CSERBENHAGYÁSOS GÁZOLÁS

CSERBENHAGYÁSOS GÁZOLÁS

Elöljáróban jelzem, hogy a jog nem ismeri a cserbenhagyásos gázolás fogalmát!

Ez a kifejezés inkább a köznyelvben terjedt el- talán egy kicsit keveri az esette összefüggő két tényállást- és ez indított arra, hogy kísérletet tegyek ennek a kérdésnek a tisztázására.

Gyakran találkozunk a médiában- sajnálatos módon a közelmúltban megnövekedett számban- a cserbenhagyás, illetve a cserbenhagyásos gázolás kifejezésekkel. Ezen kívül, néha az előbbi kifejezésekkel felcserélve, vagy azokkal párhuzamosan fel-felüti a fejét a segítségnyújtás elmulasztása is. Az alábbi bejegyzésben- a korábbiaktól eltérő módon, olvasói javaslat nyomán:)- röviden, de közérthetően megpróbáljuk megvizsgálni a különbségeket, más szóval élve elhatároljuk a két tényállást egymástól.

I.Cserbenhagyás

„190. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A cserbenhagyást a Btk-n belül a XIII. fejezetben, a „közlekedési bűncselekmények” címszó alatt található. Ha megnézzük a törvény szövegét, abból egyértelműen kiderül, hogy a bűncselekmény aktív alanya, vagyis elkövetője csak olyan személy lehet, aki részt vesz a közlekedésben és ezen belül még a balesetben érintett járművet vezeti.

Ebből az elemzésből egyértelműen látszik, hogy az elkövető nem lehet „akárki”, kizárólag olyan személy lehet, aki a balesetben (tehát balesetnek is kell lennie!) érintett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a baleset bekövetkezéséért is ő a felelős! Amennyiben azonban megállapítást nyer, hogy más bűncselekményért is felelős, akkor természetesen azért is elmarasztalják, akár halmazatban is megállapítható lehet, mondjuk a közlekedési baleset okozásával, vagy az ittas vezetéssel.

Egyéb iránt ennél a bűncselekménynél az „amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg” fordulata alatt a segítségnyújtás elmulasztását érthetjük. Ebből az is következik, hogy a cserbenhagyást – hasonlóan a becsületsértés és a rágalmazás közötti viszonyhoz- csak akkor alkalmazható, ha a segítségnyújtás elmulasztása „nem áll meg”.

Cserbenhagyásról tehát csak akkor beszélhetünk, ha a baleset „hatósugarában” nem volt (de lehetett volna!)sérült személy.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, tehát, ha bizonyítható, hogy gondatlanságból nem vette észre, hogy van e sérült és ment el (nem könnyű bizonyítás), úgy mentesül a felelősségre vonás alól. Itt a felelősséget természetesen nem zárja ki (tehát nem lehet rá hivatkozni), ha a megállási és meggyőződési kötelezettségének ittas állapota miatt nem tett eleget!

Látni kell, hogy az is megvalósítja ezt a bűncselekményt, aki nem áll meg és az is, aki eltávozik a baleset színhelyéről. Mindkét esetben arról kell meggyőződni, hogy került e valaki segítségnyújtást igénylő helyzetbe. A megállási kötelezettséget egyébként a KRESZ írja elő a jármű vezetőjének.

Más a helyzet a „továbbhajtással”. Itt arról van szó, hogy tételezzük fel, hogy baleset érintettjeiként az ütközést követően kipattanunk a kocsiból és a másik autóban- esetleg gyalogosan közlekedő személyt- lévő sérültre rá sem pillantva, kizárólag a saját autónkban bekövetkezett kárt elemezgetve dörgedelmes szitkok után visszaülünk a kocsiba és elrobogunk.

A „sérült”,v agy esetünkben „megsérült” kifejezésnek rendkívül fontos szerepe van. Arról van itt szó, hogy ha egy közlekedési balesetben egyértelműen megállapítható, hogy sérült személy van – mint ahogyan a közelmúltban a kisteherautó vezetője, aki Budapesten elgázolt egy nőt a gyalogosátkelőn- és a sofőr továbbhajt, akkor a súlyosabb bűncselekmény (segítségnyújtás elmulasztása) miatt indul ellene az eljárás. Érdekes, hogy a „tőlünk elvárható segítség” –szemben a segítségnyújtás elmulasztásával- nem tényállási elem.

