ÖRÖK(ÖL)LÉS

ÖRÖK(ÖL)LÉS

Elöljáróban szeretnék elnézést kérni a címben szereplő- talán kicsit idétlennek sikerült- szóviccért. Ettől függetlenül talán sikerült a címben érzékeltetnem, hogy a téma elég komoly és fontos, hogy tisztában legyünk a jogainkkal, kötelezettségeinkkel, lehetőségeinkkel.
Sokszor az örökösök nem csak örökölnek, hanem a magasabb hányad fejében akár ölnének is. Arra persze nem gondolnak, hogy ezzel újabb örök(öl)lési problémaáradatot indítanak el.

A következő írásokban egy sorozat keretében szeretném körbejárni az öröklés témáját.
Meglehetősen nagy területről van szó, így a részletek bemutatása csak úgy várható el, ha több „fejezetben” vesszük górcső alá a témákat.
A tematikáról általánosságban annyit, hogy a Ptk. öröklési jogot tartalmazó fejezetének mentén vesszük végig a fogalmakat, jogintézményeket.

Az első írásban- tehát ebben- az öröklési jogról általában fogunk beszélni, gyökereit vizsgáljuk és a jogrendszerben (társadalomban) betöltött szerepét is megvizsgáljuk.

A jelenleg hatályos polgári törvénykönyvünk az öröklésre vonatkozó szabályokat külön részben (ötödik rész) tárgyalja.

Az ötödik rész felosztása az alábbiak szerint alakul:

I.AZ ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

– Hagyaték, örökség, öröklés
– Kiesés az öröklésből
– Érdemtelenség
– Lemondás az öröklésről
– A kiesésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása

II.TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS

– A törvényes öröklés általános rendje
– Ági öröklés
– A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga
– Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok
– Osztályrabocsátás

III.VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS

– A végrendelkezés joga
– A végrendelet fajai
– Közvégrendelet
– Írásbeli magánvégrendelet
– Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekre
– Szóbeli végrendelet
– Örökösnevezés
– A törvényes és a végrendeleti öröklés kapcsolata. Kizárás
– Az örökrész meghatározása. Növedékjog
– Helyettes örökös
– Hagyomány. Meghagyás
– A végrendelet érvénytelensége
– A végrendelet hatálytalansága
– A végrendelet részleges érvénytelensége, illetőleg hatálytalansága
– A végrendelet megtámadása
– Az öröklési szerződés általános szabályai
– Halál esetére szóló ajándékozás
– Rendelkezés várt öröklésről

IV.KÖTELESRÉSZ

– Kötelesrészre jogosultak
– Kitagadás
– A kötelesrész mértéke és alapja
– A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték. Betudás
– Felelősség a kötelesrész kielégítéséért
– A kötelesrész kiadása

V.AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI

– Az öröklés megnyílta
– Az örökség visszautasítása
– Külön rendelkezések a hagyomány és a meghagyás tekintetében
– Hagyatéki tartozások
– Felelősség a hagyatéki tartozásokért
– Kielégítés az örökös által
– A hagyatéki hitelezők felhívása
– Az örökös jogállása
– A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért

Az öröklési jog rendkívül kimunkált jogterület. A kontinentális jogrendszerben – mint amilyen a hazai jog is- római jogi gyökerekből táplálkozik, így évezredes tapasztalatokkal rendelkezünk ebben a témakörben.
A társadalmakban mindig fontos kérdés volt, hogy a felhalmozott anyagi javainkról miként rendelkezhetünk a halálunk után, illetve ki örökli azt (szeretett nagymamám szilárd meggyőződése szerint ez az egyértelmű oka a papi nőtlenség intézményének).

Ennek alapján lássunk egy kis történeti visszatekintést az örökjogban, utazzunk el az ókori Rómába.

Az első érdekesség, hogy a jelen korban az örökség vagyonjogi kérdés, tehát az örökhagyó halálával a hagyatéki vagyona megnyílik és beáll az öröklés(törvényi, vagy végrendeleti).
Ezzel szemben az ősi Rómában ez az apa (más szóval a pater fafilias) hatalmának átszállását jelentette.
Ennek a szemléletnek az alapját az a felfogás képezte , hogy az apai hatalmat gyakorló személy halálával sem szűnhet meg a család, mint közösség.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a végrendeleti öröklés intézménye iránti igény elég korán, már a XII táblás törvény (Kr.e.451.!)előtt kialakult.

Lássunk néhány példát, amelyet a rómaiak (mert mit adtak nekünk ezek a rómaiak?:)), által került be a mai modern öröklési jog rendszerébe:

– egyetemes jogutódlás (in universum ius): ahogyan arról már az előbbiekben említést tettem ,ennek a szemléletnek az alapját az képezte, hogy az, aki az örökhagyó helyébe lép, teljes mértékben a „jogutódjának” kell lennie.
– Végrendelet (testamentum): a jogtudósok véleménye szerint a végrendelet nem azért alakult ki, hogy a hibásan működő törvényes öröklést „hézagpótolja”. Itt sokkal inkább arról van szó, hogy az állam elismeri az egyén rendelkezési jogát a saját tulajdona felett(is).

Ezután a bevezetés után a következőkben az öröklési jog általános szabályait fogjuk megnézni.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s