsak ez utóbbi cselekményért felel az elkövető, ha – a kilátásba helyezett veszély mértékétől vagy az adott tárgy értékétől függetlenül – fenyegetése nem személy, hanem dolog ellen irányul, például lakásának akár azonnali felgyújtásával fenyegetik meg a sértettet.

Az elkövető és a sértett személyének vizsgálata

Az akaratot bénító erőszak és a minősített fenyegetés megítélésénél mindig irányadó az elkövető és a sértett életkora, testfelépítése, fizikai erőnléte, az elkövetők és a sértettek száma, az elkövetés helyszíne és annak egyéb körülményei. A bíróság ugyanis ezek figyelembevételével az egyik ügyben megállapíthatja csekély szintű bántalmazás esetén az erőszak akaratot bénító jellegét úgy, hogy másik ügyben, más személyi körben nem tartaná azt elegendőnek. Így két fiatal, erős férfi esetén, ha egyikőjük a másikat délután az utcán pénztárcája elvétele érdekében a pihenőpadra löki, az erőszak akaratot bénító jellege elmarad. Ha azonban ugyanez a fiatal elkövető éjszaka egy tanyán az idős, beteg és gyenge sértettel szemben alkalmaz ily csekély mértékű erőszakot – őt az ágyra löki -, megállapítható az akaratot bénító jelleg.

A rablás befejezettsége

A dolog elvétele az erőszak és minősített fenyegetés hatására válik lehetségessé, de a bűncselekmény csak az elvétel eredményes megtörténtével lesz befejezett. Az elvétel tartalmilag megegyezik a lopásnál leírtakkal, azonban ennek minősül tényleges megvalósulási formáját tekintve az is, amikor nem az elkövető emeli el az idegen dolgot, hanem a sértett maga adja át azt.

Az öntudatlan állapotba helyezés

Abban az esetben is rablás valósul meg, ha az elkövető nem erőszakot vagy minősített fenyegetést alkalmaz, hanem a sértettet öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Öntudatlan állapot esetén a passzív alany felismerési képessége hiányzik. Belső pszichés akadálynál fogva nem észleli a vele szemben zajló elkövetési magatartást. Az öntudatlan állapotba helyezés megvalósulhat a sértett elaltatásával vagy elbódításával. Ezekben az esetekben feltétel, hogy a sértett számára ne legyen ismert az a tény, hogy altatót vagy számára ártalmas szert töltött az elkövető a sörébe, vagy hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítse az üveg ital elfogyasztására. Abban az esetben ugyanis, ha a sértett maga is “aktívan” részt vesz a lerészegedés folyamatában, akkor – ha a mértéktelen ivásra őt az elkövető már az elvételi lehetőség megteremtésének célzatával ösztönözte – nem rablásért, hanem a kifosztás első fordulatáért vonják majd felelősségre a tettest. Ha az elkövetőben már az italozás előtt vagy alatt felmerül az eltulajdonítás célzata, azonban közrehatása a sértett öntudatlan állapotba kerülését eredményező italfogyasztás kapcsán az ösztönző hatást nem éri el, mert a sértett saját elhatározásából fogyasztott alkoholt – mely elhatározást az elkövető legfeljebb megerősítette, de nem ő váltotta ki -, rablás és kifosztás helyett már “csak” lopás valósul meg .

A védekezésre képtelen állapotba helyezés

A védekezésre képtelen állapot során a sértett felismerési képessége ugyan megvan, de akarati képessége hiányzik: felismeri a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, azonban külső fizikai vagy biológiai okok folytán annak elhárítására nem képes. Ezen okokat azonban az elkövetőnek kell előidéznie. Ennek minősül, ha a sértettet az ágyneműtartóba zárják, ha megakadályozzák a konyhából való kijutását, vagy ha az erősen csökkentlátó személy szemüvegét elveszik.

Ha a sértettet leütik, megverik vagy megkötözik, és ennek eredményeképpen kerül öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba nem e fordulat, hanem az erőszak és fenyegetés alkalmazása miatt ítélik el. Az elkövető célja ezen állapotok előidézésével a dologelvétel lehetővé tétele. Ezért a rablás e fordulatánál a passzív alany és a sértett személye azonos.