Figyelemre méltó eleme a tényállásnak a „veszély” fogalma. A Btk. 171.§-ának (segítségnyújtás elmulasztása) indoklásában találjuk meg a definíciót:

„ A veszély olyan helyzet, amikor fennáll az élet, a testi épség, vagy az egészség sérelmének reális veszélye”.

Ezzel a meghatározással aztán kivagyunk a vízből!

A jogszabályhely egyértelműsítése érdekében szükséges néhány idevonatkozó, a bírósági gyakorlatot meghatározó bírósági határozatból „szemezgetnünk

– Nem valósul meg a cserbenhagyás vétsége, ha a közúti baleset során csak kisebb anyagi kár keletkezik, és az utasok vagy kívülállók élete és testi épsége nem kerül közvetlen veszélybe (BH 1987. 262.).

– Az a körülmény, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy az a sértett gyorsan bekövetkező halálát is eredményezi, nem mentesítheti az elkövetőt a segítségnyújtási kötelezettség alól (BH 1984. 428.).

– Nincs helye a cserbenhagyás vétsége miatt a bűnösség megállapításának, ha az elkövető a parkolóhelyen álló olyan járműnek ütközik, amelynek hatókörében nincs személy (BH 1989. 387. A két bűncselekményt alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy van e baleset és annak a helyszíne! Amíg a cserbenhagyásnál mindig van baleset, addig a segítségnyújtás elmulasztásánál nem feltétlenül.

II.Segítségnyújtás elmulasztása

„172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.”

Ez a bűncselekmény a Btk. XII. fejezetében, a „személy elleni bűncselekmények” címszó alatt található.

Éles szemmel észrevehettük, hogy itt hiányzik az az elem, hogy nem lehet akárki az elkövető. Az a rossz hírem, hogy ezt a bűncselekményt bárki elkövetheti, tehát nem csak a balesettel érintett jármű vezetője, hanem annak utasa, vagy akár egy járókelő is.

Az első kérdés, hogy mit is értünk az alatt, hogy „tőle elvárható”? A jogszabály nem várja el tőlünk, hogy zsebünkből defibrillátort, esetleg röntgen gépet elővéve „orvosoljuk” a problémát, de azt feltétlenül igen, hogy a „tőlünk elvárható módon” (pl.: felhívjuk a 112-t) megpróbálunk segíteni.

Arra azonban senki sem kötelezhető, hogy a saját életét, vagy testi épségét veszélyeztesse.

Álljon itt két konkrét (BH) példa:

 fuldoklónak a vízből mentése különleges szakképzettséget igényel, és különleges veszéllyel jár. Aki ilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, nem kötelezhető élete kockáztatására.

 A segítségnyújtás elmulasztását csak az követheti el, aki az adott helyzetben ténylegesen képes segítséget nyújtani, erre megvan a fizikai képessége. Nem terheli az általános segítségnyújtási kötelezettség azt, aki segítségnyújtásra – mint a gépjármű utasa – azért nem képes, mert maga is sérülést szenvedett, vagy veszélyhelyzetben van .

A Btk-hoz fűzött kommentárból megtudjuk, hogy a segítségnyújtási kötelezettség annak az irányában is fennáll, aki a sérülését maga is el tudja látni. Azt, hogy valaki rászorul-e a segítségre, minden esetben a sérült személy oldaláról kell vizsgálni, vagyis teljességgel független az elkövetőtől.

Összegezve tehát az alapvető különbségek:

1) Cserbenhagyásról akkor beszélünk, ha segítségnyújtás nem valósul meg,

2) Cserbenhagyás elkövetője (aktív alanya) csak a balesettel érintett jármű vezetője lehet, a segítségnyújtás elmulasztásáé bárki,

3) Cserbenhagyásnál mindig van baleset, segítségnyújtás elmulasztásánál nem feltétlenül,

4) Ha egy balesetnél van sérült – egyéb tényállási elemek megvalósulása mellett-, akkor a segítségnyújtás elmulasztása, ha nincs akkor a cserbenhagyás kerül megállapításra.

Engedjétek meg nekem azt a személyes megjegyzést, hogy mindkét bűncselekmény a személyes felelősségvállalás hiányáról szól.

Sajnos nem véletlen, hogy egy értékválságos világban ennyire elszaporodnak az ilyen típusú bűncselekmények.

Na, ez a bejegyzés is hosszú lett. Sajnálom…:)

Reklámok
Categories: Jog

2 thoughts on “CSERBENHAGYÁSOS GÁZOLÁS

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s