KICSERÉL, KIJAVÍT, GARANTÁL,STB.

KICSERÉL, KIJAVÍT, GARANTÁL,STB.

A karácsonyi ünnepekkel összenőtt vásárlások és az azokat követő ajándék- visszacserélési dömpingek idejét éljük. A hírekben sokat hallani arról, hogy milyen jogok illetik meg a fogyasztókat és milyen kötelezettség terhelik a kereskedőket. Ennek kapcsán szükséges néhány fogalmat tisztázni. Jelen írásban erre tennék kísérletet.

I. Először a három napos kicserélési kötelezettséget nézzük meg.

Itt a kereskedőnek azoknál a termékeknél áll fent a kicserélési kötelezettsége, amelyek esetében kötelező (jogszabály által előírt) jótállást is vállalnia kell. A jogszabály [151./2003.(XI.22.) Korm.rend.] szerint ez az előírás az új, tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, a három nap pedig munkanap (értelemszerűen a munkaszüneti- így az ünnepnapok is- nem számítanak bele).  Ebben az esetben a kereskedő nem hivatkozhat arra- amit a szavatosság esetében megtehet- ,hogy a kicserélés aránytalan többletköltséget eredményez. Egy kikötés van a jogszabályban, ami a fogyasztó jogait némileg korlátozza, hogy a hibának akadályoznia kell a rendeltetésszerű használatot. Ez tehát azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a hiba apróbb és attól még használható a termék, a forgalmazónak nem kicserélnie, hanem kijavítania kell.

II. Szavatosság

A hibás teljesítés jogkövetkezménye.

Azon termékek (szolgáltatások) esetében érdekes elsősorban, ahol az eladó vagy nem vállalt szerződésben garanciát (jótállást), vagy jogszabály erre nem kötelezi.

A szavatosság jogintézménye ahhoz a természetes igényhez igazodik, hogy az eladónak felelősséget kell vállalnia azért, hogy a szolgáltatás (esetünkben a karácsonyi ajándék) hibátlan legyen. Fontos megjegyezni, hogy a „terméknek” a szolgáltatás teljesítésekor- tehát pl.:amikor megvesszük a boltban- kell hibátlannak lennie.

Az a szolgáltatás tekinthető hibátlannak amelyik

1.alkamas arra acélra, amire használni szeretnék (pl. a kenyérpirító megpirítja a kenyeret),

2. rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét,

3. alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, 4. rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.(Ptk. 277. § (1))

Nem mellékes, hogy az eladót az előbbiekben ismertetett, úgynevezett kellékszavatossági kötelezettségén túl, jogszavatossági kötelezettség is terheli. Ez alatt a fogalom alatt a mindennapokban azt érthetjük, hogy az eladónak nem csak azt kell garantálnia, hogy a termék megfelelő minőségű, hanem azt is, hogy jogosult a tulajdont átruházni (tehát eladni) , mert vagy annak tulajdonosa, vagy a tulajdonos megbízása alapján jár el.

A szavatosság esetében ki kell emelni, hogy amennyiben a teljesítést követően hibásnak találjuk a szolgáltatást, úgy a vevőnek kell bizonyítania, hogy ez a hiba már a teljesítéskor benne volt.

Ez praktikusan a következőt jelenti:

Ha  a vevő miután alaposan megtekintette az árut (kipróbálta, megtekintette, megkóstolta,stb.) , már nem hivatkozhat arra, hogy eleve rossz volt. Illetve hivatkozhat, de azt az általános polgári jogi szabályok szerint (aki állít, az bizonyít), neki kell bizonyítania.

Szándékosan használtam a „vevő” meghatározást a korábbi „fogyasztó” helyett. Ennek az az oka, hogy a fent említett szabály a fogyasztói szerződésekre nem vonatkozik. Ezekben az esetekben a jogszabály alapján a teljesítést követő 6 hónapig vélelmezni ( feltételezni) kell, hogy a termék már a teljesítéskor (vásárláskor) hibás volt (Ptk.305.§ A(2). Talán szükségtelen rávilágítani, hogy ez az általánostól eltérő szabály a fogyasztói szerződések kiszolgáltatottabb (a fogyasztó) alanyát védi.

A szavatossági igény érvényesítésekor a jogosult az alábbi lehetőségek közül választhat [Ptk.306. (1)]

a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) (megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Ennek az igénynek az érvényesítésére (tehát, hogy meddig hivatkozhatunk rá érvényesen) különböző határidők léteznek. Itt nem részletezném ezeket a lehetőségeket, hanem az általános elévülési idő (teljesítéstől számított 6 hónap) mellett a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályt néznénk meg.

Speciális fogyasztóvédelmi előírás, hogy ezekbe az esetekben a szavatossági idő 2 év. A felek ettől eltérően nem állapodhatnak meg. Ha mégis megtennék, úgy a megállapodás semmis ( azaz érvénytelen) lenne.

Van egy nem elévülési jellegű, hanem úgynevezett jogvesztő határidő is (ennek letelte után nem lehet szavatossági igényt támasztani). Itt az általános határidő 1 év, a fogyasztói szerződések esetében 3 év.

III. Jótállás (garancia)

Jótállási kötelezettség keletkezhet szerződés alapján (ebben az esetben a kötelezett önként vállalja, általában valamilyen ellenszolgáltatás fejében), vagy jogszabály által kötelezően előírtan.(Ptk. 248.§)

Jótállás esetében az úgynevezett bizonyítási teher megfordul. Ebben az esetben nem a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt (tehát nem a vásárlás után a használat közben keletkezett), hanem a forgalmazónak kell bizonyítania az ellenkezőjét (vagyis, hogy hibátlan volt a termék).

A szavatosság esetében tehát a vevő (nem a fogyasztó!!!) bizonyítja, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem volt hibátlan, míg a jótállásnál a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy hibátlan volt ( a szolgáltatás).

A szerződéses jótállással nem foglalkoznánk,- hiszen az nagyban függ a felek megállapodásától-hanem a jogszabály [151./2003.(XI.22.) Korm.rend.] általi, kötelező garanciát nézzük meg.

Ennek a jogszabálynak az értelmében a felek a következők:

Kötelezett: forgalmazó

Jogosult: fogyasztó ( a jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti)

A jótállási idő az átadással (tehát amikor megkapjuk az árut) , vagy az üzembe helyezéssel( mely bár szintén érdekes kérdés, -pl. csak akkor jár, a garancia, ha a biciklit!!!??? egy a forgalmazótól több km-re lévő szervizben helyezik díjazás fejében üzembe- e helyütt nem térnénk ki rá) veszi kezdetét, melynek tartama 1 év.

Fontos megjegyezni, hogy a jótállás a kötelezettet a szerződésben, jogszabályban, vagy a reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

Általánosságban elmondható, hogy a jótállással kapcsolatos jogok érvényesítésére a szavatossági jogok gyakorlásánál előírtakat kell alkalmazni.

Termékek, melyekre jogszabály szerint kötelező a jótállás:

 

1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;

2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;

3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett;

4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;

6. varrógép, kötőgép;

7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett;

8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;

10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;

11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;

13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;

19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;

22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;

23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;

25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s