Sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés

Mostanában gyakran találkozunk a hírekben olyan bűncselekményekkel, melyek az idegen vagyon kezelésével állnak összefüggésben.

Ezek az alábbiak:

–         Sikkasztás

–         Hűtlen kezelés

–         Hanyag kezelés

Mindhárom bűncselekmény törvényi tényállását a Btk-ban a XXXVI. Fejezetben a vagyon elleni bűncselekmények között találjuk meg (itt kapott helyet továbbá pl.: a lopás, a csalás és az orgazdaság is).

Sikkasztás

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

 

Amikor erre a bűncselekményre gondolok, mindig eszembe jut egy jelenet a Harlemi éjszakák című filmből.

Dióhéjban arról van szó, hogy a szórakoztatóipar működtetői számon kérik a „lányok felvigyázásával megbízott” hölgyet, hogy az ilyen módon keletkezett bevételben hiány mutatkozik.

Erre a hölgy kifakadva kéri ki magának a gyanúsítást, mely szerint ő „sikított” és ököllel kíván elégtételt venni a vádlóján.

Később ellövik a kislábúját, és mindenki mindenkit biztosít el nem múló szeretetéről, de ez már egy másik történet.

A filmbéli szituációt elemezve és összevetve a sikkasztás magyarországi szabályozásával, a következőt láthatjuk:

Vera (így hívták a filmbéli madame-ot) tehát megbízást kapott, hogy vigye a közös üzletüknek ezt az ágát és kezelje az abból befolyó bevételt, tehát a rábízás megvan (bár ez inkább lehetne hűtlen kezelés, – részleteiről később – ezért mondjuk azt, hogy csak a pénzt bízták rá, nem az egész üzletág felügyeletét. Egyébként sem tudom, hogy mit kiabált volna „sikítás” helyett, mondjuk: Te azzal gyanúsítasz, hogy „hűsölök”?).

A második kérdés- ebben állt közöttük a vita-, hogy mi lehet az oka annak, hogy hiány van a bevételben.

Amennyiben sikerül bebizonyítani, hogy eltulajdonította (mint a lopásnál, csak ott senki nem bízta rá a tolvajra az idegen dolgot, hanem elveszi tulajdonszerzési szándékkal), akkor „megáll a bűncselekmény.

Ezt a bűncselekményfajtát csak szándékosan – egyenes szándékkal, melynek a tulajdonszerzés a célja – lehet elkövetni, így a vádlónak (ha nem a filmbéli főmaffiózóról beszélünk, akkor az ügyészségnek) nem elég azt bizonyítani, hogy nincs meg a rábízott idegen dolog, hanem azt is, hogy azt az eltulajdonítás szándékával (most jön a másik fontos fogalom) jogtalanul tartja magánál.

Ez idáig elég egyértelmű, de van a tényállásnak másik fordulata, amely már sokkal rejtélyesebb, az pedig a „sajátjaként rendelkezik” megfogalmazás.

Hogy érthetőbb legyen, mondok egy konkrét példát, amely az egyik ügyfelemmel esett meg.

Az volt, hogy egy munkahelyen dolgozó személyeket vádoltak különböző súlyú bűncselekményekkel, melyek között szerepelt egy rendbeli sikkasztás vétsége is (az idegen dolog értéke kisebb volt).

Ez a vádpont konkrétan abban állt, hogy a vádlott –mint vezető – kollégájának otthoni televíziója elromlott és anélkül, hogy a tulajdonostól erre engedélyt kért volna (tehát jogtalanul) rövid időre kölcsönadta, hogy legyen mit néznie a családnak. Tehát azt csinálta a tv-vel, amit az ember a sajátjával is szokott.

A rendelkezési jog egy polgári jogi kifejezés, ami a tulajdonost megillető jogosítványokat foglalja magában. A televízió kölcsönadása (mint a rendelkezési jog része) a tulajdonost illeti meg.

Ebből a példából az is látszik, hogy a sikkasztás elkövetője nem lehet bárki, csak az a személy, akire az idegen dolgot rábízták.

Van még két fontos szabály:

Az egyik, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is -, ha a sikkasztás elkövetője a cselekményt – mielőtt felfedezték volna – a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében.

A másik pedig hogy a személyi vagyont károsító sikkasztás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.

Hűtlen kezelés

376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

 

Ez a bűncselekmény a politikai közéletben talán leggyakrabban előforduló, a híreket rendre megtöltő gyanú.

Természetesen a hűtlen kezelést bárki, – akit idegen vagyon kezelésével bíznak meg – tehát nem csak politikus követheti el, de az valljuk be sokkal izgalmasabb.

Ez a bűncselekmény sajnos mélyen gyökerezik a kultúránkban (a nyomtató lónak ugye nem lehet bekötni a száját), és ezen nem sokat segített előző rendszerünk sem, ami a köz-és magántulajdon teljes tiszteletlenségét hozta magával.

Egy régi mondás szerint „ami közös, az az enyém, ami meg az enyém, ahhoz senkinek semmi köze”.

