Engedményezés és tartozásátvállalás

Engedményezés és tartozásátvállalás

 

Na, ez egy érdekes téma.(kérem, hogy nézzétek el nekem, hogy ilyen fura ízlésem van)J

Ezeket a fogalmakat – ha valamilyen megmagyarázhatatlan okból eszünkbe jutna keresni- a polgári jog területén találhatjuk meg , azon belül is a kötelmi jog misztikusnak tűnő szabályai között.

Akkor ezek szerint megint néhány tisztába teendő fogalom.

A polgári jog- kezdjük az alapoknál- a jogrendszer úgynevezett magánjogi, vagy civilisztikai jogterület legjelentősebb jogága.

A polgári jogviszonyokra az alábbiak a jellemzőek:

–         mellérendelt viszonyok (későbbiekben gyakran iszonyok) bocsánat!

–         egyenjogúság

–         vagyoni és személyi viszonyok szabályozása

–         főleg diszpozitív (eltérést engedő keret) szabályok jellemzik

A jelenleg hatályos Ptk. hat (6) részből áll.

1.)    Bevezető rendelkezések

2.)    Személyek

3.)    Tulajdon (dologi) jog

4.) Kötelmi jog

5.)    Öröklési jog

6.)    Záró rendelkezések

Azt most már tudjuk, hogy mi a polgári jog és azt is, hogy hol helyezkedik el a kötelmi jog a Ptk.-ban.

Lássuk mit is értünk ez alatt!

Akik már olvasták korábbi bejegyzéseimet- mama, most nem Rád gondolok J-, azok tudják, hogy ilyenkor szoktam tovább bonyolítani.

A kötelmi jogot két részre oszthatjuk:

–         Általános rész

–         Különös rész (szerződések)

Most szükségesnek érzem, hogy régen elfeledett biológia órákra utaljak vissza.

Azt tanultuk, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. (tehát a „rovar” halmaz a nagyobb!)

Hogy kerül ez most ide?

Úgy, hogy remek analógiára mutatok rá rögvest.

Minden szerződés kötelem, de nem minden kötelem szerződés!

Kötelem (vagy kötelezettség és jogosultság) létrejöhet úgy, hogy a felek között nincsen szerződés.

–         közhatalmi aktus (jogszabály, hatósági-, bírósági határozat)

–         jogellenes károkozás ( lásd:kártérítő)

–         egyoldalú jogügylet (pl.:végrendelet, díjkitűzés)

–         jogalap nélküli gazdagodás (Ptk.361.§(1)

Szerződés pedig a következőképpen keletkezhet:

–         szóban

–         írásban

–         ráutaló magatartással

Azt fontos tudni, hogy a szerződés módosítására és megszűntetésére is a létrehozására előírt formát kell alkalmazni ( pl.: ingatlan adás-vételi szerződés módosítása is csak írásban érvényes).

Ezen kívül vannak még az úgynevezett csonka kötelmek, ahol vagy az alany, a tárgy, vagy pedig a kikényszeríthetőség hiányzik (sok pókerkirály nagy bánatára, hogy az ilyen típusú követeléseit nem érvényesítheti bírósági úton).

Most eljutottunk oda,ahonnan indultunk. Tudjuk mi a jogág, a polgári jog és egy kicsit még bogarasak is lettünk.:-)

A szerződésekre tehát jellemző az, hogy van alanyuk (jogosult és kötelezett, van úgy, hogy mindketten mindkét státust betöltik), van tárgyuk (ez maga a „szolgáltatás”) és kikényszeríthetők (bírósági úton a követelésnek érvényt lehet szerezni).

A szerződés alanyai a kötelezett és a jogosult.

Egy egyszerű példával élve, ha eladom az autómat, akkor aláírunk egy adás-vételi szerződést .(Itt jegyzem meg ,hogy az ingók- így az autó esetében sem- nem kötelező az írásbeliség az érvényes jogügylethez).

Tehát megjött a vevő a kocsira. Én már, mint gondos eladó feltérképeztem, hogy a törzskönyv tokjában elhelyezett zöld nyomtatvány nem a legjobb, úgyhogy letöltöttem egyet a netről.(holnap a fogamat is ki fogom tudni fúrni, ha találok róla videót a youtube-on J).

