Ajándék

Ajándék

 

Az ajándékozás jogi szabályozását a Ptk. 579.§-582. § -ok tartalmazzák.

 

Az ajándékozás fontos előfeltétele, hogy az egyik szerződő fél a saját vagyona rovására- tehát nem más tulajdonát- ingyenesen juttatja a másik félnek.

Az ingyenesség természetesen nem jelenti azt, hogy az ajándék juttatása ne lehetne valamilyen feltételhez kötve. Ennek kézzelfogható példája lehet a jegyajándék, melynél arra tekintettel adja- természetesen még mindig ingyenesen- az egyik fél a jegyajándékot (pl.:a leendő anyós), hogy létrejön a házasság.

Az, hogy feltevéshez köthető az ajándék, természetesen még nem sérti az ingyenességet, hiszen arról akkor beszélnénk, ha a másik fél is adna valamilyen szolgáltatást (pl.: más valamit, akkor csere, pénzt, ez esetben pedig adásvétel).

 

A Ptk. Fontos feltételként szabja, hogy amennyiben az ajándék tárgya ingatlan, akkor az érvényesség feltétele (érvénytelenségről korábbi bejegyzésemben olvashatsz) az írásbeliség.

 

Az ajándékozónak a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződés megkötése, vagy az ajánlata megtétele után „visszalépjen” a teljesítéstől. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a teljesítés előtt (tehát mielőtt átadná az ajándékot, utána a visszakövetelés jöhet szóba) megtagadhatja azt.

 

Ennek két feltétele együttesen fennálló feltétele van:

 

1.)    Körülményeiben lényeges változás állt be,

2.)    A változás a szerződés megkötését követően következett be.

 

Nem várható el az ajándékozótól, (egy esetleges anyagi, pénzügyi katasztrófa esetén) hogy a saját létfenntartását veszélyeztető esetben is teljesítse a korábban vállalt kötelezettségét.

A törvény külön nevesíti kiemelt lényeges változásként a megajándékozott és az ajándékozó közötti viszonyba bekövetkezett (nyílván negatív) lényeges változást.

Fontos szabály, hogy az ajándékozás megtagadásának feltételeinek meglétét az ajándékozónak kell bizonyítania.

Amennyiben ez a bizonyítás nem sikeres, úgy a teljesítés (az ajándék átadása) nem tagadható meg.

Az ajándékozónak az ajándék lényeges tulajdonságai tekintetében tájékoztatási kötelezettsége van.

A lényeges tulajdonság (ok) meghatározása és az azokról történő tájékoztatás fontossága abban rejlik, hogy a megajándékozott megalapozott (ajándék elfogadó) döntését elősegítse.

Előfordulhat például, hogy az ajándék fenntartásának, üzemeltetésének, stb. olyan jelentősek a költségei, hogy ennek ismeretében a megajándékozott azt nem fogadta volna el(tehát az is feltétel, hogy ezeket a megajándékozott ne ismerje).

Az ajándékozó felel a tájékoztatási kötelezettsége elmaradásából bekövetkező károkért.

Egyebekben az ajándék tulajdonszerződéséből, illetve lényeges tulajdonságának fogyatékosságából eredő, vagy az ajándékozás során beálló károkért az ajándékozó akkor felel, ha szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul járt el és ezt a megajándékozott bizonyítani is tudja.

Van még egy – szerintem elég érdekes- kárfelelősségi szabály:

 

„Ptk.581.§(2)Az ajándékozó az általános szabályok szerint felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.

 

Ez tehát azt jelenti, hogy a Ptk. 339.§ alapján (Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.), az általános kárfelelősségi szabály szerint kell, hogy felelősséget vállaljon az ajándékozó.

 

Az ajándék megtagadásán túl is lehetősége van az ajándékozónk arra, hogy az ajándéka az övé maradjon (visszakerüljön hozzá).

Ez a jogintézmény az ajándék visszakövetelése.

Értelem szerűen az ajándék visszakövetelésének előfeltétele, hogy annak még a visszakövetelés időpontjában meg kell lennie.

Előfordul olyan hiba az ajándékozó részéről, hogy elkezdi fenyegetni az ajándékozottat, hogy majd vissza fogja kérni az ajándékot.

Ahogyan mondani szokták az ajándékozott a „józan paraszti eszével” kitalálja ,hogy ami nincs, azt nem lehet visszakérni- és a vételárat sem költi másra, amit visszalehetne kérni- így gyorsan eladja az ajándékot.

Ezek után nézzük meg tehát a visszakövetelés lehetőségeit:

 

1.)     Az ajándékozó létfenntartása érdekében szüksége van az ajándékra és az ajándék visszakövetelése nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását,

2.)     Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el (követelheti az ajándékot és a helyébe lépett értéket is!)

3.)     ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. (követelheti az ajándékot és a helyébe lépett értéket is!)

 

Bizonyos esetekben azonban nincs helye az ajándék visszakövetelésének:

 

1.)    ha az ajándék, vagy a helyébe lépett érték a visszakövetelés időpontjában már nincs meg,

2.)    vagy ha a sérelmet az ajándékozó megbocsátotta.

 

Érdekesnek mondható szabály, hogy megbocsátásnak minősül az, ha a sérelmet követően az ajándékot megfelelő ok nélkül (tehát nem azért, mert a sérelem következtében kómában volt!) hosszabb ideig nem követelte vissza.

Természetesen annak megállapítása, hogy mit nevezünk „hosszabb időnek” az ügy körülményei és a bírói gyakorlat alapján történik.

 

Végül fontos még azt megemlíteni, hogy a szokásos mértékű ajándék (karácsonyra az X-edik nyakkendő, esetleg szamovár)J visszakövetelésének  nincs helye!

Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ajándéknak lehet illetékvonzata is, melynek részleteire jelen bejegyzésben nem térek ki.

 

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s