Orgazdaság

Aki

  1. költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
  2. jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
  3. lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot

vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot valósít meg .

Az orgazdaság jogi tárgya kettős; egyrészt támadja a fönnálló tulajdon-, illetve vagyoni viszonyokat azáltal, hogy az alapbűncselekmény elkövetésével bekövetkezett jogsértést fenntartja vagy véglegesíti. Másodsorban az igazságszolgáltatás hatékony működését is veszélyezteti, hisz az elkövetők a gyakorlatban sokszor az orgazda megrendelésének megfelelően teljesítenek.

Az orgazdaság elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgya olyan dolog, mely jellemzőiben megegyezik a lopásnál leírtakkal vagy csempészet tárgya lehet azzal, hogy bizonyos esetekben (csalás, zsarolás, stb.) lehet ingatlan dolog is. Ugyanakkor viszont a saját dolog, még ha tolvajtól is vásárolja vissza a tulajdonosa, nem lehet az orgazdaság tárgya. A dolognak a törvényben felsorolt bűncselekményből kell származnia. Ha a dolog a felsoroltakon kívül más bűncselekményből származik, például emberölésből ered, nem áll fenn az orgazdaság. Ebben az esetben más bűncselekmény – például bűnpártolás – valósulhat meg. Nincs jelentősége annak, hogy az alapbűncselekmény elkövetője büntethető-e, például gyermekkorú vagy beszámítási képességgel nem rendelkező személy.

Az orgazdaság elkövetési magatartása

A bűncselekmény elkövetési magatartása az alapbűncselekményből származó dolog megszerzése, elrejtése vagy a dolog elidegenítésében való közreműködés.

A megszerzés az adott dolog ellenérték fejében történő birtokba vételét jelenti. Ajándékozás esetén, ha az ajándékba kapott dologról a megajándékozott tudja, hogy bűncselekményből származik, a haszonszerzési cél függvényében megvalósíthatja az orgazdaság e fordulatát. Általában az orgazda csekélyebb összegért átveszi a lopott dolgot, majd utóbb drágábban értékesíti. Nem szakítja meg a láncolatot és felöleli a bűncselekményt, ha az orgazda egy másik orgazdától veszi át a dolgot.

Az elrejtés elsősorban az alapbűncselekmény elkövetőjének érdekeit szolgálja. Jelentheti a dolog nála való vagy általa történő elhelyezését csakúgy, mint ezzel összefüggésben a dolog hollétére vonatkozó ismereteinek akár a hatóság, akár más személy, akár a jogosult előli eltitkolását. Fontos, hogy a haszonszerzési célzat ekkor is fennálljon.

Az elidegenítésben közreműködés során az elkövető akár tevőlegesen, akár közvetítői szerepben részt vesz a dolog értékesítésében. Itt is feltétel, hogy az elkövetőt a haszon lehetősége ösztönözze.

Befejezettség, szándékosság

A bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válik. Nem feltétel tehát, hogy az orgazdánál a célzat valódi vagyoni hasznot eredményezzen.

A bűncselekmény csak szándékosan, a vagyoni haszon célzata mellett valósulhat meg. Az elkövető tudata át kell, hogy fogja a dolog bűncselekményből származó jellegét, azt, hogy tevékenységével az alapbűncselekmény elkövetőjét segíti, és hogy ez a tevékenység számára vagyoni hasznot hozhat, amit az elkövető kíván is.

Abban az esetben, ha a bűncselekmény tettese nem tudja, de gyaníthatja – illetve ha a gyanúra semmilyen jel nem utalt és az elkövetőben a tőle elvárható figyelmet és körültekintést tanúsítva sem merülhetett fel a dolog bűnös eredetének lehetősége -, hogy a dolog bűncselekményből származik, az orgazdaság nem valósul meg.

A bűncselekményből származóság tényét gyaníthatja az elkövető akkor, ha az eladó személye, ruházata, az eladott tárgy jellege, az eladás körülményei, különösen annak helyszíne, illetve a dolog ára szembetűnően eltér a szokásostól. Így különösen a feltűnően alacsony vételár ébreszthet kétségeket a dolog megszerzőjében.

Az orgazdaság súlyosabban minősülő esetei

A bűncselekmény részben az elkövetési tárgy értékéhez igazodva, részben annak speciális tulajdonságára figyelemmel – védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, műemlék, régészeti lelőhely vagy régészeti lelet, vagy a nemesfém -, valamint az elkövetések jövedelemszerző jellegére alapozva – üzletszerű elkövetés – minősül súlyosabban.

Az értékhatárok vonatkozásában a lopásnál leírtak az irányadóak.

Elhatárolás

A gyakorlatban az orgazdaságot a bűnpártolástól, illetve annak harmadik fordulatától nehéz elhatárolni . A tárgyi bűnpártolás lényege, hogy a bűncselekmény elkövetője anélkül, hogy az alapbűncselekmény elkövetőjével előzetesen megállapodott volna, segítséget nyújt a bűncselekményből származó előny biztosításában. E segítségnyújtás konkrét esetben például a dolog értékesítésének megszervezését vagy az abban való aktív részvételt jelenti, de a minősített eset kivételével haszonszerzési célzat nélkül .

A bíróság az alapján állapítja meg, hogy orgazdaság vagy bűnpártolás valósult-e meg, hogy melyik az az alapcselekmény, amelyből a dolog származik; hogy az elkövető az alapbűncselekmény elkövetőjével előzetesen megállapodott-e; illetve hogy kinek az érdekében, milyen célzat alapján jár el. Bűnpártolás esetén ugyanis bármely alapbűncselekményből származó dologra történhet az elkövetés, azonban a haszonszerzési célzat alapesetben nem feltétel, és kizárt az előzetes megállapodás is. Az orgazdaság pedig csak a tényállásban megjelölt bűncselekményekhez kötötten, haszonszerzési célzat megléte esetén – akár az előzetes megállapodás mellett – állapítható meg.

Így, ha haszonszerzési célzattal a rablásból származó dolog eladásában segít az elkövető, akkor orgazdaságot, míg nyereségvágyból elkövetett emberölésből származó dolog esetén a bűnpártolás minősített esetét fogja megvalósítani.

Az orgazdaságnak szabálysértési alakzata is van. Ha az az érték, amelyre az orgazdaságot elkövették, nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel .

Magánindítvány, tevékeny megbánás

Speciális szabály, hogy ha az orgazdaság elkövetője a sértett hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka . Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az orgazdaság elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette .

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Vagyon_elleni_buncselekmenyek20091202.html?ugy=orgazdasag.html#paragr2

Advertisements
Categories: Jog

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s