A rablás elkövetője

A rablás bármelyik elkövetési magatartása is valósul meg, a bűncselekmény elkövetője a tulajdonoson kívül bárki lehet. Társtettesség esetén az első fordulatok vonatkozásában nem feltétel, hogy mindkét elkövető a szándékegység megléte mellett valamennyi elkövetési magatartást tanúsítsa. Elegendő, ha az egyik tettes megüti a sértettet, a másik pedig elveszi a dolgát, de az is felel a cselekményért, aki – ugyan szótlanul állva -, de végignézi és hallgatja, ahogy társa megfenyegeti a sértettet; e látható egyetértés a sértett számára az elkövető fenyegető jelenlétével párosul, s így alkalmas ellenállásának leküzdésére (a sértettnek nincs kitől segítséget kérnie, hisz az elkövető a sértett érdekében nem avatkozik közbe, nem tesz semmit, tehát a fenyegető pártján áll; ezzel együtt az ellenállás még reménytelenebb, hiszen így már nem egy, hanem két személy jelenik meg támadóként a sértett tudatában).

A kétszeres célzat szerepe rablás esetén

A bűncselekmény kétszeres célzatú, amennyiben az elkövető azért alkalmazza az erőszakot, a minősített fenyegetést, az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezést, mert el akarja venni a dolgot és azért akarja a dolgot elvenni, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Amennyiben az erőszak, fenyegetés alkalmazására nem ezen okból, hanem más célból és feltételek mellett kerül sor, nem valósulhat meg rablás. Abban az esetben, ha az elkövető a közösülés végrehajtása érdekében bántalmazza a sértettet, és a cselekmény befejeztét követően észleli, hogy a még mindig az előzőek hatása alatt álló sértett nyakában aranylánc van és eltulajdonítási célzattal ekkor veszi el azt, nem rablás, hanem a kifosztás második fordulata valósul meg a szexuális erőszakkal halmazatban. Ha azonban a közösülés végrehajtása során észleli a láncot, és azt már a cselekmény végrehajtása közben megpróbálja a sértett nyakából kiszakítani, de a sértett védekezése miatt nem jár eredménnyel, és így már nem csak a közösülés, hanem a lánc eltulajdonítása érdekében is bántalmazza a sértettet, a szexuális erőszak mellett a kétszeres célzat miatt rablásért is felel. (Megint más lesz a cselekmény megítélése, ha a szexuális erőszakot követően az elkövető a helyszínt elhagyja, majd később visszatérve észleli, hogy a sértett még mindig az általa alkalmazott erőszak hatása alatt, eszméletlen állapotban fekszik, és ekkor veszi észre a sértett aranyláncát, amelyet eltulajdonítási céllal elvisz. Ekkor rablás és kifosztás helyett lopásért fog felelni.)

A rablás speciális alakzatai, esetei

Rablásnak minősül az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést . A rablás ezen eseténél a cselekmény az erőszak és a fenyegetés alkalmazásával válik befejezetté.

A tetten ért tolvaj fogalma

A tetten ért tolvaj speciális bűncselekményi alanyt jelent. A lopási cselekmény elkövetése alatt, az elvétel során, illetve az elvétel befejezte után közvetlenül, az elvitel során felfedezett elkövető valósíthatja csak meg a cselekményt. A gyakorlat azonban e kategóriába sorolja azt az elkövetőt is, akit a bűncselekmény helyszínétől folyamatosan üldöznek.

A tetten ért tolvaj által alkalmazott elkövetési magatartás

A tetten ért tolvaj akaratot bénító erőszakot vagy minősített fenyegetést alkalmaz a dolog megtartása érdekében. A célzat nagyon fontos elhatárolási szempont. Meglétére lehet következtetni akkor, ha az elkövető ragaszkodik a nála lévő dolgokhoz, azokat megpróbálja magánál tartani, és ennek érdekében üti meg az őt leleplező sértettet. Abban az esetben azonban, ha a tolvaj az értékeket hátrahagyva menekül, és ennek során alkalmazza az erőszakot, nem valósul meg rablás (ehelyett a lopás a testi sértési cselekménnyel kerül halmazatba).

