Rablás

Kirabol

Olvastam egy hír címét, amiben ez állt: „Kirabolták a Vasas játékosait”.

Az írásból aztán kiderül,hogy igazából amíg a sportolók edzésen voltak, addig az „elkövetők” elvitték személyes tárgyaikat, értékeiket az öltözőből.

Nagyon gyakran találkozom ezzel a téves, hibás megfogalmazással (kirabolták az idős asszonyt, amíg a piacon volt, betörők rabolták ki a családot a nyaralásuk alatt, stb.)a híradásokban, úgyhogy most megpróbálom helyretenni a fogalmakat.

A rablás alapeseteit a Btk. 321.§ (1)-(2) bekezdései tartalmazzák:

321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Nos tehát a rablás az,ha:

–          idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól,

–          valaki ellen erőszakot,

–          vagy élet,testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz,

–          illetőleg valakit öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

Ez tehát kevésbé jogászkodva azt jelenti, hogy én azért akarok szándékosan elvenni valamit mástól, ami az övé, hogy az enyém legyen. Ez idáig még lopás is lehetne, de nézzük tovább. Azért, hogy megszerezzem a másét, nem átalkodom olyan eszközökhöz folyamodni, hogy valaki (tehát nem feltétlenül a dolog tulajdonosa, lehet az például a felsége,vagy a gyermeke) ellen erőszakot alkalmazok ,vagy a testi épségét, vagy az életét közvetlenül megfenyegetem( kés a torkához a feleségnek és „add ide a lóvét, vagy kinyírom” felkiáltás, esetleg a jól bevált „nem kapsz mégegy pofont, ha ideadod a láncodat típusú udvarias felkérés).

Ezzel a „verselemzéssel” megvolnánk, most nézzük meg a lopást:

 

Btk.316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

 

Ennek természetesen hosszan sorolható minősített esetei vannak, amik közül csak a „dolog elleni erőszakkal” minősítést emelném ki, de hogy miért az még maradjon meglepetés.

Nos tehát ez a meghatározás (jogász szaknyelven: tényállás- némelyek szerint tényálladék J) a rablás első mondatával lényegében megegyezik.

A két bűntett között az alapvető különbség az erőszakos, közvetlenül valaki személlyel szemben fennálló magatartás.

Érdekes még a rablás (2) bekezdése, amit a szemfüles olvasó már észrevehetett, hogy nem elemeztük ki.

Álljon itt tehát mégegyszer:

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Ilyen módon tehát a tolvajból (akit, mint tudjuk az alkalom szült) kellő akarattal és elszántsággal még lehet rabló is.

Összegezve tehát, ha nem volt otthon senki és közben kirámolták a lakást, akkor dolog elleni erőszakkal (itt a meglepetés) elkövetett lopásnak hívjuk (esetleg betöréses lopásnak), ha otthon volton és ellenünk a tolvaj erőszakot, vagy az élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott azért(!), hogy megtartsa a lopott zsákmányt, akkor pedig rablásról beszélünk.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s