Ez a tényállás elsőre abban különbözik a sikkasztástól, hogy nem „dologról”, hanem „vagyonról” van szó. Ez tehát nem csak egy dolog – ami ingóságként értelmezendő a sikkasztásnál -, hanem annál sokkal több. Vagyon alatt általában ingó- és ingatlan dolgot, illetve vagyoni értékű jogokat is érteni kell.

Jól látható, hogy ilyen esettel általában a „hétköznapi ember” nem szokott találkozni. Tipikus eset, hogy míg a sikkasztásnál leggyakrabban a raktárost, vagy a szerelőt – aki elvitte a fúrógépet – szoktak meggyanúsítani, addig a hűtlen kezelés elkövetője a főnök. Ez az oka többek között, hogy ennyire érdekesek az ezzel kapcsolatos hírek, érkezzenek azok a gazdaság, vagy a politikai közélet irányából.

Itt tartom fontosnak megemlíteni egy társasjátékunkat a „feljelentősdit”.

Ahogyan a Tanú című filmben is elhangzik: „nagyon komoly névtelen feljelentés érkezett a feketevágásról, géppel volt írva!”

Kedvelt eszköze a gazdasági és politikai versenytársaknak/ellenfeleknek, az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos feljelentés.

Gondoljuk el, hogy milyen nehézségeket okoz a nyomozóhatóságoknak, hogy a megbízottnak egy bonyolult, összetett gazdasági folyamatokat tartalmazó vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségszegését – ami ugye szándékos és a célja ráadásul a vagyoni hátrány okozása – bizonyítsák.

Ezt követően érkezünk el egy következő fontos fogalomhoz, a „megbízással kapcsolatos kötelezettségszegéshez”.

Ennek a tartalmát egy polgári jogi szabály tölti ki, amit a Ptk. megbízási jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezései között (474.§-485.§) találunk meg. Ilyenek lehetnek a példa kedvéért a vagyon őrzése, állagmegóvása, gyarapítása, tulajdonos érdekei szerinti intézkedések meghozatala, utasításainak megtartása, stb.

Ebből a felsorolásból is látszik, hogy meglehetősen nehéz lehet a bizonyítása például annak, hogy a megbízott vagyonkezelő intézkedése (döntése pl.: eladják-e azt az önkormányzati/állami ingatlant) a tulajdonos érdekei szerinti volt, vagy sem.

Végül pedig még azt is bizonyítania kell a nyomozóhatóságnak, hogy vagyoni hátrányt okozott a vagyonkezelő szándékos kötelezettségszegése.

Mi történik akkor, ha egy állami vezető olcsón, esetleg ingyen ad ingatlant, vagy adókedvezményt egy beruházónak, aki cserében munkahelyeket teremt és fejleszt? Ez jó üzlet, vagy vagyoni hátrányt okozó kötelezettségszegés?

Egy másik példával élve, hogyan nevezzük azt az ügyvezetőt, aki a tulajdonosok nyomásának megfelelve kockázatos üzletbe fog? Gondolom, hogy attól függ, bejött-e a húzása, vagy sem. Ha igen, akkor remek üzletember, ha nem, akkor hazárdőr.

Hanyag kezelés

377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Ez az eset tehát nagyjából a hűtlen kezelés gondatlan alakzata, de azért mégsem teljesen.

A szándékon túl, fontos különbség az, hogy a hanyag kezelésnél a vagyon kezelése nem egyszerű megbízáson, hanem törvényen alapul.

Ennek megítélésén – tehát azon, hogy ezt a kitételt mennyire tágan kel értelmezni – hosszas vita volt és a bírói gyakorlat is megosztottá vált, ezért a ezt a kérdést a 4/2003. sz. Büntető jogegységi határozat rendezte az alábbiak szerint:

„A Btk. 320.§-a (1) bekezdésében meghatározott hanyag kezelés vétsége akkor állapítható meg, ha – a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett – az idegen vagyon kezelésére, vagy felügyeletére vonatkozó megbízás közvetlenül törvényen alapul, annak tartalmát, az abból eredő kötelmeket maga a törvény határozza meg.

Tehát a Legfelsőbb Bíróság (ma: Kúria) a jogszabályban írt „törvényen alapul” megfogalmazást megszorítóan értelmezte és kizárólag abban az esetben tartja megállapíthatónak – a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett – ezt a bűncselekményt, ha az alábbi feltételek is megvalósulnak:

 

–         a megbízás közvetlenül törvényen (tehát nem egy abból levezetett rendeleten, vagy utasításon) alapul,

–         és annak tartamát és a megbízott kötelességeit is maga a törvény határozza meg.

Ebből adódóan a hanyag kezelés elég ritkán előforduló bűncselekmény ma a gyakorlatban.

Egy régi – sok bölcsességet tartalmazó – viccet osztanék meg itt a végén a témával összefüggésben, ami jól illusztrálja a probléma társadalmi begyökerezettségét:

A gróf meghívja a barátját vacsorára, aki észreveszi, hogy a lakáj egy ezüstkanalat ellop. Szóvá is teszi a házigazdának az esetet, aki így válaszol:

– Tudom, hogy lopja az ezüstöt.

– Akkor miért nem rúgod ki?

– Bele van kalkulálva a fizetésébe.

 

sk

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s