A szándékra való következtetésnél jelentősége van az eltulajdonítani kívánt dolog jellegének és annak, hogy az a tetten érés pillanatában hol található. Így, ha az elkövető a dolgot kabátja belső zsebébe rejtve próbált távozni, amikor elkapták, akkor önmagában az a tény, hogy a dolgot zsebeiből nem veszi elő, hanem igyekszik kiszabadulni az őt visszatartók közül, nem alapozza meg a dolog megtartására mutató szándékot.

A lopás és erőszak időbeni elválása

Az erőszakos fenyegetés alkalmazása térben és időben eltávolodhat a lopás elkövetésétől. Rablásnak minősül, ha

  1. a tulajdonos lakásába benyitva rajtakapja a tolvajt, amint az értékeket szedi össze, és bár megpróbálja visszatartani, a tolvaj a már összeszedett értékekkel úgy hagyja el a lakást, hogy lefejeli a tulajdonost (“elvétel során”);
  2. a tulajdonos már a lakása előtt, a lépcsőházban találkozik szembe az épp távozni készülő tolvajjal, aki az összegyűjtött dolgok megtartása érdekében lelöki a lépcsőn az őt számon kérő, visszatartani szándékozó tulajdonost (“elvétel után, elvitel során”);
  3. az éppen a lépcsőházba érkező sértett tanúja lesz, amint az elkövető távozik a sértett lakásából, a lépcsőházi sötétben félve azonban nem tesz semmit, hanem folyamatosan követi a tolvajt, aki 20 perc múlva a város másik kerületében kíván taxiba ülni. A sértett – megijedve értékei végleges elvesztésétől – ekkor próbálja meg visszavenni azokat, és számon kérni az elkövetőn cselekedetét, aki azonban a dolog megtartása érdekében fellöki, majd megrugdossa a sértettet (“folyamatos üldözés”).

A rablás súlyosabban büntetendő esetei

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a rablást

  1. fegyveresen,
  2. felfegyverkezve,
  3. csoportosan,
  4. bűnszövetségben,
  5. jelentős értékre,
  6. hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy ellen hivatalos eljárása alatt, illetve feladatának teljesítése során, vagy
  7. a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

valósítják meg .

Felfegyverkezve követi el a rablást, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál . Ez esetben nem feltétele a súlyosabb minősítésnek az eszköz használata.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt az, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert

vagy robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el . Bűnszövetségben valósul meg a cselekmény, ha két vagy több elkövető bűncselekményeket szervezetten valósít meg, vagy ebben megállapodik és ez alapján legalább egy rablási cselekmény elkövetését meg is kísérlik, nem jön azonban létre bűnszervezet . A csoportos elkövetés feltétele, hogy abban legalább három személy vegyen részt .Új minősítő körülmény az új Btk.-ban 2013. július 1-jétől, ha a rablást elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy ellen követik el. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett, gyakran igen erőszakos támadásokkal szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős” személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania. A minősített eset megállapításához annak bizonyítására is szükség van, hogy a megtámadott idős vagy fogyatékkal élő személy emiatt a tulajdonsága miatt a bűncselekmény kivédésére csak korlátozottan lehetett képes.

A bűncselekménynek nincs szabálysértési alakzata, tehát bármilyen kis értékre történő tényállásszerű elkövetés megalapozza a rablás megállapíthatóságát. Ha azonban a rablás jelentős értékre, különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (tehát, ötmillió, vagy ötvenmillió forintnál magasabb összegre) követik el, a cselekmény súlyosabban minősül

A fent ismertetett minősítő körülmények bizonyos kombinált megvalósulása esetén a rablás még súlyosabban büntetendő §.

Hivatalos, külföldi hivatalos és közfeladatot ellátó személy

A hivatalos és a közfeladatot ellátó, valamint a külföldi hivatalos személy fogalmát a Büntető Törvénykönyv az értelmező rendelkezések között határozza meg. Hivatalos személynek minősül például a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a bíró, az ügyész, a helyi önkormányzati testület tagja, míg közfeladatot ellátó személy a postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy, a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája, bizonyos esetekben az egészségügyi dolgozó, a pedagógus, a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, stb . A külföldi hivatalos személy körébe tartozik például a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy .

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Vagyon_elleni_buncselekmenyek20091202.html?ugy=rablas.html#paragr3

Reklámok
Categories: Jog

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s