Kötelem

Kötelem

Tegnapelőtt egy kicsit felidegesítődtem (ha egyáltalán létezik ilyen magyar szó).

Egy bizonyos kérdésfelvetés kapcsán, az egyébként a megfelelő válasz bölcsességével felkent válaszadó hibázott!

Ez önmagában még nem volna probléma, de a helyes válaszok sem törték meg bátor ellenállását, a tévedése hajóját nem lékelhették meg a tények jéghegyei.(Úgy tűnik, hogy a ma nagyon költői kedvemben vagyok)J

A kérdés az volt, hogy mit nevezünk „kötelem keletkeztető tényállásoknak”?

Ha Te, kedves olvasó jogász vagy, akkor azonnal – ahogyan mondani szokták: álmodból felkeltve is- mondod a „leckét”:

–         szerződések,

–         egyoldalú jognyilatkozatok,

–         jogellenes magatartással (néha jogos) okozott kár,

–         jogalap nélküli gazdagodás,

–         közhatalmi aktusok,

–         egyéb kötelem keletkeztető tényállások.

Amennyiben abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a nem jogászok indokolatlanul nagyszámú halmazában létezel boldog örömmel, úgy szükséges, hogy ezeket a gondolatokat kicsomagoljuk.

Mit is értünk ezek alatt, vagy egyáltalán mi az a kötelem és miért fontos ez nekem amúgy is?

A kötelmeket (a kötelmi jogot általában) gyakran keverik össze a szerződések jogával. Ez egyébként nem pontosan van így.

A példa könnyebb megérthetősége okán idehívok segítségül egy analógiát.

Talán emlékszünk az általános iskolai biológia órákon hallott meghatározásra:

„Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár”

Ez ugye praktikusan azt jelenti, hogy a bogarak halmaza része a rovarok halmazának.

Így van ez a szerződések és a kötelmek összevetésénél is, vagyis minden szerződés kötelem, de nem minden kötelem szerződés.

A kötelemnek azt a halmazt nevezzük, amely magában foglalja a fenti felsorolást, de nézzük meg a fogalmát közelebbről.

A kötelem meghatározott, mellérendelt személyek között fennálló olyan polgári jogviszony, ahol a jogosult követelheti, hogy a kötelezett vagyoni értékű szolgáltatást végezzen.(dr.Jobbágyi Gábor,dr.Fazekas Judit)

A polgári jog két nagy vagyonjogi területe a dologi jog és a kötelmi jog.

A dologi jog (pl.: tulajdonjog), abszolút szerkezetű jogviszony, ami mindenkivel szemben hatályos.

Ezzel szemben a kötelmi jog relatív szerkezetű, tehát csak a feleket jogosítja és kötelezi.

Mondok egy példát:

Ha X és Y adás-vételi szerződést köt az X ingatlanára, úgy az ő közöttük létrejövő szerződés csak kettejüket jogosítja és kötelezi (érdekes megjegyezni, hogy mindketten jogosultak és kötelezettek egyaránt, hiszen A jogosultja a vételárnak, de kötelezettje az ingatlan „átadásának” és fordítva).

Ezek után a szerződés alapján bejegyzik Y tulajdonjogát (dologi jog!) a földhivatalnál. Ezek után Y tulajdonjoga, mint abszolút jog, mindenkivel szemben hatályos, ő a tulajdonával szemben mindenki jogosulatlan behatását kizárhatja.

A kötelmek további jellemzői azon túl, hogy meghatározott személyek között áll fenn:

–         tárgya a szolgáltatás, melynek valamilyen vagyoni értéke van,

–         a vonatkozó szabályok általában diszpozitív (megengedő) jellegűek,

–         a felek mellérendeltek, tehát egyenjogúak,

–         a jogosult javára igényt keletkeztet.

Most, hogy már tisztában vagyunk azzal, hogy mi is a kötelem , nézzük meg tehát részletesebben, hogy milyen jogi „eseményekből” keletkezik a kötelem.

1.)Szerződések

Ez egy egybehangzó akaratnyilatkozat, melyet a felek valamilyen joghatás kiváltása (pl.:a fentebb említett ingatlan adás-vétele) miatt tesznek. Egyébként a szerződés létrejöhet szóban, írásban és úgynevezett ráutaló magatartással is.

2.)Egyoldalú jognyilatkozat

Ennél az esetnél arról van szó, hogy nem két (vagy több) személy egybehangzóan nyilatkozik, hanem csak egy személy (saját vagyona terhére), ennek mégis van joghatása.

Erre lehet példa az alapítványrendelés.

Első ránézésre ilyen lehetne az ajándékozás, hiba azonban idesorolni az, hiszen ahhoz szükség van az elfogadásra (ezért is nevezik ajándékozási szerződésnek).

3.) Jogellenes károkozás

Erről és a jogos károkozásról ne írnék részletesen, a témát alaposan körbejárom egy korábbi, „Kártérítő” című bejegyzésemben.

Annyit talán érdemes elmondani, hogy ha valaki jogellenesen kárt okoz, akkor azt köteles (a kivételtől eltekintve) megtéríteni. Ebből a kötelezettségből fakad a kötelem.

4.) Jogalap nélküli gazdagodás

Ptk.361.§

„Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

Természetesen ez a szabály is tartalmaz kivételeket ( sőt még kivételeket a kivétel alól és alkivételt is)J, ettől függetlenül azt érdemes észrevennünk a kötelezettség tekintetében, mint a károkozásnál (a jogszabály is a kártérítés általános szabályaira utal vissza).

5.) Közhatalmi aktusok

Erre egy tipikus példa az, amikor mondjuk egy ingatlanra a szolgalmi jogot nem a felek megállapodása, hanem a hatóság (pl.:helyi polgármesteri hivatal) létesíti.

Attól függetlenül is keletkezik a feleknek kötelezettségük és joguk, hogy ez a szerződéses akaratuktól függetlenül jött létre.

6.) egyéb mód

Azokat a módokat szokás idesorolni, amelyeket jogszabályok (tehát nem a felek, nem is a hatóság) alapján létesítenek kötelmet.

A kötelmi hagyomány példáját találtam erre.

Nagyjából arról van szó, hogy a Ptk.-ban található szabály szerint az örökhagyónak lehetősége van arra, hogy a hagyaték részét képező valamely vagyontárgyat valamely személynek közvetlenül juttatja, így nem minősül öröklésnek.

Mindenképpen szeretnék még röviden szólni a kötelmeknek egy a többitől elkülönült csoportjáról, a természetes kötelmekről.

Ezeknek a kötelmeknek (a többi kötelemtől eltérő módon) az a tulajdonságuk, hogy bírósági úton nem lehet őket érvényesíteni.

Erre egy praktikus példa a kártyaadósság/kártyanyeremény.

Így a végére egészen meg is nyugodtam.:)


Advertisements

2 thoughts on “Kötelem

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s