Okirat

Okirat

 

 

Egy kedves ismerősöm mesélte a minap, hogy egy kedves ismerősét (kedves ismerősök, ha találkoznak) biztosítási káresemény érte (beázott, leégett, megsérült, nem tudom) és a biztosító társaság most azzal szórakoztatja, hogy a sok évvel ezelőtti aláírása nem olyan, mint a mostani. Nem elég nekik a személyi igazolvány (lakcímkártyával és újraoltásival kiegészítve) és a kisdobos becsületszó, közjegyzőt akarnak, meg aláírási címpéldányt, meg anyjanevét két példányban.

 

Túl azon, hogy mit s gondolok az ilyen magatartásról, remek apropóul szolgál az eset, hogy megnézzük, milyen bizonyító erővel rendelkezhet egy okirat.

 

A történetben a viccesnek szánt közbeszúrásokon kívül is többféle bizonyító erővel rendelkező okirat is szerepel.

Nézzük meg ezeket sorjában:

 

–          A biztosító és a kedves ismerős kedves ismerőse (továbbiakban: ismerős) között létrejött szerződés: TELJES BIZONYÍTÓEREJŰ MAGÁNOLKIRAT

–          Az ismerős írásban bejelenti a káreseményt: EGYSZERŰ MAGÁNOKIRAT

–          Személyi igazolvány: KÖZOKIRAT

–          Közjegyzői aláírási címpéldány: KÖZOKIRAT

 

Az okiratok bizonyító erejével kapcsolatosan a Polgári perrendtartásban találjuk meg a szabályt a 195-196.§-ban.  A közokirat- mint legerősebb bizonyító erővel bíró irat- olyan irat (papír alapú, vagy elektronikus) melyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

Ez tehát azt jelenti, hogy teljesen bizonyítja az intézkedést,határozatot, adatok és tények valódiságát.

A közokirattal szemben csak nagyon szűk körben van bizonyításra lehetőség. Amennyiben sikerül megkérdőjelezni a közokirat valódiságát, úgy az aggályosnak ítélt irat lehet, hamisított, vagy hamis. Érdekes tény, hogy a közokiratok tekintetében, ha eszünkbe jutna megkérdőjelezni, akkor nem az okirat birtokosának kell bizonyítani a valódiságot, hanem nekünk kell bizonyítani a valótlanságát (megfordul a bizonyítási teher). Ez az oka annak , hogy a bankok a hitelfelvételnél közirati (közjegyzőnél készített) formában kérnek bizonyos nyilatkozatokat. Szintén megfordul a bizonyítási teher a tartozáselismerés esetén, ezért ott kellő óvatossággal kell eljárni, de ez egy másik történet.

 

A második szint a teljes bizonyító erejű magánokirat. Erről az alábbit találjuk a Pp-ben:

 

„A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;

b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

d)447 a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

e)448 ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;

f)449 az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.”

 

Tehát, magyarul:

 

A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát bizonyítani kell (tehát nem a valótlanságát) , ha a másik fél (és csak akkor) azt megkérdőjelezi.

 

a.)     sajátkezűleg írjuk, vagyis nem számítógéppel és utána kinyomtatjuk, a végén pedig aláírjuk. Ez az eset meghatalmazásoknál és végrendeleteknél fordul elő gyakran. Fontosnak találom ideszúrni, hogy a végrendelet esetében minden lapot alá kell írni( értelemszerűen, ha több oldalból áll a szöveg, üres lapot, ha nem vagyunk rádió, akkor nem kell aláírni).

b.)    Két tanú az aláírásával igazolja, hogy mi írtuk alá az iratot. Ebben az esetben nem kell tudniuk, hogy milyen tartalmú iratról van szó, de azzal tisztában kell lenniük, be kell tudniuk azonosítani, hogy én írtam alá a saját kezemmel.

c.)     Bíró, vagy közjegyző hitelesíti az aláírásomat. Ehhez talán nem szükséges részletes magyarázat.

d.)    Itt tipikusan a cégjegyzésre jogosult, vagy a képviselő cégszerű aláírásáról van szó. A pecsét mindenek felett!

e.)     Ügyvédi, vagy jogtanácsosi ellenjegyzés, kizárólag olyan okiraton, amit ő készített. Erre a szokásos formula a szerződés alján : az okiratot szerkesztette és ellenjegyezte, dr. Fix Ipszilon. Remélem nem fogja egy kolléga sem leharapni a fejemet, mint a bűvészeknél,ha elárulom a titkot és lerántom a leplet az „ügyvédi papír” sokak által misztifikált bizonyító erejéről. Természetesen vannak bizonyos eljárások (pl.:cégeljárás), ahol az ügyvéd átvállal bizonyos felelősséget az ellenjegyzésével, és egyébként is azt gondolom, hogy az ellenjegyzés sokkal több puszta hitelesítésnél, de itt most a bizonyító erőről diskurálunk.

f.)     A drága elektronikus irat, ami vagy működik, vagy nem, vagy van időbélyegző vagy nincs, vagy meglehet nyitni az e-aktát ,vagy nem, de ez a jövő(sajnos!).

 

Végére marad az egyszerű magánokirat, ami minden okirat, ami nem felel meg a fenti kritériumok valamelyikének.

Esetünkben ilyen lehet a nyomtatvány, amin bejelentjük a káreseményt, az alján meg aláírjuk.

 

Visszatérve történetünkre, én mégiscsak fenntartom a jogot magamnak, hogy felháborodjak a biztosító társaság magatartásán.

Ha az (ismeretlen) ismerős tanácsot kérne tőlem ,én az alábbiakat javasolnám:

 

1.)      Ügyvédi felszólítás a fizetésre, melyben hivatkozunk a tényre, hogy a személyi igazolványunk közokirat.

2.)      Amennyiben már elkészült a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány, akkor valamennyi felmerülő többletköltséget a biztosító fizessen meg.

3.)      Kifizettetni a káreseménytől a kifizetésig járó kamatot( akár késedelmit is).

4.)      Végül- de lehet, hogy ezt már csak a méreg mondatja velem- minden kárt megfizettetni, ami a biztosító jogellenes (tudatos, rosszhiszemű magatartás, Ptk. 4.§ (1) bek.) magatartása következtében keletkezett.

 

Hát,mára ennyi.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s