Ekkor én kötelezett vagyok az autó átadása tekintetében és jogosult a vételár vonatkozásában. A vevő ugyanez, csak fordítva. Ennek a szerepfelosztásnak a hibás teljesítés, vagy a nem teljesítés esetén van jelentősége.

Tisztáztuk hát a személyeket (alanyokat) a szerződésben.

Mi történik akkor, ha alanyváltozás áll be a szerződésben?

Ekkor a címben szereplő két jogintézmény futva rohan a segítségünkre.

Engedményezésnek azt nevezzük, amikor a követelést (a szolgáltatásra) átruházzák másra.

Ennek a ’90-es években nagy divatja volt, amikor vastag láncos, nagy fekete autós , fa testápolós (baseball ütő) bőrnyakúak megvették a jogosulttól a tartozást.

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a mondjuk 1M ft-os tartozást megvettek 500 e Ft-ért és a kötelezettet „rábírták”, hogy 1,5M ft-ot fizessen ki (különös tekintettel a jelentős adminisztrációs költségekre és az adófizetési kötelezettségekre). Az már csak hab volt a tortán, amikor az utolsó részletek környékén előkerült egy „másik brigád”, akik a hátralévő 200 e ft megfizetésétől „bevédtek” újabb 1M ft-ért.

Ez az üzlet ma már nem virágzik, hanem van helyette „követeléskezelés”. Jogi eszközökkel, cápák hada támad a gyanútlan kötelezettre.

Azt hiszem, hogy van aki visszasírja a bálnamercis időket….

Ptk.328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).

(2) Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.

(3) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni.

(4) Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett.

329. § (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.

(2) A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja.

(3) A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.

330. § (1) Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért – az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel, kivéve ha

a) a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre;

b) felelősségét egyébként kizárta.

(2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.

331. § Ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a korábbi jogosult kezesi felelőssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.

Az eredeti jogosult tehát engedményezési szerződés keretében engedményesként engedményezi a követelését az engedményesnek, aki az új jogosult lesz. Jó mi?

Fontos szabály –és lássuk be, hogy kézenfekvő is-, hogy a kötelezettet értesíteni kell az engedményezés tényéről. Ennek az lesz a jogkövetkezménye, hogy az értesítésig az eredeti jogosultnak, azt követően pedig az engedményesnek kell teljesítenie.

Természetesen ahhoz, hogy az engedményező (jogosult) és az engedményes közötti szerződés érvényes létrejöttéhez nem szükséges a kötelezett hozzájárulása.

Az engedményező kezesként felel a kötelezett szolgáltatásaiért.

Kivéve!!:

–         bizonytalan követelésként ruházta át (kinek kell ilyen?)

–         felelősségét kizárta (ha kell is ilyen követelés, hát csak nagyon olcsón!)

Ezek után nézzük meg, hogy mi az a tartozásátvállalás.

Ptk.332. § (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.

(2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.

(3) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.

333. § Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Ebben az esetben az alanyváltozás a másik oldalon- kötelezett- áll be.

A szerződés ebben az esetben is az „átadó és az átvevő” között jön létre, mint az engedményezésnél, de lényegi különbség az, hogy kötelező a jogosult hozzájárulása.

Természetes dolog, hogy a jogosultnak nem mindegy, hogy ki tartozik neki, ki mennyire hitel-, vagy fizetőképes, arról már nem is beszélve, ha valamilyen személyes kvalifikáltságot igénylő szolgáltatásról van szó.

Fontos szabály az, hogy a kezesnek és a zálogkötelezettnek – ha vannak ilyenek- is hozzá kell járulnia a tartozásátvállaláshoz, különben ezek a követelést biztosító kötelmek megszűnnek.

Úgyhogy, ha jogosultként olyan helyzetbe kerülünk, hogy hozzá kéne járulnunk egy tartozásátvállaláshoz, akkor legyünk nagyon körültekintőek!

 

 

Reklámok

3 thoughts on “Engedményezés és tartozásátvállalás

    1. Engedd meg , hogy engedelmeddel engedjek az engem ért (egyébként engedélyezés-köteles) kritikának.
      Teljesen felemelem kezemet eme elme egyenes elemzése előtt!:)
      Tökre igazad van , lehet, hogy már én sem értem!:)
      Köszi!!!

  1. Hello! A bálna mercis részt értettem,de a többi mintha kínai lenne ,most akkor mit kell leszűrnöm az egészből!? Eladjam a tartózást vagy ne?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s