ÖRÖK(ÖL)LÉS
Elöljáróban szeretnék elnézést kérni a címben szereplő- talán kicsit idétlennek sikerült- szóviccért. Ettől függetlenül talán sikerült a címben érzékeltetnem, hogy a téma elég komoly és fontos, hogy tisztában legyünk a jogainkkal, kötelezettségeinkkel, lehetőségeinkkel.
Sokszor az örökösök nem csak örökölnek, hanem a magasabb hányad fejében akár ölnének is. Arra persze nem gondolnak, hogy ezzel újabb örök(öl)lési problémaáradatot indítanak el.
A következő írásokban egy sorozat keretében szeretném körbejárni az öröklés témáját.
Meglehetősen nagy területről van szó, így a részletek bemutatása csak úgy várható el, ha több „fejezetben” vesszük górcső alá a témákat.
A tematikáról általánosságban annyit, hogy a Ptk. öröklési jogot tartalmazó fejezetének mentén vesszük végig a fogalmakat, jogintézményeket.
Az első írásban- tehát ebben- az öröklési jogról általában fogunk beszélni, gyökereit vizsgáljuk és a jogrendszerben (társadalomban) betöltött szerepét is megvizsgáljuk.
A jelenleg hatályos polgári törvénykönyvünk az öröklésre vonatkozó szabályokat külön részben (ötödik rész) tárgyalja.
Az ötödik rész felosztása az alábbiak szerint alakul:
I.AZ ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
- Hagyaték, örökség, öröklés
- Kiesés az öröklésből
- Érdemtelenség
- Lemondás az öröklésről
- A kiesésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
II.TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS
- A törvényes öröklés általános rendje
- Ági öröklés
- A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga
- Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok
- Osztályrabocsátás
III.VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS
- A végrendelkezés joga
- A végrendelet fajai
- Közvégrendelet
- Írásbeli magánvégrendelet
- Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekre
- Szóbeli végrendelet
- Örökösnevezés
- A törvényes és a végrendeleti öröklés kapcsolata. Kizárás
- Az örökrész meghatározása. Növedékjog
- Helyettes örökös
- Hagyomány. Meghagyás
- A végrendelet érvénytelensége
- A végrendelet hatálytalansága
- A végrendelet részleges érvénytelensége, illetőleg hatálytalansága
- A végrendelet megtámadása
- Az öröklési szerződés általános szabályai
- Halál esetére szóló ajándékozás
- Rendelkezés várt öröklésről
IV.KÖTELESRÉSZ
- Kötelesrészre jogosultak
- Kitagadás
- A kötelesrész mértéke és alapja
- A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték. Betudás
- Felelősség a kötelesrész kielégítéséért
- A kötelesrész kiadása
V.AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI
- Az öröklés megnyílta
- Az örökség visszautasítása
- Külön rendelkezések a hagyomány és a meghagyás tekintetében
- Hagyatéki tartozások
- Felelősség a hagyatéki tartozásokért
- Kielégítés az örökös által
- A hagyatéki hitelezők felhívása
- Az örökös jogállása
- A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért
Az öröklési jog rendkívül kimunkált jogterület. A kontinentális jogrendszerben – mint amilyen a hazai jog is- római jogi gyökerekből táplálkozik, így évezredes tapasztalatokkal rendelkezünk ebben a témakörben.
A társadalmakban mindig fontos kérdés volt, hogy a felhalmozott anyagi javainkról miként rendelkezhetünk a halálunk után, illetve ki örökli azt (szeretett nagymamám szilárd meggyőződése szerint ez az egyértelmű oka a papi nőtlenség intézményének).
Ennek alapján lássunk egy kis történeti visszatekintést az örökjogban, utazzunk el az ókori Rómába.
Az első érdekesség, hogy a jelen korban az örökség vagyonjogi kérdés, tehát az örökhagyó halálával a hagyatéki vagyona megnyílik és beáll az öröklés(törvényi, vagy végrendeleti).
Ezzel szemben az ősi Rómában ez az apa (más szóval a pater fafilias) hatalmának átszállását jelentette.
Ennek a szemléletnek az alapját az a felfogás képezte , hogy az apai hatalmat gyakorló személy halálával sem szűnhet meg a család, mint közösség.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a végrendeleti öröklés intézménye iránti igény elég korán, már a XII táblás törvény (Kr.e.451.!)előtt kialakult.
Lássunk néhány példát, amelyet a rómaiak (mert mit adtak nekünk ezek a rómaiak?:)), által került be a mai modern öröklési jog rendszerébe:
- egyetemes jogutódlás (in universum ius): ahogyan arról már az előbbiekben említést tettem ,ennek a szemléletnek az alapját az képezte, hogy az, aki az örökhagyó helyébe lép, teljes mértékben a „jogutódjának” kell lennie.
- Végrendelet (testamentum): a jogtudósok véleménye szerint a végrendelet nem azért alakult ki, hogy a hibásan működő törvényes öröklést „hézagpótolja”. Itt sokkal inkább arról van szó, hogy az állam elismeri az egyén rendelkezési jogát a saját tulajdona felett(is).
Ezután a bevezetés után a következőkben az öröklési jog általános szabályait fogjuk megnézni.
